Csökkent 2011 és 2021 között a lengyel társadalomban a kiskorúak és munkaképes korosztályúak aránya a tavaly végzett népszámlálás szerint, melynek előzetes eredményeit csütörtökön ismertették. Minden tényező a lengyelek ellen hat: a magas halálozás, a járványhelyzet, a lezárások, a bizonytalanság és a kitolódó gyermekvállalási életkor.
Kijöttek a számok
A varsói államfői palotában rendezett demográfiai kongresszuson a központi statisztikai hivatal (GUS) elnöke, Dominik Rozkrut ismertette a népszámlálás adatait. Ezek szerint Lengyelországban tavaly március 31-én 38 millió 179,8 ezer ember élt, 0,9 százalékkal kevesebb, mint az előző, 2011-es népszámláláskor.
Rozkrut kiemelte: jelentős változások észlelhetők a lakosság kor szerinti összetételében. A 18 éven aluliak aránya 18,7 százalékról 18,2 százalékra csökkent, a munkavállalási korban (18-59 év a nők, 18-64 év a férfiak esetében) lévők csoportjának részesedése pedig tíz év alatt 64,4 százalékról 60 százalékra zsugorodott.
Ezzel szemben az idősebb, 60, illetve 65 év feletti korosztály a lakosság 21,8 százalékát teszi ki, amely csaknem 5 százalékos növekedést jelent az előző népszámláláshoz képest. Ez azt jelenti, hogy egy évtized alatt több mint 1,8 millió emberrel bővült az idősebbek csoportja, és a lakosok több mint egyötöde a 60 év felettiek közé tartozik.
A népszámlálás során összegyűjtött adatokat a következő két éven belül dolgozzák fel részletesen, jelentette be Rozkrut.
Családpolitikával akarják megmenteni a nemzetet
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a kongresszuson kulcsfontosságúnak nevezte kormánya népesedési politikáját. Hangsúlyozta, hogy Lengyelországnak a közeli jövőben meg kell oldania az olyan problémákat, mint amilyen a kivándorlás és a társadalom elöregedése.
Ebben az összefüggésben bizonyos fordulatnak nevezte kormánya családpolitikáját, ezen belül az 500 plusz elnevezésű nagyszabású családtámogató programot, és reményének adott hangot, hogy ez gyümölcsözni fog a jövőben.
A Makronóm ábráján szembeötlő, hogy a lengyel és magyar demográfiai trendek elkezdtek távolodni egymástól, legalábbis a termékenységi ráta tekintetében.
A demográfiai összeomlás küszöbén
Lengyelország népessége soha nem látott mértékben csökken, miközben a járványsújtotta statisztikákon a lezárások által remélt baby boom sem látszik meg. A második világháború óta nem látott mértékben fogy Közép-Európa legnagyobb országa, amelynek népessége 2100-ra nagyjából a felére csökkenhet, írta a Mandiner elemzésében Heincz Barnabás.
Érdekes megvizsgálni a születések számát, az első hullám során tapasztalható lezárásoktól ugyanis a tudósok és szociológusok is azt várták, hogy egyfajta baby boomot fognak eredményezni.
„Az aggodalmak egyértelműen a rövidtávú remények fölé tornyosultak, a járvány okozta feketeség pedig nemcsak nem csak a lengyelek fejébe és otthonába hatolt be, hanem az ágyukba is” – kommentálta az eredményeket Piotr Szukalski, a Łódźi Egyetem demográfiai professzora, hozzáfűzve, hogy a születésszámok drasztikus csökkenése meglepő. Piotr Szukalski arra is rámutatott, hogy a gyermekvállalási átlagéletkorban is fokozatos növekedés figyelhető meg, a 2020-as eredmény pedig kiugró. A nagyobb lengyel városokban már a nők többsége 30 év felett vállalja az első gyermeket.
A fenti hatásoknak köszönhetően – magas halálozás, járványhelyzet, lezárások, bizonytalanság, kitolódó gyermekvállalási korhatár – a reprodukciós arányszám Lengyelországban 1,4 alá csökkent, ami beleillik az évek óta tartó tendenciába, a koronavírus-járvány azonban egyértelműen súlyosbít az amúgy sem rózsás lengyel demográfiai kilátásokon, írta a Mandiner.
(MTI, Makronóm, Mandiner)
A világ szinte minden régiójában egyszerre csökken a gyermekvállalási kedv, és a kutatók egyre inkább a digitális technológiák szerepét gyanítják a jelenség mögött.
Az agráriumot egyszerre fenyegeti az aszály, az ukrán gabona és a munkaerőhiány. Hogyan biztosítja a Tisza-kormány az ágazat érdekvédelmét? Mi lesz az Agrárkamarával, a vendégmunkásokkal? Milyen gazdasági és politikai érdekek mozognak a magyar agrárium körül?
A magát függetlennek és objektívnek tartó média kéjesen ünnepel – mármint azok, akik nem kaptak pozíciót a Tisza-kormányban.
A plenáris üléseken több volt a politikai színjáték, mint a kézzelfogható eredmény a Parlamentben. A Tisza-kormány első hete megmutatta: a vitákban nincs hiány, a kormányzásban viszont annál több a kérdőjel.
A lengyelek már sejtik, mi okozhatta a balesetet.
A magyar Országgyűlés elnökének első külföldi útja Belgrádba vezetett. Szerbia EU-csatlakozása is szóba került.
A trumpi stratégia lényege a tudatos bizonytalanság fenntartása. De meddig fizeti Amerika a vezető nélküli, önvédelemre képtelen Európa számláját?
