Rég elhagyták a süllyedő hajót a pragmatikus balliberális gazdaságpolitikusok

A Horn-kormány egykori pénzügyminisztere is élesen kritizálta Márki-Zay Pétert

Békesi László 1989 májusában a Német-kormány pénzügyminisztere lett. A Harmadik Magyar Köztársaságban sem kellett sokáig arra várnia, hogy ismét pozícióba kerüljön, ugyanis, mikor Horn Gyula 1994-ben megnyerte a parlamenti választásokat, ő lett a kormány pénzügyminisztere 1994 júliusa és 1995 februárja közt.

Második pénzügyminisztersége alatt kezdődtek a Bokros Lajos féle megszorítások, ami nyomonkövethető volt a költségvetésben is. Békesi próbált lépéseket tenni pénzügyminiszterként az államháztartási deficit és a folyó fizetési mérleg hiányának kezelésére, de nem járt sikerrel. Ezek a törekvései azonban belviszályt okoztak a Magyar Szocialista Párton és a kormányon belül is. Ennek eredménye lett, hogy 1995 év elején Békesi benyújtotta a lemondását.

Békesi még 1998-ban a pártból is kilépett, 2002 nyara óta pedig már nyugdíjas éveit tölti. Már nyugdíjasként bírálta a Medgyessy-kormány, a Gyurcsány-kormányok és a Bajnai-kormány politikáját is, különösen a költekező költségvetési politika és a hosszútávú stabilitást biztosító reformok hiánya miatt.

A jelenlegi ellenzéket is éles kritikákkal illette a volt pénzügyminiszter. Tavaly decemberben egy Facebook-posztjában ugyan nem nevezte meg Márki-Zay Pétert, de a szövetből egyértelműen kivehető, hogy az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjének címezte a kritikát.

„Az egyesített ellenzéki haderő vezénylő tábornoka gyakran ellentmondásos, néha téves, sokszor pedig félreérthető parancsaival rendre megosztja a rendelkezésére álló erőket, szembe állítja a sereg jobb és bal szélén elhelyezkedő csapatokat, ádáz pozícióharcra készteti őket, így a döntő ütközetre való felkészülés helyett egymás pozícióinak elfoglalásával, gyöngítésével vannak elfoglalva […]” – részletezte az egykori pénzügyminiszter.

„A legyőzendő ellenfél eközben stabilizálja helyzetét, minden fronton erősíti pozícióit, hadállásai mögött mélyen beásva magát, várja a számára egyre biztosabb győzelemmel kecsegtető végső ütközetet” – fogalmazott Békesi.

Az „egyesített ellenzéki haderő vezénylő tábornoka” mondatrészből pedig egyértelmű, hogy a korábban Gyurcsány Ferenc által „kapitányként” aposztrofált Márki-Zay Péterre gondol. A korábbi pénzügyminiszter azonban semmiképp sem vádolható jobboldali elhajlással, hiszen a kormányzati kommunikációt, ahogy fogalmazott „aberrált háborús, harci retorikának” tartja.

Nem lehet szemet hunyni az ellenzéki ostobaságok felett

Békesi legújabban idei februári Facebook-posztjában kritizálta az egyesült ellenzéket, amely bírálat célpontja ezúttal a közös ellenzéki köztársasági elnök-jelöltre vonatkozott.

„Király Júlia, aki az egyesült ellenzék gazdaságpolitikai szakértője, nyilvános támogatója, valamint a közös program egyik kidolgozója egy MZP-nek és szakértő kollégáinak címzett levelében bejelentette, hogy a jövőben nem vállalja az egyesült ellenzék nyilvános támogatását – kivéve, ha Róna visszalép köztársasági elnöki jelölésétől” – kezdte Békesi.

„Király J. azért lépett hátra, mert számára morálisan, szakmailag és politikai szempontból egyaránt vállalhatatlan volt, hogy az egyesült ellenzék pártjai a Jobbik zsarolásának hatására egy háttéralku keretében,

– világított rá a korábbi pénzügyminiszter.

„Ez a hibás döntés Király J. számára indokolatlan, elfogadhatatlan, megmagyarázhatatlan, ezért vállalhatatlan. Király J. korrekt és bátor döntést hozott. Egyrészt szakmai reputációja, vállalt és képviselt értékrendje, másrészt személyes felelőssége miatt nem képviselhet egy védhetetlen döntést” – folytatta Békesi László, majd hozzátette, hogy „döntése azonban nemcsak személyes jellegű. Felhívja a figyelmet arra is, hogy az ellenzék egyébként is labilis egységének, vagy legalábbis látszatának megőrzése nem adhat felmentést az ellenzéki erők vezetőinek hibái, tévedései alól. A mindent meghatározó cél, az Orbán-rezsim leváltása sem indokolhat súlyos morális és politikai hibákat, vállalhatatlan döntéseket”.

„Király J. lépése talán rádöbbenti azokat is tévedésükre, akik egy alapjaiban elhibázott narratíva bűvöletében azt hirdetik, hogy az egyesült ellenzék, ill. vezetői hibáinak feltárása és bírálata rontja az ellenzéki erők győzelmi esélyeit, elbizonytalanítják a megnyerni szándékozott választók egy részét, azaz hunyjunk szemet az ostobaságok felett, söpörjük azokat a szőnyeg alá, nehogy sérüljön a misztikus összefogás” – emelte ki Békesi.

„Már régen észre kellett volna venni, hogy nem a jószándékú bírálat, hanem az elkövetett hibák bizonytalanítják el, esetleg tántorítják el a választók egy részét az ellenzék támogatásától. Nincs már sok idő, dübörög a kampány, közeleg az igazság pillanata. Nem kellene nap mint nap újabb hibákkal végképp elrontani az Orbán rezsim eltávolításának szerény esélyét” – összegezte az egykori pénzügyminiszter.

Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnök 2009-es februári kiigazító csomagjára úgy reagált, hogy „Épeszű ember ilyet nem mond. Ha valaki azt akarja, hogy hangosan röhögjön a világ, akkor kell ilyeneket mondani”. 2017-ben pedig az akkori LMP-s Szél Bernadettről leszögezte, hogy nem komoly ellenfele Orbán Viktornak, aki meg fogja nyerni a 2018-as parlamenti választásokat.

A balliberálisok  megpuccsolt miniszterelnöke sem alkotmányozna sima többséggel

Medgyessy Péter a Lázár-kormányban, majd a Grósz-kormányban volt pénzügyminiszter. A rendszerváltoztatást követően egy időre eltűnt a politikából, viszont 1996-ban Bokros Lajos lemondását követően a Horn Gyula vezette MSZP-SZDSZ kormány harmadik pénzügyminisztere lett egészen 1998 nyaráig.

A szocialista rendszerben MSZMP-tag volt, ennek ellenére nem lépett be a rendszerváltoztatást követően annak utódpártjába az MSZP-be, éppen ezért is volt meglepő, mikor a 2002-es parlamenti választásokra a párt őt indította miniszterelnök-jelöltnek. Medgyessy a Jóléti rendszerváltás nevezetű programmal meg is nyerte a választást, viszont ennek végrehajtása és a híres száznapos program nagyságrendileg 190 milliárdos kiadást jelentett az államkasszának.

Mikor Medgyessy meghirdette a második száznapos jóléti programot, konfliktus alakult ki a liberális közgazdászok és a kormány közt.

Nem sokkal hivatalba lépése után fény derült ügynökmúltjára, ami egy ideig feszültséget okozott az SZDSZ-szel. Lemondásához nem ez az ügy, hanem a 2004-es EP választások eredményei vezettek, ami alapot adott Gyurcsány Ferenc térnyerésének az MSZP-n belül.

Lemondását követően az első Gyurcsány-kormányban Magyarország utazó nagyköveteként dolgozott, ami alól 2008-ban mentették fel. Ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy éles bírálatokat fogalmazott meg az akkori kormánnyal szemben.

Medgyessy Péter azonban a jelenlegi egyesült ellenzék egyes lépéseit azóta is élesen bírálta, noha már nem tevékenykedik aktívan a politikában.

Tavaly áprilisban Ujhelyi István, az MSZP EP képviselője beszélgetett az egykori szocialista miniszterelnökkel. Ebben a beszélgetésben Medgyessy elmondta, hogy a koronavírus járványt a világ egyik kormánya sem kezelte jól, hiszen egy merőben új kihívással találkoztak. Azt azonban megjegyezte, hogy az első hullámot a magyar kormány szerinte jól kezelte, amit egyébként az ellenzék még ma is tagad.

További kritikát fogalmazott meg a legnagyobb ellenzéki párttal, a DK-val szemben, arra vonatkozóan, hogy szerinte végzetes hiba volt az embereket a kínai és az orosz vakcinák felvétele ellen hangolni. Itt megjegyezte, hogy a párt részéről hiányol egy bocsánatkérést is.

Mint a beszélgetésből kiderült, a korábbi miniszterelnök ellentétes állásponton van a Fudan Egyetem ügyében a jelenlegi ellenzéki pártokkal. Medgyessy szerint a Fudan nemzetbiztonsági szempontból nem jelent kockázatot, hiszen mindegyik egyetem lehetne kémközpont. Szerinte az ország profitálhat a Fudanból, hiszen a világ legjobb negyven egyeteme között található, amely rengeteg jelentős kutatást és tudást hozhat a hazai színtérre.

Tavaly novemberben az Index lehozott egy cikket, amelyben a volt kormányfő óva intette az ellenzéki pártokat, hogy egy esetleges választási győzelem esetén feles többséggel alkotmányozzanak. Medgyessy leszögezte a kormányváltás fontosságát, viszont hangsúlyozta, hogy a Fidesz-kormányok egyes döntéseit meg lehetne tartani.

A feles többséggel való alkotmányozással kapcsolatban megjegyezte, hogy ez a jogelvekkel és a normalitással is teljesen ellentétes és garantálható lenne az ország tartós instabilitásba sodródása. Úgy gondolja, hogy az ellenzéknek elsősorban be kellene tudni bizonyítani az embereknek, hogy képes a jó kormányzásra.

Amennyiben ez megvan, utána kérhetnek felhatalmazást egy új alkotmány kidolgozására. Persze mindehhez egy választási győzelemre lesz szükség idén áprilisban.

Idén januárban a Magyar Hangnak adott nagyinterjúban az egykori miniszterelnök és pénzügyminiszter elmondta, hogy Márki-Zay Péter számára még sok tanulnivaló van, de ennek ellenére őt tartja a legesélyesebbnek Orbán Viktor legyőzésére.

Jól megy az üzlet Kókának a konzervatív kormányok alatt

Kóka János az egyetemet követően vállalkozói pályára lépett, majd 2004-ben Gyurcsány Ferenc őt jelölte Gazdasági és Közlekedési miniszternek Csillag István után, hiszen az SZDSZ-nek volt jogosultsága a miniszteri posztra.

Maga Kóka 2006-ban lépett be az SZDSZ-be, de a politikában hamar vesztett népszerűségéből, amelynek fő oka a 2006-ban meghirdetett botrányos vasúti reform volt, ami több vasútvonal személyforgalmának leállítását érintette volna.

A második Gyurcsány-kormányban maradt a tárca élén egészen 2008-ig. Egészen 2010-ig az SZDSZ frakcióvezetője maradt. Kóka 2010 után távozott a politikából.

Kóka János ma már vállalkozóként építi magánegészségügyi érdekeltségeit. „Ha valakit politikusként letapsolnak a pályáról, ne akarjon utólag tanácsokat osztogatni. Politikusként hátrahagytam minden üzleti érdekeltségemet, üzletemberként nem politizálok” – árulta el a Makronómnak, hozzátéve, hogy hiába volt 2010 előtt az egykulcsos rendszer szószólója. „Helyes, hogy a Fidesz-kormánynak ezt sikerült bevezetnie. A progresszív adózással a kiemelkedő teljesítményeket vágtuk agyon” – nyilatkozta.

Oszkó is inkább üzletel, a politikát csak kommentálja

Oszkó Pétert az egyetemi éveket követően az üzleti élet ragadta magával. 2009 áprilisa és 2010 májusa közt a Bajnai-kormány pénzügyminisztere volt. A miniszteri pályafutását követően azonban ma is aktív a közéletben, emellett pedig rendszeresen publikál.

Kóka Jánoshoz hasonlóan Oszkó Péter sem állt be egyértelműen az ellenzék mögé: Márki-Zayt egyenesen futóbolondnak nevezte, miközben korábban elhatárolódott a Momemtumtól. Fekete-Győr András ugyanis a Blikkben nevezte meg tanácsadójaként Oszkót, amit aztán az üzletember a közösségi oldalán cáfolt.

Oszkó egyébként az ellenzéki előválasztáson Dobrev Klárát támogatta, mivel szerinte Márki-Zay Péter vidéken egyszerűen nem létezik, a vidék nélkül pedig nincs esély a kormányváltásra. Mindemellett Dobrev Klára személyisége és konfliktuskezelési habitusa miatt Oszkó alkalmasabbnak tartja miniszterelnöknek Márki-Zaynál.

Oszkó a Makronómnak elismerte, hogy az Orbán-kormány komoly eredményeket ért el és kár lenne tagadni a dinamikus magyar növekedést. Oszkó ráadásul a magyar válságkezelés azon irányával is egyetértett, hogy ingyenpénzt jelentő segély helyett munkalehetőséget kell biztosítani az embereknek, ráadásul a hazait védő és támogató gazdaságpolitikai intézkedésekkel is egyet tud érteni.

Az egykori MNB-elnök is kiakadt az ellenzék közös államfőjelöltje miatt

Simor András 1989-ig az MNB-nek dolgozott. 2006-ban Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök három személyt kért fel a Konvergencia Tanács tagjának, amely független tanácsadó testület volt hivatott véleményezni a kiigazított konvergenciaprogramot. A felkért személyek között Simor is szerepelt.

Még ugyanebben az évben esélyesként emlegették az MNB-elnöki posztra, 2007-ben pedig a miniszterelnök be is jelentette a jelölését. A második Orbán-kormány hivatalba lépésekor már adódtak konfliktusok. Simor leszögezte, hogy mandátumát ki fogja tölteni és liberális gazdaságpolitikusként több éles konfliktusba került a több kérdésben unortodox gazdaságpolitikát követő kormánnyal. 2013-ban mandátuma lejártával távozott az MNB éléről.

Azonban az Orbán-kormánnyal való konfliktusai nem jelentették azt, hogy az ellenzéki pártokat mindenben támogatni fogja. Legutóbb épp az ellenzéki köztársasági-elnök jelölttel, Róna Péterrel szemben fejezte ki nemtetszését. Ezzel kapcsolatban felidézett egy történetet a Facebook oldalán.

„A könyvvizsgáló cégeket sokszor megvádolják azzal, hogy szinte bármilyen mérleget aláírnak és szemet hunynak ügyfeleik kisebb-nagyobb disznóságai felett” – kezdte Simor.

„A kétezres években volt szerencsém egy könyvvizsgálással is foglalkozó nagy nemzetközi tanácsadó céget vezetni. Az alatt a hét év alatt, amíg ott voltam, egy esetben mondtuk azt, hogy egy ügyfél mérlegét nem írjuk alá, és inkább lemondunk a megbízatásunkról. Az ok az volt, hogy olyan összegeket számoltak el bevételként, amelyek nem voltak valósak, így a pénzügyi beszámolójuk nem a valóságot tükrözte” – részletezte az egykori MNB elnök.

Ezt követően konkrétan meg is nevezte a vállalkozást, amely a NABI volt, ami azért érdekes, mert az igazgatósági elnöki posztot Róna Péter töltötte be. Simor egyenesen erkölcstelen figurának nevezi Rónát. De nem csak neki vannak fenntartásai Róna Péterrel kapcsolatban. Simor ezen meggyőződését a korábbi pénzügyminiszter Békesi László és a közgazdász Jankovics László alátámasztotta.

A balliberális gazdaságpolitikusok sem elégedettek az ellenzéki összefogással

Az egykori baloldali gazdasági döntéshozók egy része bizalmatlanul és kritikákkal kezeli a jelenlegi egyesült ellenzéket. Többen elismerték az elmúlt 12 év gazdasági eredményeit (egykulcsos adórendszer, munkaalapú társadalom, a közpénzügyek rendbetétele), amelyeket az ellenzéki politikusok folyamatosan élesen kritizálnak.

Másrészt a bizalmatlanság forrását jelentheti az egyesült ellenzék jelenlegi felállása is, hiszen hat pártból és egy mozgalomból áll össze az egységes ellenzék. Ez felveti annak a kérdését, hogy egy választási győzelem esetén mennyire tudnának ezek az egymástól merőben különböző pártok együttműködni a hatékony kormányzás érdekében.

Ezt az aggodalmat aláhúzza az is, hogy Márki-Zay Péter személyében egy olyan kormányfőjelölttel mennek neki az áprilisi választásoknak, akinek jelen állás szerint nem lenne frakciója, így kérdés, hogy miniszterelnökként mekkora mozgástere lenne valójában a szivárványkoalíció élén, amit igazán a balliberális gazdasági szakemberek sem támogatnak teljes szívvel.

Borítókép: baloldalon Oszkó Péter (fotó: MTI/ Bugány János), középen Kóka János (fotó: Cellum Global), jobboldalon Medgyessy Péter (fotó: boomonline.hu)