Kárpátaljáról jelentjük: a helyiek elkezdtek bespájzolni, a Szovjetunió utolsó éveire emlékeztet a helyzet

A háború miatt Ukrajnában leálltak a gyárak, sok üzlet, benzinkút, gyógyszertár, nem is beszélve a békeidőre koncentráló szolgáltatási szektor képviselőiről – szépségszalonok, éttermek, sportklubok élete teljesen megbénult. Ez részben azt is jelenti, hogy

Több régióban, így Kárpátalján is üzemanyaghiány lépett fel, melynek következtében több benzinkúton eltűnt a benzin és a dízelolaj, vagy ha van, akkor korlátozott mennyiségben, legfeljebb 20 litert tankolhat egy autós. A hiány oka részben logisztikai fennakadásokra vezethető vissza, de meg nem erősített információk szerint a Fehéroroszországból és Oroszországból jövő szállítások beszüntetésének is tudható.

Az alapvető árucikkek rohamos felvásárlása miatt, termékhiány alakult ki az országban, ezért a kormány elrendelte a liszt, búza, cukor, kukorica, napraforgóolaj export tilalmát, ezzel is csökkentve a kialakult deficitet.

Az Ukrán Nemzeti Bank legfrissebb jelentése szerint

ami további kihívásokkal párosul a gazdaság résztvevői számára. Az Elektronikai Elszámolási Rendszer (mely arra hivatott, hogy bankközi elszámolásokat, átutalásokat szolgáljon ki) központját Kijevből egy másik városba helyezték át, nagy valószínűséggel Lembergbe, ami a rendszer működésének akadozását és lassulását is okozta.

A Nemzeti Bank felhívta a lakosság figyelmét arra, hogy a bankkártyás fizetést részesítse előnybe, mivel a készpénz szállítása nagyon nehezen zajlik és a bankautomaták feltöltése akadozik. Az equireing szolgáltatások (elektronikus pénzátutalások a gazdasági egységek között) ingyenessé tétele valamivel könnyítette a lakosság készpénzhez való hozzájutását – a nagyobb bevásárlóüzletekben, benzinkutakon, gyógyszertárakban a Visa és Mastercard tulajdonosok 6000 UAH összegben (kb. 60000 Ft) vehetnek fel készpénzt, amihez persze elég készpénzzel kell rendelkezni a pénztárban.

A bankok jelenleg csak az általuk kibocsátott bankkártyák tulajdonosait szolgálják ki, készpénzfelvételi korlátot szabva, amely általában 3000-5000 UAH (30000-50000 Ft) tesz ki. A Központi Bank megtiltotta a valutakivitelt az országból és befagyasztotta a betétek kifizetését, valamint a külföldi pénzjegyek kiadását.

Mivel a Nemzeti Bank rögzítette az árfolyamot, a háborús helyzet teret ad a feketepiaci valutaműveleteknek. A pénzváltók egy USA dollárért 35-40 ukrán hrivnyát is elkérnek (a háború előtt ez az érték nem érte el a 30-at), az eurót pedig 42-45 hrivnyáért adják. Azonban a gyakorlatban a bankfiókok és váltók valutát csak vásárolnak, eladni nem akarnak. Az árfolyam ingadozás következtében és félve a rablásoktól és fosztogatásoktól az ékszerüzletek már a háború első napján lehúzták a redőnyt.

A Nemzeti Bank rögzítette a dollár árfolyamát, hogy a kritikus importcikkek, különösen a gyógyszerek és az üzemanyag ára ne repüljön az egekbe. 2014-2015-ben Ukrajna a GDP 30 százalékát veszítette el, miközben a hrivnya háromszorosára gyengült. Vagyis ezúttal, ha az UNB nem rögzítette volna az árfolyamot, az összeomlás még nagyobb lett volna – a dollár valós árfolyama elérhette volna a 100 UAH is.

A gazdaság zsugorodása, a forgalomban lévő pénzmennyiség növekedése és a nemzeti pénznem devalválása szinergikus hatást gyakorolt az árakra –

A külföldi termékek behozatala leállt, ezért a meglévő termékek kiárusítása után minden téren óriási termékhiány fog kialakulni az országban.

Munkaerőpiac

Még a többé-kevésbé rendesen működő vállalkozások sem képesek biztosítani az összes alkalmazott megszokott bevonását a munkafolyamatba – a katonai sorozás illetve az elvándorlás érezhetően megváltoztatta a munkaerő-logisztikát Ukrajnában.

Megállapítható, hogy a háború súlyosan megrázta a munkaerőpiacot. Különösen nehéz a helyzet Kijevben és a kijevi régióban. 2022 elején a főváros az ország összes betöltetlen állásának 23 százalékát tette ki. Ezeket nagyrészt a külvárosból és más régiókból beáramló munkavállalók által lehetett megoldani.  Azonban a háború kitörésével az emberek tömegesen elkezdtek kiutazni, illetve hazatérni a nyugati megyékbe, és sok kijevi is elkezdett biztonságosabb lakhelyet keresni, hogy ott vészeljék át a nehéz időket. Emiatt, például, a háború első napjaitól kezdve számos kiskereskedelmi láncban, különösen azokban, amelyek nem helyi alkalmazottakra támaszkodtak, 30-40 százalékkal csökkent a dolgozók száma. A „Szilpo” üzletlánc alkalmazotthiányról számolt be az üzletekben, és önkéntesek segítségét kérte. A benzinkutaknál az üzemeltetők és a pénztárosok hiányára panaszkodnak. Ráadásul ez a probléma nem csak Kijevben áll fenn. Nagy hiány jelentkezik a fővároson túl a kijevi, harkovi, herszoni régiókban is. Sokan elmentek, vannak, akik félnek munkába járni. Kijevben is tömegesen bezárták a gyógyszertárakat – egyszerűen nincs, aki dolgozzon.

Különféle profilú cégek keresnek gépjárművezetőket - kiskereskedelmi láncok, benzinkutak, taxi- és fuvarozócégek. Az élelmiszeripari dolgozók szerint a logisztikai lánc kudarcának egyik oka a sofőrhiány, mivel nem tudják időben átvenni és eljuttatni a boltokba az árut. Nincs elég sofőr az üzemanyag-teherautókhoz, ami megnehezíti az üzemanyag-szállítást a benzinkutakhoz.

Ukrajnában ez a probléma békeidőben is fennállt és az elmúlt másfél évben egyre csak fokozódott. 2021 végén több mint 25 ezer üresedés volt, ami 42 százalékkal több mint az előző negyedévben. Az ukrán sofőrök tömegesen távoztak dolgozni Lengyelországba és Európa- szerte. Azonban a helyzet most hatványozódott. Sok sofőr került a védelmi iparba, emellett nőtt az igény a szolgáltatásaikra az önkéntes szervezetek, jótékonysági alapítványok stb. részéről.

Ez azt jelenti, hogy a bérek kifizetése is kérdéses. Amint azt a régiókban működő kis cégek alkalmazottai elmondták, már figyelmeztették őket, hogy amíg nem járnak be dolgozni, nem kapnak fizetés. Vegyük figyelembe, hogy a munkaadók álláspontja a fizetésekkel kapcsolatban nagyon eltérő. Egyes vállalatoknál, hogy támogassák az alkalmazottakat a nehéz időkben, még előre is fizetnek. Másoknál azt mondják, hogy ők maguk is egy lépésre vannak a csődtől, és egyszerűen nem tudnak fizetni az embereknek.

Ami a közalkalmazottakat érinti, ők időben megkapják a fizetésüket, mivel a költségvetés védett tételei közé tartoznak, csakúgy, mint a nyugdíjak, a közszférában dolgozók fizetései, az ösztöndíjak és a szociális juttatások. Vagyis még ha az emberek nem is tudnak távmunkát végezni (sok részleg átváltott erre a módra), vagy nem tudnak dolgozni (például evakuálták őket egy másik városba), akkor is meg kell, hogy kapják a fizetésüket.

Ami a tanárokat illeti, a helyzet még mindig nem teljesen világos. Az Oktatási és Tudományos Minisztérium javaslata alapján február 25-től kéthetes szabadságra küldték el az iskolák és felsőoktatási intézmények dolgozóit. A döntés értelmében a pedagógusok alapbérét kifizetik, de a bérpótlékot felfüggeszthetik. A pótlékok legalább 30 százalékát teszik ki a pedagógus béreknek. Általánosságban elmondható, hogy jelenleg az állami alkalmazottak és a köztisztviselők leginkább védettek a bérek kifizetésének tekintetében, mivel a kormány jóváhagyta az erre vonatkozó jogszabályi mechanizmust a hadi állapot fennállásának idejére.

Sok munkáltató pedig még nem tudja, hogyan oldja meg a bérezés kérdését.

A Miniszteri Kabinet döntést hozott arról, hogy a háború idején megszűnt munkavállalóknak havi 6500 UAH (65000 Ft) munkanélküli segélyt fog folyósítani, melynek a menetéről még nem sok mindent lehet tudni.

Mi lesz a gazdasággal a háború után?

A jelen siralmas állapot közepette az egyik reménysugarat a még eléggé stabilan működő pénzügyi és bankrendszer jelenti, melyben egyelőre nem érezni a pánikhangulatot.

Nyitott kérdés, hogy

Megjegyzendő, hogy Ukrajna erős nemzetközi támogatásra – újabb milliárdos kölcsönökre és segítségre számíthat, s bizonyára meg is fogja kapni azokat. De nem világos, hogy ezek elegendőek lesznek-e ahhoz, hogy a gazdaság ne csússzon a szakadékba.

Egyértelmű, hogy a háború befejezése után nagyszabású beruházási programokra lesz szükség, melyekhez csökkenteni kell az adókat és kedvezményeket kell felajánlani - máskülönben nem fog működni az üzleti szféra. Az ilyen programok sikeres teljesítése lehetővé teszi az ország nagyarányú szerkezetátalakítását és új munkahelyek teremtését célzó projektek megvalósítását. Emellett az állami kiadásoknak támogatniuk kell az embereket, tehát növelni kell a szociális kiadásokat. A hatóságoknak nehéz kérdéseket kellesz megoldaniuk – hogyan lehet támogatni mind az üzletet, mind az embereket, és újra működőképessé tenni a gazdaságot.

Megjegyzendő, hogy

Vagyis itt az ideje felvetni a külső adósságok átstrukturálásának és a kifizetések átütemezésének a kérdését. Ezzel rengeteg pénz szabadul fel. Másrészt most van a legalkalmasabb idő a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok visszavásárlására, amelyek értéke meredeken esett – a nominális érték 12 százaléka körül forog. Az ilyen műveletek az adóssághelyzet megoldásának is tekinthetők.

Egyelőre senki sem tudja biztosan megmondani, mennyi pénzre van szükség az ukrán gazdaság helyreállításához. Igen, ez irreális – a háború javában zajlik. De már most világos, hogy az összeg meghaladja a százmilliárd dollárt. Egyik lehetőségként - honnan szerezhető be ez a pénz –

De ez a döntés Európa és általában a Nyugat álláspontjától függ: hogyan látja a háború utáni segítségnyújtást Ukrajnának, milyen formában, mennyiségben és milyen feltételek mellett?

(Fotó: MTI/EPA/Roman Pilipej)