Már a német és a japán Bosch is a magyarországi fejlesztőközpont innovációit használja

A fejlődés egyik motorja az innováció. Ennek tekintetében hol áll Magyarország az EU-s versenytársakhoz képest?

A Bosch Kalifornia államban, Németországban és Magyarországon végez K+F tevékenységet az autonóm gépjárművek tekintetében. Magyarországon a Bosch csoporton belül több mint ezer ember foglalkozik csak az önvezető autók fejlesztésével. Ez a tény jól bizonyítja, hogy

Minek köszönhető az előbb említett innovációs erő?

Magyarország szellemi tőkéje szinte határtalan. Minden korosztályban kiváló szakembereink vannak és ez a gyakorlatban is megjelenik. A Bosch budapesti fejlesztési központjában hetente három szabadalmat adunk be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalába. Büszkék lehetünk arra, hogy a Bosch csoport többek között Japánban és Németországban is a magyar innovációkat használja.

A magyar szakemberek már inkább a hazai karriert választják a külföldi helyett?

A külföldi tapasztalat nagyon fontos, cégcsoporton belül is támogatjuk a kollégáinkat abban, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek külföldön, megismerjék az üzleti normákat és kultúrát más országokban is. 18 éve dolgozom a Boschnál, ebből legalább 8 éven keresztül külföldön töltöttem be pozíciókat. Kétségtelen, hogy külföldön magasabb a bérszint, de maga az élet is drágább, mint itthon.

nem feltétlenül csak a fizetés mértéke számít. Ameddig mi a Boschnál biztosítjuk a Szilícium-völgyben megszokott munkakörülményeket és szakmaiságot, addig nem lehet baj a szakemberek kiáramlásával.

Sok esetben az egyetemek hatják az innovációt. Külföldi viszonylatban mennyire versenyképes az a tudás, amit a magyar egyetemek adnak a hallgatóknak?

A Bosch előtt egyetemi kutató voltam a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) és az ott szerzett tudással álltam meg a helyemet a német és amerikai magán- és ipari szférában. Úgy gondolom erős és biztos tudást adnak a magyar egyetemek a fiataloknak.

Miért váltott magánszektorba?

Az egyetemi oktatás mellett részt vettem magyar autóipari és amerikai repülőgépipari projektekben. Azt találtam inspirálónak az ipari kutatásokban, hogy nem álltak meg az elméleti kutatásoknál, hanem a valóságban is hasznosítják az eredményeket.

A kormány és a szakértők érvelése szerint azért van szükség az egyetemek modellváltására, mert az közelebb hozza a tudományos közeget a piaci szereplőkhöz. Ezzel ön is egyetért?

Az iparnak együtt kell dolgoznia az egyetemekkel és ez fordítva is igaz. Németországban is azt tapasztaltam, hogy csak azok az egyetemek lettek igazán sikeresek és elismertek, amelyek szorosan kapcsolódtak az iparhoz és a gazdasághoz. Ahogy az imént említettem, nem szabad megállni a kutatási eredményeknél, értéket kell teremteni a piacon is és ehhez én is úgy gondolom, hogy

Az alapítványi forma Magyarországon még újnak számít, de ez Nyugat-Európában vagy az angolszász országokban már egy jól ismert modell.

Milyen negatív következményei lehetnek a modellváltásnak?

A hatékonyság növelése és a konstruktív együttműködés a kulcs a felsőoktatás modernizációjában.

A korábbi Makronómos interjúja elkészítésekor nevezték ki a magyarországi Bosch csoport vezetőjévé, azonban akkor még nem nyilatkozott terveiről. Milyen eredményeket sikerült elérni a közel egy év alatt?

Nem kizárólag Magyarországért, hanem az egész régió képviseletéért felelős vagyok és az a fő célom, hogy a Bosch versenyképes maradhasson és ha azt mondom Bosch az innováció és a minőség jusson mindenki eszébe velünk kapcsolatban. A Bosch csoportnak a versenyképességét jól mutatja, hogy a nálunk dolgozó szakemberek a világ minden táján megállják a helyüket. 2021-ben Vecsésen regionális szolgáltatóközpontot nyitottunk meg, amely öt ország munkavállalóinak HR adminisztrációját látja el és teszi egyszerűbbé innovatív, digitalizált megoldásokkal. Bővítettük tavaly a cégcsoport életében fontos szerepet betöltő miskolci kéziszerszámgyárat. Nagyon büszkék lehetünk arra, hogy ebből a magyarországi gyárból olyan eszközök kerülnek ki, amelyeket az egész régióban keresnek a vevők.

A szintén miskolci Robert Bosch Energy and Body Systems Kft.-nél is fontos fejlesztések valósultak meg 2021-ben. Új tesztközpontot és fejlesztési részleget hoztak létre tavaly az eBike hajtóművek számára, emellett digitalizálták és automatizálták a logisztikai folyamatokat.

Egyre hangsúlyosabb szerepet kap az elektromobilitáshoz és az autonóm járművekhez köthető termékek gyártása a Bosch hatvani telephelyén is. Továbbá a gyár – amely nemzetközi szinten is élen jár a digitalizáció és Ipar 4.0 megoldások alkalmazásában, papírmentes gyártással és anyagáramlással növelte a hatékonyságát 2021-ben.

2023 végéig három, összesen több mint 52 milliárd forint értékű beruházást valósítunk meg maklári telephelyünkön, amelyekkel növeljük a versenyképességet, bővítjük a gyártási kapacitást, új technológiákat vezetünk be, és egy szolgáltató központot hozunk létre.

Ezenfelül szoros együttműködésben vagyunk több magyarországi egyetemmel is, melynek köszönhetően

2021-ben korszerű VR-eszközökkel bővítettük a Robert Bosch AS Mérnöki Oktató és Fejlesztő Laboratóriumát a Debreceni Egyetem Műszaki Karának Gépészmérnöki Tanszékén. Az év végén jelentettük be, hogy hosszú távú stratégiai együttműködési megállapodást kötöttünk az Óbudai Egyetemmel, továbbá a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel is elindult a közös munka.

Tavaly kamerákkal és különböző érzékelőkkel szereltük fel a debreceni villamosokat. A technológiát részben a Bosch Budapesti Fejlesztési Központjának mérnökei fejlesztették ki. A rendszer alapját képező kamerát és a radar szenzort a hatvani telephelyen gyártottuk.  Az ehhez hasonló munkáink is azt bizonyítják, hogy

Milyen jövőbeni tervei vannak?

2022-ben is számos bővülést és beruházást fogunk bejelenteni. Idén az egyik legjelentősebb eseményünk a budapesti, Gyömrői úton épülő 90 000 négyzetméteres új campus átadása lesz, ami egy fantasztikus és egyúttal formabontó épület lesz.

Mitől formabontó?

Eddig nem látott munkakörülményeket tudunk kialakítani benne, újraértelmezzük a munka világát. A beruházás a koronavírus-járvány előtt indult el, de elértük, hogy egy ilyen mértékű fejlesztés is lépést tartson a pandémia miatt gyorsan változó körülményekkel.

Hogyan lehet újraértelmezni a munka világát egy irodaépülettel?

A koronavírus jelentősen átalakította a munkahelyi környezetet, már nem egy szervezeti központban kell gondolkodni. Az új telephelyen elszakadunk a klasszikus megoldásoktól, funkcionális tereket alakítunk ki, alkalmazkodva a kollégák igényeihez.

Sok vezető tart attól, hogy az otthoni munkavégzés ront a munka hatékonyságán. Ezzel egyetért?

A tanulmányok többsége azt mutatja, hogy bizonyos munkakörök esetében a hatékonyság nőhet a home office-ban, mivel a munkavállalók a saját tempójuk szerint oszthatják be az idejüket. A koronavírus megjelenése után nem sokkal megkérdeztük azokat a kollégákat, akik otthonról végzik a munkájukat: miként értékelik a megváltozott munkakörülményeket. Azt a választ kaptuk, hogy

Ezt az elmúlt közel két év már bizonyította is, bár tagadhatatlan, hogy sokan vágynak a szociális kapcsolatokra, a kollégák társaságára.

Említette, hogy Magyarország az autonóm autózás fejlesztésének egyik fellegvára. Hol tart most az önvezetés?

Ha önvezetésről beszélünk, öt szintet különböztetünk meg. Az egyes szint inkább csak asszisztenciát jelent, míg az ötös a teljesen autonóm közlekedést. A kettes szintű autonómia ma már mindenki számára elérhető. Ez azt jelenti, hogy egy autó tartja a sávot és automatikusan fékez, illetve gyorsít, de egyes gépjárművekben a négyes szint is megmutatkozik az önálló parkolás formájában.

Technológia szempontjából is sok kérdés tisztázatlan maradt.

Például?

Az ember által vezetett és az önvezető autók, valamint a nem várt szituációk összehangolása óriási feladat elé állítja az ipart. Véleményem szerint a magas szintű autonómia hamarabb fog megszületni városon kívül, mivel ez sokkal egyszerűbb feladat, de a közeljövőben városon belüli kis körzetekben már elterjedhetnek az önvezető taxik.

(Borítókép: MTI Fotó: Vajda Jáno)