Greta, a forradalmár: az aktivista lázongásra szólítja fel az amerikaiakat a választás előtt
Thunberg szerint mindegy ki lesz az elnök, Amerika akkor is gonosz, rasszista hatalom lesz.
Joe Biden elárulta, miért volt szüksége az USA-nak az orosz invázióra, és miért van szüksége arra, hogy folytatódjon. Csapdát állítottak Oroszországnak, hogy megbuktassák a vezetését?
Az Egyesült Államok elnöke elismerte azt, amiről a Consortium News és más lapok már 2016 óta írnak: az Egyesült Államok végső célja Vlagyimir Putyin kormányának megdöntése.
„Az Isten szerelmére, ez az ember nem maradhat hatalmon” – jelentette ki Biden március végén.
A Fehér Ház és a külügyminisztérium azonban igyekezett megmagyarázni Biden megjegyzését:
„Az elnök arra célzott, hogy Putyin nem gyakorolhat hatalmat a szomszédai vagy a régió felett” – mondta a Fehér Ház egyik tisztviselője, majd folytatta: „Nem Putyin oroszországi hatalmáról vagy a rendszerváltásról beszélt Biden”.
Biden először a február 24-i fehér házi sajtótájékoztatóján - az orosz invázió első napján – árulta el, hogy „miben sántikál”. Megkérdezték ugyanis tőle, hogy miért gondolja, hogy az új szankciók működni fognak, amikor már a korábbiak sem akadályozták vagy előzték meg Oroszország támadását Ukrajna ellen. .
Biden erre azt felelte, hogy a szankciókat nem azért hozták, hogy megakadályozzák Oroszország ukrajnai beavatkozását, hanem hogy utána
– ehhez a büntetéshez jött kapóra az USA-nak, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát – írja a Consortium News.
„Határozottságot kell mutatnunk azért, hogy az orosz nép tudja, mit hozott rájuk Putyin. Erről szól ez az egész” – jelentette ki Biden.
A Consortium News szerint
Bár gondolhatnánk, hogy ez valamiféle nyelvbotlás, és az amerikai elnök rosszul fogalmazott, de úgy tűnik, erről szó sincs: Biden Brüsszelben megismételte önmagát.
„Tisztázzunk valamit. Nem azt mondtam, hogy a szankciók valójában elrettentik Putyint. A szankciók soha nem riasztják el őt. A szankciók fenntartása a fájdalom fokozása: ez az amit tenni fogunk, nem csak a következő hónapban, hanem az év hátralévő részében. Ez az, ami meg fogja őt állítani” – ismételte magát Biden.
Ez volt a második alkalom, hogy Biden megerősítette: az Oroszország elleni amerikai szankciók célja soha nem az volt, hogy megakadályozzák Ukrajna megszállását, hanem hogy megbüntessék Oroszországot, és rávegyék a népét, hogy fellázadjon Putyin ellen – írja a Consortium News szerzője, Joe Lauria.
Az Egyesült Államok könnyedén megakadályozhatta volna Oroszország katonai akcióját, de nem tette meg, véli a lap.
Az USA még mindig véget vethet ennek a háborúnak, de Blinken amerikai külügyminiszter elutasította, hogy beszéljen Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel – ehelyett Biden március 16-án újabb 800 millió dolláros katonai segélyt adott Ukrajnának, ugyanazon a napon, amikor kiderült, hogy Oroszország és Ukrajna egy 15 pontos béketerven dolgozik.
– von le radikális következtetést a Consortium News szerzője, aki szerint a háború nélkül Amerika nem tudta volna megpróbálni az orosz gazdaság tönkretételét, és nem tudott volna világszintű oroszellenes hangulatot gerjeszteni, hogy megbuktassa az orosz kormányt. A cikk egyébként hosszan sorolja azokat a korábbi amerikai és nyugati, háború előtti nyilatkozatokat, amelyek Putyin megbuktatásának céljáról szóltak.
Az USA elutasította Moszkva felszólítását is, miszerint helyezze át a Lengyelországban és Romániában lévő rakétákat – sőt, a felszólítás után még több NATO-erőt küldött Kelet-Európába.
Az MSNBC amerikai hírcsatorna március 4-én közölte, hogy „Oroszország ukrajnai inváziója talán megelőzhető lett volna, de az USA nem volt hajlandó felülvizsgálni Ukrajna NATO-státuszát, amikor Putyin háborúval fenyegetőzött – a szakértők szerint ez óriási hiba volt”.
A háború megelőzhető lett volna, de az amerikaiak nem tettek semmit
Az MSNC véleménycikke meglepő állításokat tartalmaz egy korábbi magas szintű CIA-elemzőtől. „A választás, amellyel Ukrajnában szembesültünk – és itt szándékosan múlt időt használok – az volt, hogy Oroszország a tárgyalóasztalnál vagy a csatatéren vétózza meg a NATO ukrajnai szerepvállalását”, nyilatkozta George Beebe, a CIA volt Oroszország-elemzési igazgatója. A CIA-s Beebe szerint
„mi úgy döntöttünk, hogy a vétó a harctéren történjen, remélve, hogy Putyin vagy visszafogja magát, vagy a katonai művelet kudarcot vall.”
A cikk még hosszan sorolja azokat a szakértőket, köztük Thomas Friedmant, akik szerint a hidegháború utáni időszak leginkább elhibázott projektje volt a NATO terjeszkedése keleti irányban – adta hírül korábban a Makronóm.
Az amerikai szerző szerint Putyin elítélendő és pusztító, civileket is célzó csapásai mögött igenis ott van az amerikai felelősség, mert mindez megelőzhető lett volna.
Joe Biden szenátor már 1997-ben tudta, hogy a NATO bővítése – amelyet támogatott is – végül ellenséges orosz reakcióhoz vezethet – állítja a Consortium News.
Mutatjuk is a videót, amelyben Biden bevallja: szerinte a NATO további, keleti irányú bővítése talán az egyetlen dolog, ami egy katonai válaszlépést szítana orosz részről.
A Yahoo News szerint az korábban is köztudott volt, hogy Ukrajna nyugati részében zajlott egy hivatalos, ismertebb amerikai kiképzési program, ami viszont érdekes, hogy a keleti fronthoz közel is történt amerikai kiképzés.
Az ukrajnai kiképzési program részeként a CIA emberei különböző mesterlövész-technikákat mutattak az ukrán katonáknak, ezen felül az Egyesült Államok által szállított Javelin páncéltörő rakéták és más felszerelések kezelését, a digitális nyomkövetés kikerülését és a titkos kommunikációs eszközök használatát is megtanították, továbbá azt is megmutatták, hogy hogyan maradhatnak észrevétlenek a háborús övezetben – adta hírül korábban a Makronóm.
Amerikai tisztviselők viszont korábban tagadták, hogy a CIA kiképzési programjai valaha is támadó jellegűek lettek volna. „A kiképzés és az elvégzett képzés célja az volt, hogy segítse a hírszerzést” – jelentette ki egy magas rangú hírszerzési tisztviselő.
Jack Rasmus, a kaliforniai Saint Mary’s College professzora szerint az USA-nak előnye származhat a háborúból, azonban
Az USA és vállalatai gazdasági és stratégiai előnyökhöz jutnak a háború által. Európa a kettő között fog vergődni, már ami a konfliktus gazdasági hatásait illeti, illetve a konfliktus fokozódása esetén nagy politikai kockázattal is.
Az amerikai erők elmúlt két hónapban tanúsított magatartása egyre inkább azt sugallja, hogy a nyílt ukrajnai konfliktus az USA-nak kedvez, írja a lap. Stratégiailag, belpolitikailag és gazdaságilag is sokat nyerhet most az Egyesült Államok – idézte az amerikai professzor gondolatait a Makronóm.
Így talán érthetővé válik, miért nem tett meg mindent Amerika a már 2014 óta fennálló orosz-ukrán konfliktus megoldásáért, pedig lett volna rá pár lehetősége.
Lauria az orosz fél által hangoztatott érvekkel összhangban azt állítja, hogy a 2014-ben Amerika támogatásával létrejött ukrán kormány polgárháborút kezdett azokkal a területekkel szemben, amelyek a függetlenedésre szavaztak, ennek a háborúnak pedig az ukrán neonácik is kulcsszereplőik voltak. Ebbe a háborúba szállt be végül Putyin, írja Lauria, aki szerint Oroszország besétált egy neki állított csapdába, és fel is sorolja azokat a történelmi csapdákat, amelyeket korábban állított neki a Nyugat, különös tekintettel a Szovjetuniónak Afganisztánban állított korábbi amerikai csapdára.
Kifejti, hogy ahogy Amerika korábban nem bánta, ha esetleg szélsőséges muszlim terrorcsoportok erősödnek meg működése nyomán, úgy most is szépen megbékélt a Nyugat az ukrán neonácikkal.
A szerző, aki egyébként főáramú nyugati lapok soránál dolgozott korábban, úgy véli: a fő kérdés már csak az, hogy Oroszország képes-e kiszabadítani magát a gazdasági háború és a kívülről szított belső társadalmi lázongások csapdájából.
Borítókép: MTI szerkesztett