A Bloomberg TV-nek adott – a kriptovaluták szerepéről szóló – interjújában Kenneth Rogoffot, a Harvard Egyetem közgazdászprofesszorát arról kérdezték, hogy a dollár, mint a világ tartalékvalutája végének kezdeteként tekintünk-e majd vissza 2022 tavaszára. A professzor azt válaszolta a műsorvezetőnek, hogy „(...) ez egy kicsit túlzó, de igaz lehet... hosszú idő múlva”.
Rogoff elismerte, hogy Kína és Oroszország már nagyon régóta keresi a dollár alternatíváját.
Az Egyesült Államok és a szövetségesei által nemrégiben tett lépések, amelyekkel korlátozzák Oroszország hozzáférését a dollár uralta globális pénzügyi rendszerhez tovább ösztönözhetik a dollár alternatívájának kifejlesztésére irányuló lépéseket – írja a ZeroHedge újságírója.
A Harvard professzora szerint a legnagyobb nemzetek számára a dollár kiszorításával kapcsolatos kihívások közé tartoznak a „hatalmas pénzügyi hálózati hatások, nem beszélve arról, hogy Kínában a jogállamiság nem olyan, mint az Egyesült Államokban”, de Rogoff szerint a kisebb, feltörekvő országok számára
A professzor az interjúban elismerte, hogy „Kína és Oroszország valószínűleg a kriptovaluták irányába fog elmozdulni (...) talán nem egy nyilvános blokklánc-technológiában, hanem inkább központilag irányítottban”, ami felveti annak a valószínűségét, hogy egy „dollármentesítési szövetség” jöhet létre, hogy csökkentse Washington szankciós hatalmának gazdasági súlyát és a SWIFT, az elsődleges bankközi üzenetküldő szolgáltatás teljeskörű ellenőrzését, amelyen keresztül a bankok országról országra mozgatják a pénzt – írja a ZeroHedge.
„Történelmi jelentőségű, hogy az USA blokkolta az orosz központi bank tartalékait” – mondja Rogoff, és arra figyelmeztet, hogy ez a precedens „valószínűleg felgyorsítja a nemzetközi pénzügyi rendszerben a dollárral szembeni verseny fejlődését”. Ezzel a professzor közvetetten elismeri, hogy
„De a paradigmaváltás nem fog hihetetlen sebességgel zajlani. Valami, ami 50 évig tartott volna, most talán 20 évig fog” – tette hozzá a professzor.
Wolf Richter a saját blogjában rámutat, hogy az IMF március végén közzétett COFER-adatai szerint az amerikai dollárban denominált devizatartalékok globális aránya 2021 harmadik negyedévéhez képest 40 bázisponttal 58,8 százalékra csökkent a negyedik negyedévben, ami új, 26 éves mélypontot jelent.
Az elmúlt 20 évben, 2001 óta – közvetlenül az euróbankjegyek és -érmék hivatalos megjelenése előtt – a dollár részesedése a devizatartalékokból 12,7 százalékponttal csökkent, az akkori 71,5 százalékról 58,8 százalékra.
„Mostanáig a kínai hatóságok ambivalens módon viszonyultak a nemzetközivé váláshoz, és óvakodtak a monetáris politikai autonómia elvesztésétől. A tartózkodás a jüannal való offshore kereskedésből és a helyi kötvénypiacon történő nagy külföldi befektetésekből eredhet” – nyilatkozta a Bloombergnek Michael Spencer, a Deutsche Bank AG ázsiai és a csendes-óceáni térségért felelős vezető közgazdásza és kutatási vezetője.
Most azonban „az a potenciális fenyegetés, hogy a nyugat megakadályozza a dollárban vagy euróban történő fizetések teljesítését vagy fogadását, ami feltehetőleg arra ösztönözné Kínát, hogy megduplázza erőfeszítéseit a nemzetközi tranzakciók jüanra történő áttérítésére” – tette hozzá Spencer.
Rogoff a Bloombergnek adott interjújában kifejtette, hogy ahogy a Myspacet is „felváltotta” a Facebook, úgy várhatóan más dolgok fel fogják váltani a bitcoint, ahogyan az egyre szabályozottabbá válik.
(Borítókép: MTI/EPA-PAP/Marcin Obara)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Menczer Tamás kiemelte, hogy Orbán Viktor azért küzd most Brüsszelben, hogy Magyarország mindebből kimaradjon.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Az Egyesült Államok „platina” biztonsági garanciát kínál Kijevnek, míg Európa inkább csak a szájkaratéban erős.
Az orosz külügyminiszter lerántotta a leplet a háttéralkuról: szerinte Donald Trump emberei már ígéretet tettek Moszkvának az öt annektált régió átadásáról. Lavrov szerint Washington végre megértette, hogy a NATO-bővítés vörös vonal, és elfogadták az orosz feltételt: Kijevnek ki kell vonulnia a Donbaszból, és örökre lemondhat az atlanti csatlakozásról.
22 milliárd dollár lehet a tét.
Petteri Orpo szerint nincs idő a finomkodásra: le kell törni Belgium ellenállását, különben baj lesz.
Tudjátok mi a brüsszeli elit legnagyobb bűne? Hát az, hogy hozzájuk képest a Putyin egy kifejezetten szimpatikus figura tud lenni.
Az NGO-k továbbra is aggályosnak tartják a javaslatot – írja a Les Echos.
