Kegyetlen a közgazdaságtan istene az ellenzéki politikatudósokkal

Akárhogy nézzük, ez európai rekordnövekedés

Varga Mihály ábráján is látszik a még az elemzőket is meglepő magyar gazdasági teljesítmény.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közölt első becslése szerint Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2021-ben 7,1 százalékkal növekedett az előző évihez viszonyítva, 2019-hez mérten 2,1 százalékkal nőtt. A negyedik negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 7,2 százalékkal, az előző negyedévhez képest 2,1 százalékkal emelkedett a gazdaság teljesítménye.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzőjének rendkívül pozitív meglepetést okozott a KSH negyedik negyedévre vonatkozó GDP adata. Szerinte a növekedés mögött a tovább élénkülő fogyasztás és emellett vélhetően még a beruházás húzódott meg. Eközben pedig a talán némileg jobb ipari export teljesítmény mérsékelhette a nettó export gazdasági növekedést visszafogó erejét.

A vártnál erősebb negyedik negyedéves teljesítmény egyben azt is jelenti, hogy az úgynevezett áthúzódó hatás is jóval erősebb. Vagyis pusztán a jó évzárásból fakadóan az eddig piaci konszenzushoz képest nagyjából 0,8 százalékponttal dinamikusabb gazdasági növekedésre lehet számítani az idei évben. Egyáltalán nem zárható ki, hogy a növekedés az idei év folyamán is megközelíti vagy akár meg is haladja a 6 százalékot.

A meglepően erős GDP adat és a januári inflációs sokk együttese a korábban vártnál is tovább tartó kamatemelésekre ösztönözheti a jegybankot. Egyre reálisabbnak tűnik, hogy idén mind a gazdaság bővülése, mind az infláció 6 százalék felett alakulhat és végül a jegybanki alapkamat is 6 százalék körül tetőzhet, vélte.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője felfigyelt arra is, hogy a KSH módosította a korábban közölt adatokat, a 2021 negyedéveire vonatkozó előző negyedévhez mért növekedési mutatókat 0,2-0,3 százalékponttal megemelték, így az éves átlagos GDP-eredmény 0,5 százalékponttal magasabb lett, mintha nem történt volna módosítás.

A havi statisztikák alapján egyrészt látható volt, hogy az építőipar és az ipar pozitívan járult hozzá az utolsó negyedévi növekedéshez. Emellett a kiskereskedelmi adatok, illetve a feszes munkaerőpiac alapján számítani lehetett arra is, hogy a szolgáltatások nagyban hozzájárultak a negyedik negyedéves bővüléshez, vélekedett az elemző.

Számos kockázattal kell azonban számolni szerinte. Például azzal, hogy mikor áll helyre a rend a nemzetközi ellátási láncokban, milyen ütemben normalizálódnak a magas energia- és nyersanyagárak, valamint az infláció, ezek ugyanis visszafoghatják a növekedést. Szintén kockázatot jelent, főként a 2023-as növekedésre, hogy mind a fiskális, mind a monetáris politikában szigorításra lesz szükség, tette hozzá.

Suppan Gergely a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarékbank vezető elemzője úgy látja a növekedéshez a mezőgazdaság kivételével minden szektor hozzájárult. Tavaly a chip és más alkatrészek hiánya miatt akadozó járműgyártás mintegy 1,0 százalékponttal foghatta vissza a növekedést. A felhasználási oldalon élénkülhetett a fogyasztás, míg továbbra is kiemelkedően teljesíthettek a beruházások, a külkereskedelem egyenlege pedig már kevésbé húzta vissza a növekedést.

Az idei év elején a jelentős lakossági transzferek, valamint a 20 százalékkal növekvő minimálbér, és a 25 év alatti munkavállalók szja kedvezménye adhat érdemi lökést a növekedésnek a fogyasztáson keresztül, a második félévben pedig az alapanyag- és chiphiány várt enyhülése, új ipari kapacitások üzembe helyezése, valamint az idegenforgalom további helyreállása tarthatja magasan a növekedést. Így a Takarékbank 6 százalékról 6,3 százalékra emelheti az idei növekedési várakozását, azonban a módosítással megvárják a részletes adatokat is.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a harmadik negyedév gyengébb teljesítménye átmenetinek bizonyult, az év végére ismét nagyobb fordulatra kapcsolt a gazdaság.

Az előzetes GDP-adat megerősíti azt a várakozást, hogy az idei gazdasági növekedés meghaladhatja az 5 százalékot. Ebben szintén nagy szerepe lesz a fogyasztásnak, amelyet a februári transzferek és a magas inflációnál is jobban emelkedő bérek hajtanak. Szintén növekedés várható a beruházásokban, itt az állami beruházások egy részének elhalasztása miatt egyre inkább a versenyszféra beruházásain lesz a hangsúly. A nettó export alakulását már nehezebb megjósolni, hiszen az erőteljes belső kereslet rontja az egyenleget, míg az ipari termelés bővülése és a turizmus feléledése érdemben javíthatják azt. Az idei növekedés szempontjából a növekvő infláció mellett a járműgyártás teljesítményének alakulása jelent kockázatot: a chiphiány elhúzódása lassíthatja, míg gyorsabb megoldódása segítheti a gazdaság bővülését, vélekedett Regős Gábor.

Nagy János, az Erste Bank elemzője megállapította, hogy az egész régióra jellemző jelenség volt a pozitív meglepetést okozó GDP-adat.

A termelési oldalon az építőipar és a szolgáltatások széles köre feltehetően a húzóágazatok közé tartozott. Az erőteljes belső kereslet és a visszafogottan teljesítő feldolgozóipar, főként járműipar eredőjeként a nettó export ismét bővülést fékező tényező lehetett a negyedik negyedévben.

Előretekintve az idei év elején visszafogottan alakul a konjunktúra. A külső kereslet meglehetősen mérsékelt, ezért az ipar valódi, tartós magára találása még várat magára. Az év második felében a termelésbe álló új kapacitások és a külső környezet javulása már érdemi hatással bírhat. Kockázatot jelent viszont a megemelkedett inflációs szintekkel párhuzamosan magas kamatok fennmaradása, vélekedett az Erste elemzője az MTI tudósítása szerint.

Szakmailag hiteltelen, aki a magyar modell kifulladásáról beszél

A fenti rendívüli adat egy nagyon kedvező, évtizedes trend folytatásának tekinthető. Ezért érdemes némi iróniával visszatekinteni azokra a „szakértőkre”, akik kitartóan mantrázzák, hogy Magyarország (Európa növekedési rekordere) épp leszakadóban van.

A magyar út a régión belül is leszakadáshoz vezet – írta például Győrffy Dóra MTA-doktor a G7-en megjelent publicisztikájában, kontextusukból kiragadott vagy elavult adatok sorának bemutatásával.

Jó alkalom ez arra, hogy ismét felhívjuk a figyelmet a tudományosnak álcázott, vágyvezérelt, politikailag motivált szakértősködés veszélyeire.

A magyar gazdasági szereplők minden bizonnyal nem hallották meg Győrffy decemberi kijelentését, miszerint a magyar modell mára kifulladt. Ezzel szemben a valóság az, ami már a tavalyi évben is látszott, hogy beruházási robbanás zajlik a gazdaságban és a munkapiac, illetve a beruházások szerkezete is a magasabb hozzáadott érték-tartalom felé mozdul el, ami dinamikus jövőbeli növekedésnek ágyaz meg.

Magyarország gazdasága az elmúlt évtized kivételes pénzbősége ellenére is gyenge közepes teljesítményt nyújtott régiós összehasonlításban, írta az MTA doktora, miközben már a mostani adat előtt is látszott, hogy kifejezetten erős ellenszélben teljesített kifejezetten jól a magyar gazdaság, amely Ausztriához is közeledni tudott az elmúlt évtizedben.

Tekintve, hogy még a 2022-es évre is régiós értelemben kimagasló magyar növekedés várható, Győrffy Dórának még várnia kell arra, hogy elmondhassa, megjósolta a magyar gazdaság elkerülhetetlen összeomlását, és hogy szerinte a magyar felzárkózás továbbra is ábránd marad, mert egyelőre ez a kegyetlen valóság.

(MTI, Makronóm, címlap: MTI/Komka Péter)