A gyors bérnövekedés, a lakásárak emelkedése, az amerikai részvénypiac növekedése és a világjárvány-korszakot kezelő (nem csak) amerikai ingyenpénzosztás segélyező politikája együttesen oda vezetett, hogy
a fejlett világban az emberek akár sokkal jobb pénzügyi helyzetben is lehetnek, mint a koronaválság előtt.
A jegybankok ugyanis mértéktelenül öntötték a pénzt a gazdaságra, ami megjelent a cégek és ingatlanok felértékelődésében is. Közben a kormányok Nyugaton azért fizettek az embereknek, hogy ne menjenek dolgozni, így leszoktatva azokat a munkáról, sőt, Amerikában munka nélkül még többet is tudott keresni a munkavállalók jelentős része, mint korábban, amikor dolgozott. Eközben a válság alatt a fizetésüket az emberek továbbra is nagyrészt megkapták, de elkölteni nagyon hosszú ideig szinte semmit nem tudtak abból a lezárások miatt.
A Credit Suisse vezető részvénystratégája, Patrick Palfrey el is ismerte a Financial Timesnak, hogy a háztartások pénzügyi helyzete erősödik, így
a családoknak bőséges mozgásterük van, hogy felkészüljenek az áremelkedésekre,