Az ózon gyengítheti a Föld egyik legfontosabb hűtési mechanizmusát, így az eddig véltnél jelentősebb üvegházhatású gáz lehet, derült ki egy kutatásból.
A Kaliforniai Egyetem riverside-i intézménye vezette nemzetközi kutatás eredményei szerint az Antarktiszt körülvevő óceáni vizekben
a légkör felső és alsó rétegében lévő ózonszint változásai okozták, írja a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál a Nature Climate Change című folyóiratban megjelent tanulmányt ismertetve.
A Déli-óceán fontos szerepet játszik a felmelegedés miatt keletkező többlethő elnyelésében, de gyors felmelegedése befolyásolja ezt a szerepét. Ennek a felmelegedésnek nagy része a kutatás szerint a légkör alsó rétegében bekövetkezett ózonszintemelkedés eredménye.
Az ózon, amely a szmog egyik fő alkotóeleme, szennyezőanyagként már most is veszélyes, de a kutatás szerint az elkövetkező években jelentős szerepet játszhat az éghajlatváltozás előidézésében is.
A légköri kémiával foglalkozó Michaela Hegglin, a tanulmány egyik szerzője kiemelte a légszennyezés szabályozásának fontosságát, hogy ezzel meg lehessen akadályozni az ózonszint növekedését és a globális hőmérséklet további emelkedését.
A kutatók modellek segítségével szimulálták az ózonszint változását légkör alsó és felső rétegében 1955 és 2000 között, hogy elkülönítsék azokat más hatásoktól, és kiderítsék, milyen hatással vannak a változások a Déli-óceán hőfelvételére.
Az eredmények szerint az ózon csökkenése a felső légkörben és növekedése az alsó légkörben egyaránt hozzájárult az óceán vizének felső kétezer méteres rétegében tapasztalt felmelegedéshez.
Kimutatták, hogy az alsó légkörben megnövekedett
sokkal többet, mint korábban gondolták. Ez azért volt meglepő, mert a troposzférikus ózon növekedését elsősorban az északi félteke éghajlatát befolyásoló tényezőként tartják számon, mivel a fő szennyezés ott történik.
Az ózon az 1980-as években került a címlapokra, amikor a Déli-sark fölött lyukat fedeztek fel az ózonrétegben, amelyet az iparban és különböző termékekben használt klórozott-fluorozott szénhidrogének (CFC-k) okoztak. Az ózonréteg azonban létfontosságú, mivel kiszűri a Földet elérő veszélyes ultraibolya sugárzást, ezért nemzetközi megállapodás született a CFC-k gyártásának leállításáról.
Hegglin elmondta: kutatásuk rámutatott, hogy a légszennyezés ózonszintnövekedést okoz a légkör alsó rétegeiben, ami komoly problémát jelent. A tudós szerint olyan hatékony nemzetközi fellépés segíthet, mint annak idején a CFC-felhasználást csökkentő montreali megállapodás.
Az ózon a felső légkörben az oxigénmolekulák és a Nap UV-sugárzása közötti kölcsönhatás révén jön létre. Az alsó légkörben viszont a szennyező anyagok, például a járművek kipufogógázai és egyéb karbonkibocsátások közötti kémiai reakciók következtében alakul ki.
(MTI, címlap: MTI/EPA/Greenpeace/Christian Aslund)
A COP29 zárónyilatkozata bár elfogadott egy évi 300 milliárd dolláros klímafinanszírozási célt 2035-ig, India és más fejlődő országok elégedetlenségüket fejezték ki. Szerintük a támogatás mértéke elenyésző, és tovább mélyíti a fejlett és a fejlődő államok közötti szakadékot.
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Orbán egyelőre nem mondhatja ki, hogy Csurkának mindenben igaza volt, de a Mandiner már kimondhatja, és a Magyar Nemzet is.
Mondom: elfogadom a volt EP képviselő „legendás” tudását, finom modorát, és azt a hirtelen érkezett szerecsen-mosdatást is.
Bocsánatot nem kért, csak távozott. Angolosan.
A rádiócsatorna meghívta Skrabski Fruzsinát Bolgár György műsorába.
A bukfenckirály megint nagyot alakított.
Nem ez David Lynch legjobb és legsikeresebb vállalkozása. Ettől függetlenül az 1984-es Dűne is megérdemli, hogy a születésnapján megemlékezzünk róla.
