Azután, hogy a magyar gazdaság 7,1 százalékos növekedést produkált 2021-ben, ezzel együtt nagyságrendileg 15 ezer milliárd forint értékben valósultak meg beruházások, amivel uniós összevetésben az élbolyban vagyunk. Ez már az egymást követő hatodik negyedév volt, amikor a magyar gazdaság egésze bővülni tudott, ráadásul úgy, hogy meghaladta a koronavírus-járvány előtti teljesítményt 3,4 százalékkal.
Mihálovics Zoltán politológus a Makronómnak
A 2021-es beruházási ráta a GDP arányában az egész Európai Uniót tekintve Magyarországon volt a második legmagasabb, csupán Észtország bizonyult jobbnak nálunk. A kormány prioritásként kezeli, hogy az Európai Uniós szinten is rekord beruházási ráta ilyen magas szinten stabilizálódjon.
A kormány részéről ugyanakkor elemzők szerint bölcs döntés volt egyes állami beruházások átütemezése a 2022-es évre, mivel ezzel a lépéssel a 2022-es 5,9 százalékos hiánycélt sikerült 1 százalékkal 4,9 százalékra csökkenteni és mivel a GDP növekedés a vártnál nagyobb lett a tavalyi évben, így ez lehetővé teszi az államadósság állomány gyorsabb csökkentését. Magával az átütemezéssel pedig a kormány mintegy 755 milliárd forintnyi megtakarítást ért el. Másrészt a háborús időben szükség is van arra, hogy az állam is megtámassza a beruházásokat és azokkal a magánszektorból is több beruházást mozgósítson.
Ilyen eredmények mellett a magyar gazdaságpolitika és költségvetési politika a vártnál hamarabb térhet vissza a koronavírus-járvány berobbanása előtti pályára. Nem csak a hazai beruházások bővültek 12 százalékkal a pandémiás időszak alatt, hanem a foglalkoztatottság is tovább emelkedett és immár eléri a 4,6 millió főt (KSH, 2022 január), a munkanélküliségi ráta pedig továbbra is alacsony, 4,2 százalékos szinten áll (KSH, 2022 január).
Mindezek az eredmények pedig tehermentesítik a 2022. évi központi költségvetést, ami így fordulatot jelent a fiskális politikát illetően. Mivel az egyensúlyi mutatók ilyen mértékben mutatnak javulást, hazánk pénzügyi stabilitása tovább tud erősödni, mindemellett pedig a pénzügyi tartalékok is növekednek ráadásul úgy, hogy forrást sem kell elvonni más stratégiailag fontos területekről.
A beruházások azonban az idei évben sem állnak meg, hiszen Varga Mihály újabb beruházásokat jelentett be 30 milliárd forint értékben, ami hozzájárul ahhoz, hogy a magyar gazdaság további dinamikus növekedést mutasson.
Ebben a beruházási sikerben nagy szerepet játszottak a hazai vállalkozások, amelyek éltek a lehetőségekkel a járvány időszaka alatt is.
Ezt György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára Facebook-oldalán köszönte meg a hazai vállalkozásoknak.
„A magyar beruházási ráta a 2. legmagasabb az EU-ban” – tájékoztatott az államtitkár.
György László leszögezte: „Köszönettel tartozunk azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a koronavírus-válság időszakában sem álltak le a fejlesztésekkel, és a nehézségek ellenére folyamatosan a lehetőségeket keresték”
„Az így gondolkodó, tehát a jövőbe pozitívan tekintő vállalkozások kulcsszerepet játszottak abban, hogy az elmúlt 2 évben a magyarországi vállalkozások 40 százalékkal több beruházást valósítottak meg, mint visegrádi vetélytársaik, a lengyeleknél pedig 60 százalékkal többet. A ma beruházása pedig a jövő növekedése” – részletezte György, majd hozzátette: „A Kormány az elmúlt két évben közel 2000 milliárd forinttal járult hozzá ezeknek a beruházásoknak a megvalósításához. Azt mondtuk, hogy az nyer, aki talpon marad és a válság időszakában nem bocsátja el munkavállalóit és nem halasztja el a beruházásait. Mi pedig ehhez adtunk támogatást”
„Azon dolgozunk, hogy a következő években is fenntartsuk ezt a magas beruházási rátát, ugyanis ennek köszönhetően növekszik a magyar vállalkozások versenyképessége, stabilabbá válnak a munkahelyek és ez a növekvő bérek záloga is” – zárta végül György László.
Borítókép: MTI/Kovács Tamás
Négy nap múlva életbe lép az uniós migrációs paktum, amely Magyarország jövőjét is érinti. A kérdésben azonban továbbra sem ismert Magyar Péter egyértelmű álláspontja. Miközben a paktum minden magyar embert érinthet, a Tisza Párt elnöke továbbra sem ad konkrét választ a felmerülő kérdésekre.
Nagyon egyszerű a recept.
A valóság máris szembejött a TISZA Párttal.
Az agráriumot egyszerre fenyegeti az aszály, az ukrán gabona és a munkaerőhiány. Hogyan biztosítja a Tisza-kormány az ágazat érdekvédelmét? Mi lesz az Agrárkamarával, a vendégmunkásokkal? Milyen gazdasági és politikai érdekek mozognak a magyar agrárium körül?
A magát függetlennek és objektívnek tartó média kéjesen ünnepel – mármint azok, akik nem kaptak pozíciót a Tisza-kormányban.
Solymáron akár egymillió forint is lehet a négyzetméterár.
Markó Attila István váltja Tarcsa Csabát.
