Hont András az ATV-ben: Ne tagadjuk már el, hogy a 2022-t megelőző tíz évben mérhető reálbér-növekedés volt (VIDEÓ)
Megzavart egy-két fejtegetést a statisztika az ATV péntek esti műsorában.
Az óriáscégek az emelkedő költségeikre figyelmeztetnek, miközben felfelé nyomják áraikat, hogy megvédjék profitjukat, számol be a Financial Times, kiemelve, hogy a gazdasági hangulat lehet ingadozó, de a fogyasztók stabilan és sokat költenek.
Az amerikai vállalkozásoknak most sikerült valami olyat tenniük, ami korábban soha nem sikerült nekik, vagyis
nyilatkozta David Rosenberg, a Rosenberg Research vezető közgazdásza és stratégája a lapnak.
A FactSet adatszolgáltató szerint az S&P 500 részvényindexben szereplő blue-chip vállalatok 2022-re 12,7 százalékos nettó profitmarzsot regisztrálnak, szemben az ötéves 10,5 százalékos átlaggal, azaz valóban elmondható, hogy
a nagyvállalatok profitemelése is közrejátszik a magas infláció kialakulásában.
De miért és hogyan tehetik meg a cégek épp most, hogy több évnyi áremelést adnak el a vásárlóiknak alig egy év leforgása alatt?
Nem csak arról van szó, hogy végre van egy indok (mégpedig az infláció), amire tudnak hivatkozni.
A lap szerint ugyanis
és komoly pénzügyi tartalékot halmoztak fel az emberek a válság alatt. Ez adta meg az árképzési erőt számos nagyvállalatnak.
A gyors bérnövekedés, a lakásárak emelkedése, az amerikai részvénypiac növekedése és a világjárvány-korszakot kezelő (nem csak) amerikai ingyenpénzosztás segélyező politikája együttesen oda vezetett, hogy
A jegybankok ugyanis mértéktelenül öntötték a pénzt a gazdaságra, ami megjelent a cégek és ingatlanok felértékelődésében is. Közben a kormányok Nyugaton azért fizettek az embereknek, hogy ne menjenek dolgozni, így leszoktatva azokat a munkáról, sőt, Amerikában munka nélkül még többet is tudott keresni a munkavállalók jelentős része, mint korábban, amikor dolgozott. Eközben a válság alatt a fizetésüket az emberek továbbra is nagyrészt megkapták, de elkölteni nagyon hosszú ideig szinte semmit nem tudtak abból a lezárások miatt.
A Credit Suisse vezető részvénystratégája, Patrick Palfrey el is ismerte a Financial Timesnak, hogy a háztartások pénzügyi helyzete erősödik, így
azaz lényegében lenyeljék a rájuk áthárított áremeléseket, sőt, valójában még annál is többet.
Makronóm vélemény
Beindult tehát a régi-új gazdasági verseny, ahol a kérdés már csak az, mely gazdasági szereplő tudja lefölözni az extra megtakarításokat, költéseket és jövedelmeket.
(Címlap: MTI/EPA/Divjakant Szolanki)