Hét tény, ami igazolja, hogy Magyarország rátette az ujját az innovációvezérelt növekedési robbanás gyújtógombjára

Új gazdasági valóság

Egyre több adat lát napvilágot, amely azt jelzi, hogy versenyképességi fordulat kezdődött a magyar gazdaságban az elmúlt évtizedben:

1. A Makronóm hozta elsőként, hogy a high-tech szektor aránya a magyar iparban 70 százalék körüli, amivel a legfejlettebb országokat előzzük és nincs olyan gazdaság, amely jelentősen meghaladja a magyar értéket.

2. A high-tech szektor aránya a magyar exportban uniós rekord.

3. A magyar a világ egyik leginkább összetett gazdasága, a világ 146 országából a 14. helyen állva.

4. Az unióban a hetedik legnagyobb mértékben nőtt a magyar kutatásfejlesztési kiadások nagysága 2010 óta.

5. Az unióban a legnagyobb mértében nőtt a kutatásfejlesztéssel foglalkozók száma 2010 óta.

6. A globális innovációs indexben 132 ország közül a 34. helyen állunk, előzve Szlovákiát, Lengyelországot vagy Oroszországot.

7. A friss adat szerint pedig idehaza foglalkoztatják a legtöbb informatikust a cégek uniós összevetésben, ráadásul épp a válság alatt nőtt a szám 42 ezerrel. 

Régmúlt és statisztikatagadás

A fenti statisztikák rendkívül sok oldalról ragadják meg a kutatás, a fejlesztés és az innováció világát. Nem véletlen, hogy a G7 portál elemzése mindről hallgat és a szakirodalomban az innováció mérőszámaként egyre kevésbé használt szabadalmakat elemezve próbál lesújtó képet adni a magyar innovációról. 

A fentiekből azonban az derül ki, hogy a hazai kutatás, fejlesztés és innováció számos tekintetben a világelsők közé tartozik, ráadásul az ténylegesen itthon hasznosul, hiszen a magyar gazdasági növekedés jelenleg az egész unió legmagasabbja: itthon elképesztő meglepetést hozott az új GDP adat, Szlovákiában vagy Romániában viszont rendkívüli csalódást.

(Címlap: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor)