Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke a napokban kétnapos látogatást tett Kínában. Egyrészt részt vett a Téli Olimpiai Játékok megnyitóceremóniáján Pekingben, másrészt tárgyalást folytatott Hszi Csin-pinggel, a Kínai Népköztársaság (KNK) elnökével. Szóba került a szabadkereskedelmi megállapodás megkötése is, amely kapcsán a tárgyalások, a szerb államfő szerint, az év végéig akár le is zárulhatnak.
Vučić kiemelte, a szabad kereskedelmi megállapodás nem csak a szerb mezőgazdászok, a bortermelők számára fontos, hiszen Kínának nagy elvárásokkal rendelkező, ám jelentősen nagy piaca van, hanem új beruházásokat is hozhat Szerbiába. Szavai szerint,
– Hiszem, mint ahogy azt Hszi (Csin-ping) elnök mondta, ez a megállapodás hozzájárul majd az országunk újraiparosodásához és a gazdasági fejlődéséhez, jó eredményeket hoz majd a jövőben – mondta Vučić kínai látogatása során a szerbiai közszolgálati televíziónak.
Bojan Stanić, a Szerbiai Gazdasági Kamara (Privredna Komora Srbije – PKS) stratégiai elemzésekkelfoglalkozó részlegének segédigazgatója a Tanjug hírügynökségnek nyilatkozva rámutatott, bár a kínai szabadkereskedelmi megállapodás nagy lehetőségeket rejt, mégis óvatosan kell azt kezelni.
Rámutatott Szerbia kereskedelmi forgalma intenzíven fejlődik, így ma már Németország mögött Kína az ország második legnagyobb kereskedelmi partnere. A két legnagyobb kiszállító éppen a (bori réz- és aranybányát működtető) ZiJin és a (szmederevói acélműveket felvásárló) HBIS Group, ezen kívül egyre több kínai beruházás is érkezik az országba.
vagyis a külkereskedelmi mérlegben nő a deficit is, azzal hogy a két ország együttműködésében e téren van esély az előrelépésre – emelte ki Stanić.
Rámutatott arra is, hogy ugyan Svájcnak és Izlandnak van Kínával szabadkereskedelmi megállapodása, de az EU 8 év tárgyalás után elállt ettől a lehetőségtől. Szavai szerint miután Szerbia nem tagja még az Európai Uniónak, akár számos előnnyel is járhatna egy ilyen megállapodás. Eddig Szabadkereskedelmi szerződése van a jelenlegi CEFTA tagországokkal, a Eurázsiai Gazdasági Unióval és Törökországgal, így Kína újabb lehetőséget kínálhatna. Mindezek mellett viszont figyelmeztetett,
Amennyiben ezek a beruházók technológiai szempontból intenzív gyártásban gondolkodnának, az a hazai kis és középvállalkozók számára fejlődési lehetőséget kínálna, hiszen így ők bekerülnének a nagy beszerzési láncok körforgásába. Kihangsúlyozta, Kínából a legnagyobb kereslet a borok iránt van, mégsem hoz kellő fejlődést, ha a szabadkereskedelmi megállapodással Szerbia csak egy ágazatra fókuszálna. Más ágazatokat is be kell tudni kapcsolni, így érdemes külön figyelmet fordítani például az élelmiszeriparra, az autóiparra és az információs technológiára is.
(Foto: MTI/EPApool/Damir Sagolj)
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
