Elárulták: a járvány és a háború csak előrehozta a Tungsram válságát

2018-ban Jörg Bauer, a Tungsram elnök-vezérigazgatójának cége kivásárolta a General Electricből annak európai, közel-keleti, afrikai és törökországi fényforrás-, valamint globális autólámpa-üzletágát. A cég a régi-új Tungsram Csoport néven kezdte meg működését, a kezdeti időszak sikerei pedig fényes jövőt jeleztek. Az új üzletágakba és a termékfejlesztésbe fektetett összeg megtérülését 2020-tól kezdődően várták, ám a COVID és annak gazdasági következményei alaposan áthúzták a számításokat. 

Az Örökségünk az innováció jelmondatot zászlajára tűző vállalat már megalakulásakor olyan új üzletágakba kezdett befektetni, amelyek reményeik szerint megalapozzák a jövőt. A Lighting ágazattal a led-alapú világítástechnika nemzetközi piacon is versenyképes, kültéri és ipari világítást is magában foglaló területét, a Solution projekttel pedig az energiatakarékos, modernizált, komplett épületvilágítási szegmenset célozták meg, míg a harmadik új tevékenységi kör, az alkatrészekkel és szolgáltatásokkal foglalkozó üzletág az alapítás óta eltelt néhány év alatt máris sikeressé vált. 

A kezdeti lendületet azonban megroppantotta a COVID-járvány idején kezdődött, az orosz-ukrán háborúval pedig egyre erősebbé váló globális alapanyag drágulás, az ellátási lánc vegetálása, a logisztikai problémák és egyre súlyosabb energiainfláció. A vállalat évről-évre veszteséget termelt,

Mehlhoffer Tamás, a Tungsram magyarországi kommunikációs vezetője a Makronómnak úgy fogalmazott: tudták, hogy a jelenlegi, elbocsátásokat is magában foglaló helyzet be fog következni, hiszen a hagyományos világítástechnika iránti kereslet rohamosan csökkent, köszönhetően annak, hogy az Európai Unió magasabb energiahatékonysági szabványa először a hagyományos, majd a halogén izzók kivezetését írta elő. Ezeknek a termékeknek az USA volt az utolsó nagy piaca, de aztán ott is kijött a tiltó rendelet, ezzel pedig a Tungsram számára is véget ért egy korszak. „Ezt a lépést előbb-utóbb mindenképpen meg kellett volna tennie a Tungsramnak, a válságesemények csak felgyorsították a folyamatot” – mondta kérdésünkre Mehlhoffer Tamás. 

Az idei év elején már látszott, hogy a Tungsramnál nagy problémák vannak, és létszámleépítés lesz. Ennek jól látható jele volt, hogy a cég februárban módosított az elbocsátási szabályokon, többek között a végkielégítések tekintetében, de megszüntette a házaspárok védelméről szóló passzust is, ami kimondta, hogy férjnek és feleségnek nem lehet egyszerre felmondani.

akkor már azzal a nem titkolt céllal, hogy áttervezhesse a kapacitásokat, és megpróbálja eladni meglévő készleteit. Ennek értelmében április 11-én a kisvárdai, hajdúböszörményi, budapesti, zalaegerszegi és nagykanizsai gyárak dolgozóit küldték kényszerszabadságra, ezekben aztán újra megkezdődött a munka, de akkor már azt is sejteni lehetett, hogy amikor Sallai Gábor, a Tungsram Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke „akár több százas nagyságrendű” elbocsátásokról beszélt, optimista jóslatot fogalmazott meg. 

Jörg Bauer a médiában egyre határozottabban sürgette az állami beavatkozást a cég megmentése érdekében, az Innovációs és Technológiai Minisztérium akkor azt közölte: vizsgálja a segítségnyújtási lehetőségeket. Kérdésünkre, hogy pontosan mit értettek állami segítség kapcsán, Mehlhoffer Tamás úgy válaszolt, hogy két formája lenne alkalmas az állami beavatkozásnak a kialakult helyzetben: az egyik, ha az állam egy olyan energiahatékonyságot célzó beruházási programot indít a világítás-korszerűsítés területén, amelyben a Tungsram konkrét megbízások teljesítésével vehet részt, a másik pedig egy olyan tőkeinjekció, amelyet a kormány a háború gazdasági hatásai miatt adhat a súlyos hátrányt szenvedő cégeknek. Felvetésünkre megerősítette: semmilyen hitelkonstrukcióban nem gondolkodnak, az ugyanis csak fokozná és nem oldaná meg a problémákat.

A létszámleépítésre a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egyébként úgy reagált: szeretnének segíteni a munkavállalóknak, és bíznak benne, hogy a környéken van megfelelő munkahely. Ezt erősíti, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium háttérintézménye, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) bejelentette: befektetőket keres az érintett településekre, hogy az elbocsátott dolgozók minél hamarabb munkát találjanak.  

A Tungsram az érdekképviseletekkel hamarosan megkezdi az egyeztetést. Mehlhoffer Tamás elmondta, hogy a létszámleépítést, amelynek folyamatát a kisvárdai és a hajdúböszörményi gyárakban kezdik meg, június és november között fogják végrehajtani. Hogy pontosan mekkora lesz az elbocsátandók létszáma, az még nem végleges, mint fogalmazott, a jelenlegi 1600-as szám csak tervezet, döntéssé csak akkor válik, ha a maximum 15 napos konzultációs periódus a szakszervezetekkel véget ér.

A Tungsram az átszervezéssel, a leépítésekkel és egyik üzletágának megszüntetésével, három másik fejlesztésével pedig új korszakot nyit. A jelenlegi irány egy gyors alkalmazkodásra képes, hatékonyabb struktúrában működő modell felé mutat. Ahogyan Jörg Bauer elnök-vezérigazgató közleményében fogalmazott: „a cég menedzsmentje a kivezető utat a vállalat struktúrájának újragondolásában, egy kisebb, okosabb, rugalmasabb, fenntarthatóbb Tungsram felépítésében látja.” Hogy ennek mennyire lesznek adott, minden téren kielégítő feltételei, az azonban nagyban függ az általa jelenleg is sürgetett kormányzati segítség módjától és mértékétől.

Fotó: MTI/ Bruzák Noémi