A Trans-Sped Kft. adózott eredménye egy év alatt 332,3 millió forintról 665,7 millió forintra nőtt, derül ki a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján csütörtökön közzétett 2021-es beszámolóból.
A logisztikai szolgáltatásokat is kínáló szállítmányozási cég a járvány ellenére a forgalmát is bővíteni tudta. A nettó árbevétel 20,05 milliárd forintról 24,36 milliárd forintra, a külföldi értékesítés összege 5,49 milliárd forintól 6,74 milliárd forintra nőtt. A szolgáltatásexport túlnyomó része, majdnem 4,5 milliárd forintnyi az EU-tagállamokba irányult tavaly.
A forgalom legnagyobb részét kitevő szállítmányozás és fuvarozás 2020-ban 14 milliárd forint, 2021-ben 17 milliárd forint bevételt eredményezett. Raktározásból, tárolásból 5 milliárd forintot, majd 5,54 milliárd forintot értek el.
A gazdálkodás körülményeit értékelve
Komolyabb bizonytalanságot a világjárvány sem jelentett a Trans-Sped Kft. számára, tették hozzá.
Az 1998-ban alakult, debreceni székhelyű cég a BÉT értékpapír-kibocsátója. Az 50 millió forint névértékű értékpapírt 10 éves futamidővel 2020 márciusában bocsátották ki.
Édesapja egy panellakásból indította a legnagyobb magyar tulajdonú logisztikai vállalkozást, ma a fia viszi sikerrel. Fülöp Szabolcs, a Trans-Sped ügyvezetője multis karrierjét hagyta hátra a családi cégért. A generációváltás tapasztalatairól, a hazai kkv-szektor megerősödéséről és a régiós kilátásokról kérdeztük interjúnkban, melyből kiderült: a cégvezető szerint
„az utóbbi harminc évben kiszorultak a magyar tulajdonú vállalkozások a piacról,
a harminc legnagyobb cég között csak néhány magyar maradt. Döntően nemzetközi társaságok vették át az irányítást. Rengeteg magyar céget felvásároltak. A nyugati ipar betelepülésével a nyugati logisztikai vállalatok is megérkeztek Magyarországra.”
A Makronóm kérdésére, miszerint akadályozhatja-e a külföldiek túlzott térnyerése a magyar gazdaság fejlődését, Fülöp Szabolcs azt válaszolta: „ha egy nagy nemzetközi iparvállalat hozza magával a nyugat-európai logisztikai társaságát, az azt jelenti, hogy a magasabb hozzáadott értékű és eredménytartalmú tevékenységek a nemzetközi vállalatoknál koncentrálódnak, és a legalsó szintű munkába tud csak alvállalkozóként bekapcsolódni egy kisebb piaci erővel bíró magyar cég. Ezáltal a növekedési potenciálja korlátozott lesz.
Kívánatos lenne, ha a magyar kkv-szektornak a jelenleginél erősebb derékhada lenne.”
(MTI, Makronóm, fotók: Mandiner)
A Tisza elnöke valószínűleg pont olyan figyelmesen tekintette meg az incidensről készült felvételt, ahogyan Tarr Zoltán önleleplező videóját is.
Összecsapásra számított, nagyon más lett a vége.
A gyanú: garázdaság.
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNNKK) elnöke szerint Magyar Péter egy fekete lyuk, és akik mögötte mégis látszódnak, meg jobb lenne, ha nem látszódnának.
A Tisza kiszivárgott adótervéről kérdeztük Magyar Péter emberét.
A Fidesz alelnöke Kötcsén adott interjút a Mandiner stábjának, amelyben arról is beszélt, Magyar Péter és csapata a céltalan balhézáson kívül nem tud mást felmutatni, a jövő évi választások tétje pedig nagyon egyszerű: háború vagy béke.
Akkor sem biztos, hogy költözni fogok.
Gavra Gábor és Hont András kérdezi a miniszterelnököt a nemzeti konzultációról, Hatvanpusztáról, magánrepülőzésről és a végrehajtó-maffiával kapcsolatos állításokról.