Miután a Belgrád és Újvidék közötti gyorsvasút – amely a Belgrád-Budapest gyorsvasút első szakasza – építési munkálatai befejeződtek, február 5-től 18-ig dinamikus próbaterhelést végeznek a kétvágányú vasútvonalon. A Szerbiai Vasúti Infrastruktúra (Infrastruktura železnice Srbije) vállalat közleménye szerint a tesztelést a német Deutsche Bahn Systemtechnik vasúti vállalat speciális mozdonya végzi, amely naponta több alkalommal méri a legnagyobb sebesség elérése során mutatkozó esetleges hibákat.
A 75 kilométer hosszú Belgrád-Újvidék közti vasúti szakasz építési munkálatait 2017. november 28-án kezdték meg. Az építkezés két szakaszban történt, már csak azért is, mert a két szakasz más konstrukcióban készült. A Belgrád és Ópazova közti 34,5 km hosszú szakaszt a kínai China Raiway International és a China Communication Construction Company vállalat végezte, kínai kölcsönből. A 40,4 kilométer hosszú második szakaszt, Ópazovától Újvidékig pedig orosz kölcsönből valósította meg az Szerbia.
A Belgrád-Újvidék közti vasútvonalon két rendkívül összetett kihívással kellett az orosz kivitelezőknek szembenézniük, hiszen a két vágány számára Csortanovcinál 1,1 kilométer hosszú alagutat kellett kifúrni, valamint a Duna vonalában, a Duna árterületén Karlóca felé völgyhidat kellett építeni.
Amennyiben a próbaterhelések után, az előrejelzések szerint március elején a vasutat átadják a forgalomnak, a személyvonatok az akár a 200 kilométer óránkénti sebességet is elérhetik.
A szerb közmédia információi szerint, a Belgrád-Újvidék közti szakaszon a menettérti jegy ára 1600 dinár (13,6 euró) lesz, míg egy irányban 1000 dinárt (8,5 eurót) kell majd fizetni. Jelenleg az autóbusz-jegy is, a szállítócégtől függően 800 és 1000 dinárba kerül. Míg jelenleg az út több mint egy órát vesz igénybe, az illetékesek bejelentése szerint, az új vasútvonalon, az újonnan Svájcból vásárolt Stadler-vonatokkal, fél óra alatt lehet majd megtenni a Szerbia két legnagyobb városa közti távolságot.
A Budapest felé vezető szakaszon, az Újvidéktől Szabadkáig, vagyis a magyarországi határig vezető 108 kilométer hosszú szakasz munkálatainak kezdetét szeptemberben jelentették be. A szakemberek szerint azonban a látványosabb munkálatokra akkor kerül sor, amikor elkészül a Szabadka-Szeged vasútvonal felújítása, ugyanis a munkálatok idejére a tehervonatokat is erre a felújított vágányra terelik majd át.
A tervek szerint 2024 végére elkészül a Belgrád–Budapest gyorsvasútvonal Újvidék–Szabadka–Kelebia szakasza is,
amelyen összesen 9 állomás lesz. A 200 kilométeres óránkénti sebességet elérő gyorsvonat Újvidéken, Verbászon, Topolyán és Szabadkán áll majd meg. Újvidéktől a magyar határig összesen negyvenkilenc alul- és felüljáró épül ki a zavartalan közlekedés érdekében.
A gyorsvasútvonal korszerűsítése ezzel nem zárul le, ugyanis Belgrádtól, délre, vagyis Nis felé is folytatódnak majd a jövőben a munkálatok, ugyanis Szerbia arra törekszik, hogy a görög kikötők felé Nyugat-Európa számára a leggyorsabb kapocs éppen ez a vasútvonal legyen. Nis ezzel az egyik legfontosabb szerb vasúti csomóponttá válik, hiszen innen Isztambul felé is indulhatnak majd gyorsvonatok.
A külpolitikai szakértő szerint az Európai Unió egyre nehezebben tudja összeegyeztetni a Szerbiával szembeni elvárásait a térség valóságával, az idő pedig nem az EU bürokratáinak dolgozik.
Washington jelentős katonai átrendeződést készít elő a kontinensen.
Egy elemző szerint Varsó ugyanarra az útra lépett, amelyen korábban Párizs, Berlin és London is végighaladt.
A szervezett bűnözés egyre tudatosabban és egyre sikeresebben épít kapcsolatot a fiatal generációkkal.
Sokszor a sereghajtók között emlegetik térségünket, ezúttal azonban egészen más eredmény született.
Az Európai Bizottság elnöke Donald Trumpnak is üzent.
Filep Dávid hozta létre a Nemzeti Kommunikációs Hálózatot.
Az Europol felhatalmazást kap arra, hogy a tagállamokat bűnügyi nyomozásokra ösztönözze.
