Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke a napokban kétnapos látogatást tett Kínában. Egyrészt részt vett a Téli Olimpiai Játékok megnyitóceremóniáján Pekingben, másrészt tárgyalást folytatott Hszi Csin-pinggel, a Kínai Népköztársaság (KNK) elnökével. Szóba került a szabadkereskedelmi megállapodás megkötése is, amely kapcsán a tárgyalások, a szerb államfő szerint, az év végéig akár le is zárulhatnak.
Vučić kiemelte, a szabad kereskedelmi megállapodás nem csak a szerb mezőgazdászok, a bortermelők számára fontos, hiszen Kínának nagy elvárásokkal rendelkező, ám jelentősen nagy piaca van, hanem új beruházásokat is hozhat Szerbiába. Szavai szerint,
– Hiszem, mint ahogy azt Hszi (Csin-ping) elnök mondta, ez a megállapodás hozzájárul majd az országunk újraiparosodásához és a gazdasági fejlődéséhez, jó eredményeket hoz majd a jövőben – mondta Vučić kínai látogatása során a szerbiai közszolgálati televíziónak.
Bojan Stanić, a Szerbiai Gazdasági Kamara (Privredna Komora Srbije – PKS) stratégiai elemzésekkelfoglalkozó részlegének segédigazgatója a Tanjug hírügynökségnek nyilatkozva rámutatott, bár a kínai szabadkereskedelmi megállapodás nagy lehetőségeket rejt, mégis óvatosan kell azt kezelni.
Rámutatott Szerbia kereskedelmi forgalma intenzíven fejlődik, így ma már Németország mögött Kína az ország második legnagyobb kereskedelmi partnere. A két legnagyobb kiszállító éppen a (bori réz- és aranybányát működtető) ZiJin és a (szmederevói acélműveket felvásárló) HBIS Group, ezen kívül egyre több kínai beruházás is érkezik az országba.
vagyis a külkereskedelmi mérlegben nő a deficit is, azzal hogy a két ország együttműködésében e téren van esély az előrelépésre – emelte ki Stanić.
Rámutatott arra is, hogy ugyan Svájcnak és Izlandnak van Kínával szabadkereskedelmi megállapodása, de az EU 8 év tárgyalás után elállt ettől a lehetőségtől. Szavai szerint miután Szerbia nem tagja még az Európai Uniónak, akár számos előnnyel is járhatna egy ilyen megállapodás. Eddig Szabadkereskedelmi szerződése van a jelenlegi CEFTA tagországokkal, a Eurázsiai Gazdasági Unióval és Törökországgal, így Kína újabb lehetőséget kínálhatna. Mindezek mellett viszont figyelmeztetett,
Amennyiben ezek a beruházók technológiai szempontból intenzív gyártásban gondolkodnának, az a hazai kis és középvállalkozók számára fejlődési lehetőséget kínálna, hiszen így ők bekerülnének a nagy beszerzési láncok körforgásába. Kihangsúlyozta, Kínából a legnagyobb kereslet a borok iránt van, mégsem hoz kellő fejlődést, ha a szabadkereskedelmi megállapodással Szerbia csak egy ágazatra fókuszálna. Más ágazatokat is be kell tudni kapcsolni, így érdemes külön figyelmet fordítani például az élelmiszeriparra, az autóiparra és az információs technológiára is.
(Foto: MTI/EPApool/Damir Sagolj)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Eltűnt dokumentumok és megválaszolatlan kérdések.
A politikai botrány elsodorta a Trump-család nagyszabású tervét.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
A két ázsiai ország kapcsolata hetek alatt olyan mélypontra zuhant, amilyet évtizedek óta nem láttunk. Tokió katonai választ helyezett kilátásba, Peking erre visszahívta a nagykövetét.
Miközben Brüsszelben alig 1,5 százalékos növekedésben reménykednek, Pekingben egészen más léptékben számolnak.
Szerb mentalitással magyar rendszerben.
„Háborúba viszik Magyarországot, és minden pénzt Ukrajna támogatására fognak költeni. Ezt nem hagyhatjuk!” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Megdöbbentő, hogy erre nem gondoltak az EU vezetői.
