Világrendszerváltás jön, és a siker kulcsa a semlegesség – kínai politológus a Mandinernek
Milliók tájékozódnak az Eric Li által alapított híroldalról; a politológus most elmondta, hogyan lehet Magyarországnak is nagy szerepe a világban.
Akár a WhatsAppot is használhatnák a szükséges tranzakciók kommunikálására az érintett felek, vagy éppen használhatják a feltörekvő kínai verziót is.
A közvetlen járulékos károkon kívül az orosz bankok kizárása a SWIFT-ből hosszabb távú következményekkel járhat a nemzetközi pénzügyekre nézve. Mint minden hálózat esetében (gondoljunk csak a Facebookra), a SWIFT értéke az azt használó bankok számától függ. Ennek érdekében a szövetkezet a semlegesség fenntartásával igyekszik a lehető legszélesebb körű részvételt ösztönözni. Egyedül a pénzügyileg már eleve elszigetelt Iránt kapcsolták le a rendszerről korábban.
Oroszország példája most viszont másokat, például Kínát is arra ösztönözheti, hogy alternatívák felé forduljon, ami széttöredezné a nemzetközi fizetési rendszert, és potenciálisan még az amerikai dollár globális tartalékvalutaként való dominanciáját is alááshatná. Elképzelhető egy olyan jövő is, amelyben a rivális nemzetek hasonló pénzügyi fegyvereket fordítanak az USA ellen, számolt be korábban a Makronóm a ZeroHedge nyomán.
A nyugati vezetőknek óvakodniuk kell attól, hogy tovább menjenek, és Oroszországot teljesen kizárják a SWIFT-ből, figyelmeztettek a Bloomberg szerkesztői véleménycikkben. A hatás könnyedén az lehetne, hogy az orosz olaj-, gáz- és egyéb nyersanyagok szállítása összeomlik, a külföldi hitelezők súlyos veszteségeket szenvednek el, és még a Putyin intézkedéseit megvető és emigrálni akaró oroszok is kénytelenek lennének pénzmosási technikákhoz folyamodni, hogy pénzüket kivigyék az országból.
Ahogy a konfliktus folytatódik, szakértők szerint a nemzetközi közösségnek együtt kellene működnie az egyre több orosz bankot célzó hagyományosabb szankciók összehangolásán, amelyek kemény büntetést szabnának ki, de a súlyos, nem szándékolt, a Nyugat számára hátrányos következmények nélkül. Emellett az orosz jegybank mozgásterét is érdemes korlátozni.
Az viszont már biztos, hogy a SWIFT-ből való kizárás hatására a SWIFT kínai változatához – a Cross-Border Inter-Bank Payments Systemhez (CIPS) – kapcsolódó részvények berobbantak. Nem csak a GPS-ből van ugyanis orosz és kínai verzió (itt számoltunk be arról, hogy a kínai verzió sokkal többet tud, mint az amerikai GPS), de a SWIFT-tel sem talált fel a Nyugat semmi újat vagy nélkülözhetetlent.
A piacon már néhányan arra fogadnak, hogy a SWIFT dicsőséges napjai a Nyugat saját intézkedéseinek köszönhetően érnek véget. Abban nem teljesen értenek egyet az elemzők, hogy mekkora a SWIFT jelentősége, mert egyre többen hangoztatják azt, hogy az egész egy szimbolikus, erőtlen lépésnek tekinthető.
Alistair Milne, a Loughborough University pénzügyprofesszora is kifejtette a minap, hogy a SWIFT-felhajtást a médiának köszönhetjük, de nem ez jelenti az igazán durva szankciót, hanem inkább az orosz jegybankkal szembeni korlátozások.
Ahhoz, hogy megértsük a SWIFT-ből való kilövés korlátozott gyakorlati hatását, érdemes megnézni Iránt. Az Egyesült Államok 1987 óta alkalmaz kereskedelmi tilalmakat Iránnal szemben, és időszakosan meg is erősíti azokat. Ez Barack Obama 2011 februárjában hozott rendeletében csúcsosodott ki, amely befagyasztotta az iráni kormány, a központi bank és a pénzügyi intézmények összes amerikai vagyonát. Az iráni bankok csak később, 2012 márciusában kerültek ki a SWIFT rendszerből. Ez csak kiegészítette az iráni vállalkozásokra és pénzügyi közvetítőkre vonatkozó közvetlen korlátozásokat, írja a professzor.
Az iráni bankok továbbra is intézhettek és intéztek is Iránba irányuló és onnan kifelé irányuló fizetéseket olyan harmadik országbeli bankok segítségével, amelyek hajlandóak voltak árrést vállalni ezeken a tranzakciókon. Ez sosem volt egyszerű, mivel az amerikai hatóságok összesen közel 5 milliárd USD összegű bírságot szabtak ki az európai bankokra, amiért ilyen szolgáltatást nyújtottak Iránnak. A SWIFT-ből való kizárás nem akadályozta meg őket ebben.
A SWIFT rendszert 1973-ban alapították, hogy biztonságos üzenetküldést biztosítson a nemzetközi fizetésekhez. Belga tulajdonban lévő szövetkezet, amelynek mintegy 11 000 tagbankja van 200 országból és területről. A bankközi fizetések és a kereskedelem finanszírozásának utasítására, majd nyomon követésére szolgáló üzenetküldő rendszereket biztosít, amelyeket világszerte integrálnak a bankok tranzakciókat feldolgozó rendszereibe.
Ma a SWIFT naponta mintegy 40 millió fizetési üzenetet kezel. Ha feltételezzük, hogy egy ilyen üzenetküldő rendszer nélkül minden egyes fizetés feldolgozása néhány órát venne igénybe a banki ügyintézőnél, akkor a megtakarítás tranzakciónként körülbelül 100 USD lehet. Ez azt jelentené, hogy a rendszer naponta mintegy 4 milliárd USD vagy évente 1 billió USD értéket tesz hozzá a világgazdasághoz.
A lényeg viszont az, hogy a SWIFT az üzenetekkel és az azokat támogató technológiával és szabványokkal foglalkozik; a fizetés végrehajtásában nincs szerepe, tehát csak a kommunikációt könnyíti.
Tegyük fel, hogy egy londoni bank pénzt akar küldeni egy moszkvai banknak. Használhatja a SWIFT üzenetküldést a fizetés közlésére, de nem a teljesítésre. A tényleges végrehajtás többféleképpen történhet: az oroszországi banknál már meglévő egyenlegként meglévő rubel felhasználásával; vagy rubelszerzés a devizapiacon font sterling vagy rubeleszközök, például orosz államkötvények eladásából.
Ezek egyike sem függ a SWIFT rendszertől.
Az orosz bankok például inkább az SPFS-rendszerrel intézhetik a fizetéseket, amelyet a Krím 2014-es megszállása után hozott létre az orosz központi bank. Ezt jelenleg egy maroknyi nemzetközi bank használja Németországban és Svájcban, amelyek orosz bankokhoz kapcsolódnak.
a renminbiben történő, határokon átnyúló fizetések céljára, számos ország résztvevőivel. Sőt: akár a WhatsAppot is használhatnák a szükséges tranzakciók utasítására az érintett felek, csak talán nem lenne annyira kényelmes, vagy biztonságos.
Az orosz energiaexport, például a Gazpromnak történő kifizetések még kevésbé SWIFT-függőek. Amikor a cégek olajat vagy gázt vásárolnak a Gazpromtól, euróban vagy amerikai dollárban teljesítenek kifizetéseket az orosz energetikai vállalat bankszámláira. Ha tehát a szankciók célja az orosz gázra vonatkozó kifizetések megakadályozása, akkor az eszközt nem a SWIFT, hanem a Gazprom és annak banki eszközei elleni szankciók jelentik.
(Címlap: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij)