Gotabaya Rajapaksa elnök tavaly májusban teljes tilalmat rendelt el a mezőgazdasági vegyszerek használatára az országban, mondván: száz százalékban átállítja a Srí Lanka-i mezőgazdaságot biotermesztésre. A gazdasági gondokkal küzdő ország a gazdálkodók felkészítése nélkül egy tollvonással betiltotta a műtrágyák és vegyszerek használatát. Az eredmény: elszabaduló árak és a hiánytól való félelem.
Ne a zöld elkötelezettséget keressük a döntés mozgatórugói mögött, inkább azt, hogy Srí Lankán a járvány miatt a turisták elmaradtak, amiből komoly bevételkiesése keletkezett. Idén fennáll a veszélye, hogy az adósságkötelezettségeit sem tudja majd teljesíteni. Így adódott a gyors, egyszerű és rossz megoldás, hogy
Gotabaya Rajapaksa elnök egészségügyi aggályokra hivatkozott, kritikusai viszont egy másik okra is rámutattak: Srí Lanka apadó valutatartalékaira.
Srí Lanka tehát hirtelen fordulatot tett a biogazdálkodás felé. Az ezt indokoló kormányzati kampány egészségügyi aggályokra alapult és hét hónapig tartott. Az eltelt idő alatt viszont a terméshozamok meredek csökkenni kezdtek, az élelmiszerárak meglódultak. Tovább rontották az ország gazdasági gondjait, és ezen kívül a lakosság is aggódni kezdett az élelmiszerhiány miatt. A gazdálkodók és a mezőgazdasági szakértők persze a politikát hibáztatják.
Már a tavalyi év végén, Srí Lanka központi bankja szerint egyes élelmiszerek, például a rizs ára közel egyharmadával emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest. A zöldségek, például a paradicsom és a sárgarépa ára az egy évvel korábbi szint ötszörösére emelkedett. A terméskiesés miatt a kereskedők nem találnak árut, Srí Lanka pedig nem szívesen költené devizát az élelmiszerre.
Srí Lanka kormánya, amelyet a Rajapaksa család tagjai irányítanak, a válság elhárítása érdekében hét hónap után, még tavaly novemberben irányt váltott. Srí Lanka ültetvényekkel foglalkozó minisztere, Ramesh Pathirana közölte az ország parlamentjével, hogy a kormány mégis importálni fogja a teához, a gumihoz és a kókuszhoz szükséges műtrágyát. Ezek a termények adják az ország legnagyobb mezőgazdasági exportját.
„Az ország szükséglete szerint fogunk műtrágyákat importálni”
– mondta Pathirana.
Az élelmiszerköltségek világszerte emelkednek, ahogy a műtrágya és egyéb alapanyagok, például a földgáz ára is emelkedett. Srí Lanka pedig még a saját hibájával is fokozta ezt a nyomást a hazai gazdaságra nézve.
Felemlíthetjük a biotermesztők és a hagyományos mezőgazdaságot művelők közötti vitát (bár kérdés, hogy melyik is a hagyományos), de a műtrágyák a modern mezőgazdaság elengedhetetlen eszközeivé váltak. Tény, hogy viszonylag olcsón megoldható velük a növények tápanyagellátása, ahogy a vegyszerek is egyszerű és hatékony (talán túlzottan hatékony) megoldást jelentenek a növényállomány egészségi állapotának megőrzésére. A kormányok és a környezetvédelmi csoportok viszont egyre jobban aggódnak a túlzott használat miatt. A kemizációt hibáztatják a növekvő vízszennyezési problémákért, míg a tudósok a vastagbél-, vese- és gyomorrák fokozott kockázatát írják a nitrátszennyezés rovására. Azt is érdemes megemlíteni, hogy a biogazdálkodásra való átállásra általában három évet szánnak, ami szükséges a földnek, az ültetvénynek, illetve a gazdának is.
Gotabaya Rajapaksa elnök még egészségügyi aggályokra hivatkozott, amikor kormánya tavaly áprilisban betiltotta a műtrágyák behozatalát, igaz erre már a 2019-es választási kampánya során is ígéretet tett. Rajapaksa kritikusai viszont egy másik okra is rámutattak: Srí Lanka apadó valutatartalékaira.
A Covid-zárlatok tönkretették Srí Lanka turisztikai ágazatát, amely az ország gazdasági teljesítményének egytizedét adja, és jelentős devizaforrást biztosít. A hazai fizetőeszköz, a rúpia elveszítette értékének körülbelül egyötödét, ami korlátozta Srí Lankát, hogy külföldről vásároljon élelmiszert, és közben az árak is emelkedésbe fogtak. Ezt már csak fokozták az olyan elhúzódó problémák, mint például a hatalmas adósságteher, beleértve a kínai állami bankoktól kapott magas kamatozású hiteleket, amelyek miatt további hitelt kellett felvennie az országnak.
Úgy gondolták, hogy a külföldön gyártott műtrágya kihagyása az ország bevásárlólistájáról nagyban segítene megállítani ezt a csökkenést.
Az ökológiai gazdálkodásra való törekvés nem Rajapaksa jelenlegi kormányával kezdődött, már 2005 és 2015 között felvetették a vegyszerektől való függőség csökkentését a mezőgazdaságban. De a váltás túl hirtelen volt az olyan gazdálkodók számára, akiknek nem volt tapasztalatuk, hogyan is kellene organikusan dolgozni.
Egy colombói székhelyű elemzőcég, a Verité Research tavaly júliusi felmérésben megállapította, hogy a Srí Lanka-i gazdálkodók háromnegyede nagymértékben támaszkodott a műtrágyákra, míg csak körülbelül 10 százalékuk művelt ezek nélkül. Szinte minden fontosabb,, az országban termesztett növény a vegyszerek használatára épült. A gazdaság szempontjából kulcsfontosságú termények, például a rizs, a gumi és a tea esetében a függőség elérte a 90 százalékot vagy még többet is.
Az áprilisi tilalom közvetlenül az úgynevezett Yala ültetési szezon előtt lépett életbe, amely májustól augusztusig tart (monszunos, nedves időszak, a másik, a Maha ültetési szezon szeptembertől márciusig tart) és szinte azonnal érezhető volt. A Verité felmérése szerint
Felük attól tartott, hogy akár 40 százalékkal is csökkenhet a terméshozama.
Szeptemberben megugrottak az élelmiszerárak, és az üzletekben alapvető cikkekért kellett sorban állni. Rajapaksa szükségállapotot hirdetett az árak szabályozása és az alapvető cikkek felhalmozásának megakadályozása érdekében. A kormány emellett behozatali korlátozásokat vezetett be a nem alapvető cikkekre is, annak reményében, hogy kezelni tudja a deviza fogyatkozását.
Egyes szakértők szerint a károk olyan nagyok a mezőgazdaságban és a mezőgazdasággal kapcsolatos exportban, hogy eltart egy ideig, amíg az ország helyreáll. Emellett azt is figyelembe kell venni, hogy a fő nitrogén műtrágya, a karbamid ára a többszörösére emelkedett, amit nem biztos, hogy az elszegényedett gazdálkodók egyáltalán képesek lesznek megvenni.
A teaültetvényesek közül sokan arra számítanak, hogy immár államilag támogatott műtrágyát kapnak, mivel volt ahol akár 40 százalékkal is csökkent a termés. A reménykedésre az ad alapot, hogy a tea Srí Lanka teljes exportjának körülbelül 10 százalékát teszi ki, ami körülbelül évi 1,2 milliárd dollárt hoz.
Srí Lanka tehát meghátrált az ambiciózus terveitől, hogy a világ első teljesen ökológiai gazdálkodó országává váljon, és visszavonta a műtrágyák behozatalára vonatkozó tilalmat. Előtte még 30 000 tonna kálium-kloridot importált Litvániából, igaz ezt „szerves műtrágyának” nevezte.
„Tekintettel arra, hogy a gyárakban előállított tea minősége romlott, a kormány az ammónia-szulfát behozatala mellett döntött” – mondta Pathirana Ramesh Pathirana ültetvényekért felelős miniszter.
De a baj nem jár egyedül. A szigetország jelenleg súlyos gazdasági válságban van, jellemző az élelmiszerhiány és folyamatos áramszünetek. Srí Lanka kormánya végül is kártalanítani kényszerült azt az egymillió gazdálkodót, akik kudarcot vallottak a biogazdálkodásra való hirtelen és kényszerű átállásban.
„Kártérítést nyújtunk azoknak a rizstermesztőknek, akiknek a termése megsemmisült” – mondta Mahindananda Aluthgamage mezőgazdasági miniszter. „Azokat is kárpótolni fogjuk, akiknek a termése csökkent a megfelelő műtrágya nélkül.”
Srí Lanka mezőgazdasági területeinek körülbelül egyharmadát érintette tavaly az importtilalom, és mindez a gazdálkodók dühödt tiltakozásához is vezetett Gotabaya Rajapaksa elnök fontos politikai választókerületében.
Rajapaksa még tavaly az Egyesült Nemzetek élelmezésügyi csúcstalálkozóján politika céljaként azt nevezte meg, hogy biztosítsák „nagyobb élelmiszerbiztonságot és táplálkozást”, és arra ösztönözte a többi nemzetet, hogy kövessék Srí Lanka példáját. Ehelyett az importált mezőgazdasági vegyszerek hiánya még súlyosbította is a sziget gazdasági válságát. Az élelmiszerhiány az üzleteket arra kényszerítette, hogy a cukrot, a lencsét és más alapvető termékeket csak korlátozott mennyiségben értékesítsék. 21,5 százalékos rekordot döntött az élelmiszer-infláció, mivel a zöldségekből és más alapvető élelmiszerekből még mindig hiány van a biora való áttérés hajszolása miatt.
(Fotó:Ishara S Kodikara/AFP)
Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 intézkedése a Makronóm Intézet elemzője szerint két fő célt szolgál: a kkv-k hatékonyságának javításával elősegíteni a jövedelmek növekedését, illetve kezelni a lakhatási válságot az építőipar támogatásával párhuzamosan.
Karácsonyék a lakhatási válság kezelése helyett idősotthontól kezdve, iskolaépületen át, kollégiumig mindent eladnának.
2019-ben Karácsony Gergely, lakásügynökséget ígért, amit a 2024-ig nem sikerült felállítani.
Létfontosságú készítményből van hiány.
Miközben kevés a kollégiumi férőhely, a Budaörsi úti több száz férőhelyes kollégium évek óta üresen áll – hívta fel a figyelmet a Fidesz fővárosi frakcióvezetője.
A heti Presszóban szó esett a Fővárosi Közgyűlés megalakulásáról, Magyar Péter tüntetéséről és Kiss László DK-s polgármester börtönből irányított önkormányzatáról is.
A Dorina Dobor-márka végigkísérte a szingapúri Magyar Hónap szinte minden kiemelkedő eseményét.
A Manchester United leendő vezetőedzője vont párhuzamot a legendával.
