A német rezsi ötödével nőtt, a magyar semennyivel

A Destatis az energiaárak februári alakulásáról szóló jelentésében kiemelte, hogy a piaci bizonytalanság és a szűkös földgázellátás miatt már az Ukrajna elleni orosz támadás előtt jelentősen drágult az energia Németországban. Az importált energia 129,5 százalékkal került többe az egy évvel korábbinál, a belföldön előállított energia 68 százalékkal drágult,

Magyarországon viszont a rezsicsökkentésnek köszönhetően nem szálltak el a rezsiköltségek.

Hozzátették, hogy az energiaárak emelkedésének fő oka a földgáz drágulása, amely elsősorban az ipari fogyasztókat, valamint a viszonteladókat, vagyis a földgázt megvásárló és a többi között az erőműveknek, az iparvállalatoknak és a háztartási fogyasztóknak értékesítő cégeket érintette. Az ipari fogyasztók földgázköltsége 194,9 százalékkal emelkedett februárban az egy évvel korábbihoz képest, a viszonteladóknak pedig 143,8 százalékkal kellett többet fizetni az energiahordozóért, amelyet Németország mintegy 90 százalékban import révén, ezen belül 55 százalékban orosz importból szerez be.

A földgáz világpiaci árának elszabadulása révén elindult energiaár-robbanás tavaly ősz óta a német belpolitika egyik fő témája. A szövetségi kormány a lakossági fogyasztók terheinek enyhítésére összpontosít. Eddig két nagy intézkedési csomagot állítottak össze. A napokban bejelentett második csomag tartalmazza például, hogy az EU-s szabályoknak megfelelő legalacsonyabb szintre csökkentik az üzemanyagok árára rakodó adóterheket. A három hónapra érvényes döntéssel a dízel ára 30 centtel, benziné 14 centtel csökken a kormány számításai szerint.

Az adófizetők fejenként bruttó 300 eurót (112 ezer forint) is kapnak. Az energiaköltség-támogatás nevű egyszeri juttatás a jövedelemadó hatálya alá tartozik, a magas keresetűek így kisebb nettó összeghez jutnak, mint az alacsony keresetűek. A gyermekes családok gyermekenként további 100 eurót kapnak.

Bevezetik egyebek mellett, hogy a következő három hónapban 9 euróba kerül a havi bérlet a közösségi közlekedésben. Ez nagyságrendnyi tehercsökkenés, tekintve, hogy például Berlinben 86 eurót kell fizetni a havi közlekedési bérletért.

A február elején kidolgozott első támogatási csomag a legkevésbé jómódú rétegek fűtési költségeinek csökkentését szolgálta. Ebben rendelkeztek a többi között arról, hogy a lakhatási támogatásban (Wohngeld) részesülők kétszemélyes háztartás esetén 175 euró egyszeri támogatást kapnak. Nagyobb háztartásokban a háztartás harmadik tagjától fejenként további 35 euró jár, az egyedül élők pedig 135 eurót kapnak. Ezeket az összegeket 100 euróval emelik a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) csütörtöki megállapodása alapján. A két csomag együtt nagyjából 30 milliárd euróba kerül az államháztartásnak.

Az energiahordozók világpiaci árának robbanásszerű emelkedése miatt a háztartásoknak az idén minden korábbinál többet kell fizetniük a fűtésért, az áramért és az üzemanyagért Németországban. A benzin és a dízel üzemanyag ára például először az idén lépte át a literenkénti 2 eurós határt, míg tavaly tavasszal 1,30-1,40 euró körül volt.

(MTI, Makronóm)