Népszámlálást tartottak a lengyelek és rájöttek: a nemzethalált kell visszafordítani

Kijöttek a számok

A varsói államfői palotában rendezett demográfiai kongresszuson a központi statisztikai hivatal (GUS) elnöke, Dominik Rozkrut ismertette a népszámlálás adatait. Ezek szerint Lengyelországban tavaly március 31-én 38 millió 179,8 ezer ember élt, 0,9 százalékkal kevesebb, mint az előző, 2011-es népszámláláskor.

Rozkrut kiemelte: jelentős változások észlelhetők a lakosság kor szerinti összetételében. A 18 éven aluliak aránya 18,7 százalékról 18,2 százalékra csökkent, a munkavállalási korban (18-59 év a nők, 18-64 év a férfiak esetében) lévők csoportjának részesedése pedig tíz év alatt 64,4 százalékról 60 százalékra zsugorodott.

Ezzel szemben az idősebb, 60, illetve 65 év feletti korosztály a lakosság 21,8 százalékát teszi ki, amely csaknem 5 százalékos növekedést jelent az előző népszámláláshoz képest. Ez azt jelenti, hogy egy évtized alatt több mint 1,8 millió emberrel bővült az idősebbek csoportja, és a lakosok több mint egyötöde a 60 év felettiek közé tartozik.

A népszámlálás során összegyűjtött adatokat a következő két éven belül dolgozzák fel részletesen, jelentette be Rozkrut.

Családpolitikával akarják megmenteni a nemzetet

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a kongresszuson kulcsfontosságúnak nevezte kormánya népesedési politikáját. Hangsúlyozta, hogy Lengyelországnak a közeli jövőben meg kell oldania az olyan problémákat, mint amilyen a kivándorlás és a társadalom elöregedése.

Ebben az összefüggésben bizonyos fordulatnak nevezte kormánya családpolitikáját, ezen belül az 500 plusz elnevezésű nagyszabású családtámogató programot, és reményének adott hangot, hogy ez gyümölcsözni fog a jövőben.

A Makronóm ábráján szembeötlő, hogy a lengyel és magyar demográfiai trendek elkezdtek távolodni egymástól, legalábbis a termékenységi ráta tekintetében.

A demográfiai összeomlás küszöbén

Lengyelország népessége soha nem látott mértékben csökken, miközben a járványsújtotta statisztikákon a lezárások által remélt baby boom sem látszik meg. A második világháború óta nem látott mértékben fogy Közép-Európa legnagyobb országa, amelynek népessége 2100-ra nagyjából a felére csökkenhet, írta a Mandiner elemzésében Heincz Barnabás.

Érdekes megvizsgálni a születések számát, az első hullám során tapasztalható lezárásoktól ugyanis a tudósok és szociológusok is azt várták, hogy egyfajta baby boomot fognak eredményezni.

„Az aggodalmak egyértelműen a rövidtávú remények fölé tornyosultak, a járvány okozta feketeség pedig nemcsak nem csak a lengyelek fejébe és otthonába hatolt be, hanem az ágyukba is” – kommentálta az eredményeket Piotr Szukalski, a Łódźi Egyetem demográfiai professzora, hozzáfűzve, hogy a születésszámok drasztikus csökkenése meglepő. Piotr Szukalski arra is rámutatott, hogy a gyermekvállalási átlagéletkorban is fokozatos növekedés figyelhető meg, a 2020-as eredmény pedig kiugró. A nagyobb lengyel városokban már a nők többsége 30 év felett vállalja az első gyermeket. 

A fenti hatásoknak köszönhetően – magas halálozás, járványhelyzet, lezárások, bizonytalanság, kitolódó gyermekvállalási korhatár – a reprodukciós arányszám Lengyelországban 1,4 alá csökkent, ami beleillik az évek óta tartó tendenciába, a koronavírus-járvány azonban egyértelműen súlyosbít az amúgy sem rózsás lengyel demográfiai kilátásokon, írta a Mandiner.

(MTI, Makronóm, Mandiner)