Az osztrák energetikai csoport rekordnyereségre hajt, tovább emeli a magas energiaárakat

Viharos állapotot hozott a gázárak emelkedése, a magas globális gázkereslet és az alacsony európai tárolási szint. Az ukrajnai háború még fokozta bizonytalanságot és további áringadozásokat okozott. Az idei évre az osztrák Verbund csoport akár kétmilliárd eurós rekordnyereségre is számíthat.  Az eredmény azért is érdekes, mert még 2020-ban a vállalatcsoport eredménye 631 millió euró volt, 3 450 milliós forgalom mellett (EBITDA 1 293 millió euró). Az eredmény már 2021-ben is nőtt 874 millió euróra, igaz a forgalmuk is megnőtt 4 778 millióra (EBITDA 1 579 millió euró). Ezzel a részvényeik értéke is a 2021-es 60 eurós szintről 100 euró közelébe emelkedett.

Bár a Verbund elsősorban az olcsóbbvízenergiát felhasználó vállalat, mégsem tudja alacsonyabb áron ellátni ügyfeleit. Május 1-től 530 000 lakossági és kereskedelmi ügyfélnél emeli az árakat. A normál energiafelhasználású végfelhasználóknál, átlagosan 3500 kWh éves áramellátás mellett 21 euróval, 15 ezer kWh gázmennyiségnél pedig 75 euróval nőnek a havi energiaköltségek. 2021 végén a Verbundnak körülbelül 450 000 áram- és 80 000 földgáz fogyasztója volt. Úgy számolják, hogy

A vállalat ezt azzal indokolja, hogy a törvényi keretek előírása szerint, a villamos energiával a piaci ár alatt nem lehet kereskedni. A piaci árat pedig a kereslet fedezéséhez még szükséges utolsó, legdrágább erőmű határozza meg. Amennyiben a szénerőmű adja az energiamix utolsó részét, akkor az összes többiért, az olcsóbban előállítható áramért is a legrdágább szenes árat kell fizetni.  Mivel Ausztriában a legdrágább erőművek általában gáztüzelésű erőművek, a Verbund főnöke szerint „erős korreláció van a gáz ára és az áram ára között”. Szerinte azonnal versenyjogi perekkel szembesülnének, még a csoporton belül is piaci árakat kell felszámítani.

Az állam kötelessége

A magas fogyasztói árak hatásainak tompítása folyamatában Strugl a politika szerepét emeli ki. A legtöbb országban már végrehajtották azokat az intézkedéseket, amelyeket az EU Bizottsága versenyjogilag kifogástalannak ítélt. Ezek közé tartoznak a közvetlen támogatások és a transzferek, mint ahogy Ausztriában is bevezették az energiabónusz. Másrészt a Verbund vezére kritikusan viszonyul az EU Bizottság által is javasolt különadókhoz, vagy a piaci fokozott beavatkozáshoz.

Az osztrák állam, mint többségi részvényes, részesül a csoport emelkedő nyereségéből, ami lehet az egyik magyarázata, hogy az osztrákok sem igyekeznek valami hasonló megoldásra.  A Kurier szerint az elmúlt üzleti év osztalékának 51 százaléka, 190 millió euró került az államhoz. A részvények további 30 százaléka regionális energiaszolgáltatók tulajdonában van, és csaknem 20 százalékuk van szabad forgalomban. Ezen kívül jövedelemadóból további mintegy 280 millió euró bevétele származott az osztrák államnak. Ha az előrejelzések helytállóak,

A megújuló energiaforrások bővítése

A megújuló energiaforrások bővítését illetően, Strugl sietségre szólított fel. Szerinte, különösen az engedélyezési eljárásokat kellene nagymértékben felgyorsítani, hogy 2030-ra megvalósuljon a 100 százalékos zöld energia cél.

Hogy a Verbundnak jól megy, arról az is tanúskodik, Spanyolországban nemrég fejezték be második megújuló energia beruházásukat. A Capital Energytől négy szélerőműpark 70 százalékát és egy 171 megawatt (MW) összteljesítményű fotovoltarikus rendszert vásárolnak meg. Az épülő üzemek fokozatosan, 2022 második negyedéve és 2023 első negyedéve között lépnek üzembe. Az öt erőmű várhatóan évente 400 000 MWh fenntartható módon termelt energiát állít elő, ami csaknem 150 000 spanyol háztartás fogyasztásának felel meg.