A vírushelyzet végéhez közeledve az amerikai vállalatok növelik a technológiai beruházásaikat – amennyiben ez a beruházási hullám tartósan fennmarad, növelheti a termelékenységet és az életszínvonalat, sőt, az inflációs nyomást is ellensúlyozhatja, hiszen a beruházások növelik a kapacitásokat és a kínálatot.
Az inflációval kiigazítva a nem lakáscélú magánvállalati beruházások 2021-ben 7,4 százalékkal nőttek az előző évhez képest – ez 2012 óta a leggyorsabb fejlődési ütem és erőteljes fejlődés a 2020-as 5,3 százalékos csökkenés után – állítja a The Wall Street Journal.
2020 első negyedévében a vírushelyzet miatt egyre többen kényszerültek távmunkára az Egyesült Államokban, ezért a cégek irodák fenntartása helyett szoftverekre és számítógépekre költöttek: 2021-ben 14 százalékkal fordítottak több pénzt különböző információfeldolgozó berendezésekre az előző évhez képest.
Az üzleti kiadások valószínűleg idén is erősek maradnak. Az Institute for Supply Management által megkérdezett feldolgozóipari cégek 2022-ben nominálisan 7,7 százalékkal tervezik növelni a beruházási kiadásokat. A szolgáltató cégek 10,3 százalékos növekedésre számítanak.
Az adatok azt mutatják, hogy
A termelékenység – amely a munkavállalók egy munkaórára jutó teljesítményét méri – 2020-ban és 2021-ben átlagosan évi 2,2 százalékkal nőtt, szemben a világjárvány előtti 2011 és 2019 közötti 0,9 százalékos átlaggal.
A teljesítmény növekedése termelékenyebb gazdaságot eredményez, amely több árut és szolgáltatást képes előállítani ugyanannyi munkaórával – ez idővel
Robert Rosener, a Morgan Stanley multinacionális vállalat vezető közgazdásza szerint a beruházási kiadások beindulása „hosszabb távon jelentősen növelheti a gazdasági fejlődést”.
Rosener szerint különösen azokon a területeken növelhetik a termelékenységet az új technológiai beruházások, ahol nem kifejezetten ezen volt eddig a hangsúly – például a kiskereskedelemben. A Morgan Stanley által tavaly megkérdezett kiskereskedelmi vezetők mintegy háromnegyede kívánja növelni a technológiai kiadásokat, szemben a 2019-es 21 százalékkal.
A technológia népszerűségének egyik oka a munkaerőhiány, a vezetők nehezen találnak munkavállalót, és elmondásuk szerint nehéz őket megtartani is. Ez persze nem csoda, hiszen a Makronóm is beszámolt arról, hogy a járványválságot Amerika úgy kezelte, hogy ingyenpénzt szórt a lakosságra, hogy az emberek maradjanak otthon, ezzel pedig jobban lehetett keresni, mint munkával.
Brian Niccol, a Chipotle Mexican Grill Inc. burrito üzletlánc vezérigazgatója februárban arról számolt be a befektetőknek, hogy a vállalatnak nehézséget okoz a munkaerő-felvétel, ezért
„Hogyan szabaduljunk meg azoktól a munkáktól, amelyeket az emberek nem szeretnek végezni?” – tette fel a kérdést Niccol, majd folytatta: „Sokkal élvezhetőbb lenne a munkavállalók számára, ha nem kellene az avokádót kimagozni és felszeletelni, csak sózni és pépesíteni”.
Jose Maria Barrero, Nicholas Bloom és Steven Davis egyetemi professzorok kutatásai szerint a világjárvány lecsengése után a munkavállalók egy része továbbra is otthonról fog dolgozni. Becsléseik szerint a pandémia után
szemben a világjárvány előtti 5 százalékkal.
Az amerikai munkaügyi minisztérium mérésének eredményei azt mutatják, hogy a távmunka körülbelül 1 százalékkal növeli a termelékenységet – részben azért, mert megkímélik a dolgozókat az irodák zavaró tényezőitől.
Hozzá lehet szokni a „jóhoz”
A járványhelyzet miatt a home office villámsebességgel tört be szinte minden vállalkozás életébe, amely a vakcina nélküli időszakban az egyik legfőbb megoldást jelentette az üzletmenet fenntartására és a munkavállalók biztonságára nézve.
A vakcina után azonban egyre több munkahely rendelte vissza munkavállalóit az irodákba, akik közül sokan hátrányként élték meg a rugalmasság elvesztését – írta korábban a Makronóm.
Ma még persze nehéz megjósolni, hogy a beruházási kiadások és a távmunka elterjedése hosszú távon hogyan befolyásolja majd a munkavállalók igényeit és a termelékenységet.
Borítókép: MTI/EPA/Tannen Maury
A plenáris üléseken több volt a politikai színjáték, mint a kézzelfogható eredmény a Parlamentben. A Tisza-kormány első hete megmutatta: a vitákban nincs hiány, a kormányzásban viszont annál több a kérdőjel.
Ha megszüntetik az üzemanyagok védett árát, az élelmiszerek árrésstopját vagy a rezsicsökkentést, akkor biztosan elszabadul az infláció.
Ha a Tisztelet és Szabadság Pártja számára ez a tisztelet, akkor milyen lesz a szabadság, amit megvalósítana?
A magyar nemzetiségűek körében is enyhe többségben vannak a negatív várakozások.
Szóba kerültek az elmúlt évek politikai és médiabeli törésvonalai, a jogállamiság állapota, a Fidesz választási veresége, valamint az is, hogyan alakult át a magyar nyilvánosság az új politikai korszakban.
A két vezető inkább a diplomáciai simulékonyságot, mintsem a nyílt konfrontációt választotta.
Kardos Péter 1936-ben született és 1971-ben avatták rabbivá és a következő évben a Zuglói Körzetbe került, ahol mostanáig tevékenykedett.
Az iskola feljelentést tett, a rendőrség pedig vizsgálja a vajdasági magyar közösséget megrázó incidenst.
