„Nem kell nagy felszereltség a környezettudatos életmódhoz” – vallja Fülöp Villő, aki férjével egy nem hagyományos anyagból, növényi rostszálakból készít evőeszközöket. A házaspár vallja, hogy „sok kicsi sokra megy”, már azzal sokat teszünk a környezetünkért, ha otthon lecseréljük a műanyagokat. Interjúnkban elárulják, miért is választották alapanyagnak eredetileg a kendert, milyen kihívásokkal jár a gyártás, és a magyarok mennyire környezettudatosak.
Lebomlik a Vilhemp kanál, ha elásom a kertben?
Villő: Igen, viszont jóval lassabban, mintha ipari körülmények között komposztálnánk. A lassú bomlás ellenére még így is sokkal jobb, mint a műanyag társai – nem kőolaj-származékból készül, ezért nem keletkeznek mikroműanyagok és nem szennyezi a környezetet.
Soma: A gyors bomláshoz szükség van egy sötét helyre, megfelelő hőmérsékletre és páratartalomra. Amennyiben - elsősorban ipari körülmények között – minden adott, akkor a Vilhemp evőeszköz 28 nap alatt lebomlik. A természetes összetevőknek köszönhetően ez a folyamat akkor is elindul, ha csak elássuk a kertben, viszont jóval lassabban.
Milyen eljárással készülnek az evőeszközök?
Soma: A termékeink eredetileg kenderből készültek, az EU-s jogszabályoknak megfelelően viszont – mivel a termékeink étellel érintkeznek – ma már farost zúzalékot használunk. Ez önmagában egy elég száraz anyag, ezért kötőanyagként politejsavat (PLA) használunk, mivel nemcsak a feladatát látja el jól, de nagy mennyiségben és nem is túl drágán beszerezhető.
Villő: E kettő – a növényi rostszálak és a PLA – kombinációja nagyon jól működik, ezért nemrégiben megkaptuk az OK Compost tanúsítványt a TÜV Austriától – ez azt jelenti, hogy a termékünk bizonyítottan komposztálható és gyorsan lebomlik.
A műanyag evőeszközökhöz képest a Vilhemp termékek mennyire strapabíróak?
Villő: Hasonlóan hajlékonyak és strapabíróak mint a műanyag, viszont a PLA miatt már alacsonyabb hőmérsékleten (40-50 °C) meglágyulnak. Ez csak annyit jelent, hogy egy tűzforró húsba beleszúrva egy kicsit meghajlanak az evőeszközök. A hőállóság növelésén folyamatosan dolgozunk, biztató eredményeink vannak.
Soma: Arra törekszünk, hogy a Vilhemp evőeszközök többször is használhatóak legyenek, ezért a műanyaghoz hasonlóan erős szerkezetűek és el is lehet mosogatni ezeket.
Melyik szelektív szemetesbe dobhatom?
Villő: A komposzthulladékok közé dobható, viszont Magyarországon ezt még nem gyűjtik külön. Reméljük, hogy hamarosan itthon is lesz külön szemetes a komposztálható anyagok gyűjtéséhez.
Soma: Később szeretnénk indítani egy projektet, ahol vállaljuk, hogy a használt eszközöket összegyűjtjük és komposztáljuk. Fontos, hogy a műanyaghulladékok közé ne dobjuk a Vilhemp evőeszközöket – a két anyag eltérő tulajdonságokkal bír, ezért újrahasznosításkor nem keveredhetnek.
Az itthoni rozsdamentes acél evőeszközeim helyett miért válasszak Vilhemp evőeszközt?
Soma: Természetesen az a legjobb, ha minél tartósabb terméket használunk, ugyanakkor vannak olyan helyzetek, amikor ez nem megoldható, például olyan eseményeken, amelyeken műanyag evőeszközöket használnánk – ez lehet akár egy születésnapi ünnepség vagy kirándulás, ahová az ember inkább egy eldobható alternatívát választ.
Mi történik, ha véletlenül megeszek egy kis darabot az evőeszközből?
Soma: Fontos leszögezni, hogy ezek nem ehető tárgyak, erre vonatkozóan még nem végeztünk kísérleteket. Az biztos, hogy nem olyan káros, mint műanyagot enni, tudomásunk szerint nincs káros hatása – ugyanúgy átmegy a szervezeten, mint a műanyag darabka.
Egy 2019-es Harvard tanulmány szerint a vásárlók 65 százaléka azt mondja, hogy környezetbarát termékeket szeretne vásárolni, viszont csak 26 százalékuk teszi ezt. Miért van ez?
Villő: Valószínűleg azért, mert a környezetbarát termékek jóval drágábbak – sokkal egyszerűbb a legolcsóbb terméket levenni a polcról, viszont a környezettudatos életmód lemondással jár. Nem csak magasabb árat kell érte fizetnünk, de sok odafigyelést is igényel: szelektíven kell gyűjteni és arra is kell gondolni egy bevásárlás során, hogy ne hagyjuk otthon a vászonszatyrunkat.
Soma: Sok kicsi sokra megy – az ellátási lánc szereplőinek kellene csak egy kicsit jobban odafigyelnie a környezetre, hogy globálisan javuljon a műanyagszennyezés problémája.
A magyarok környezettudatosak?
Soma: Én azt tapasztaltam, hogy az elmúlt pár évben fontosabbá vált a magyarok számára a környezetvédelem, az emberek hajlandóak megfizetni a környezetbarát eszközöket és megértik, hogy ennek ára van. A gyerekek többsége már alapvetőnek tartja, hogy szelektíven gyűjtenek. Mi is azt tanítjuk a gyerekeinknek, hogy ne dobjunk ki mindent egyből, inkább javítsuk meg. Egyre több vendéglátóhelyen látok szelektív szemetest – ennek az is az egyik oka, hogy meg akarják fogni a környezettudatos vendégeket is.
Villő: Szerintem Magyarország egy erős középmezőnyben van.
Megértem, hogy a környezetbarát eszközök megterhelik az egyéni pénztárcát, viszont később sokkal nagyobb árat fizetünk majd a mértéktelen szennyezésért.
Mivel lehetne környezettudatosságra motiválni az embereket?
Soma: Az embereket általában pénzzel lehet motiválni. Korábban több betétdíjas palackot lehetett vásárolni és szerintem jó lenne, ha manapság is lenne erre lehetőség.
Villő: Szerintem nagyon fontos a belső motiváció. Az embereknek késztetést kellene éreznie arra, hogy tegyenek a környezetükért. Ez elsősorban oktatás és nevelés kérdése, minél hamarabb tanítjuk meg a gyerekeknek ezt az életformát, annál valószínűbb, hogy később is ezt az utat választják.
Magyarországon minden adott a környezettudatos életmódhoz?
Villő: Szerintem minden településen biztosítanak lehetőséget a szelektív hulladékgyűjtésre, a komposztálás pedig nagyon egyszerűen megoldható, akár a kertben is.
Soma: Szerencsére egyre több „zöld támogatás” érhető el itthon, ezért az elmúlt években több zöld startup indult el, mint korábban. Jó látni, hogy a hozzánk hasonló környezetbarát vállalkozók egy kisebb közösséget alkotnak, ahol segítjük és támogatjuk egymást.
Hogyan viszonyulnak a húsfogyasztáshoz és a fast fashion ruhákhoz, amelyek több kutatás szerint is nagyban hozzájárulnak a környezetszennyezéshez?
Villő: Igyekszem minimálisra csökkenteni az általános fogyasztásomat: csak azt vásárolom meg, ami valóban szükséges. Gyakran járunk garázsvásárokba, ahol olyan értékeket találunk, ami másoknak feleslegessé vált. A gyerekeknek is gyakran veszünk használt játékokat és próbáljuk tudatosságra nevelni őket. Ha megunják a játékaikat, akkor azokat mi is továbbadjuk.
Soma: A gyerekek esetében fontos, hogy hozzájussanak a megfelelő tápanyagokhoz, ezért húst is eszünk. Számomra fontos a változatos étrend, amiben zöldség, gyümölcs, tejtermék és hús is szerepel. A ruháinkat illetően már körülbelül tíz éve ugyanazokat a ruhákat hordjuk, mivel addig használjuk, ameddig javíthatóak. A mai fogyasztói társadalomban ez persze nem mindig megoldható, hiszen a telefonok és az autók már úgy vannak tervezve, hogy pár év után újat kelljen vásárolnom.
Megvalósítható a Zero Waste (hulladékmentes életmód)?
Villő: A hulladékmentesség nagyon nagyfokú tudatosságot igényel. Minden elismerésem azoknak, akik képesek akárcsak megközelíteni ezt az életmódot. Én is igyekszem kevesebb hulladékot termelni, de van még mit tanulnom.
Hogyan képzelik el a Vilhemp vállalkozást tíz év múlva?
Villő: Pár éven belül szeretném kipróbálni az anyagunkat más téren is. Örülnék, ha 10 év múlva az emberek már tudatosabbak lennének a környezetükre, ezzel a termékünkre is nagyobb igény lenne.
Soma: Szeretném, hogy minél többen megismerjék a nevünket és minket, fejlődhessünk és egyre több elégedett vásárlót szolgálhassunk ki. Jelenleg bérgyártást alkalmazunk, ezért nem látok bele abba, hogy milyen energiaforrásból készül a termékünk, később viszont szeretném ha a saját gyárunkban megfigyelt körülmények között tudnánk gyártani a terméket, minél kisebb ökológiai lábnyommal.
A vállalkozás elindításához kaptak támogatást?
Villő: Az EIT ( Európai Innovációs és Technológiai Intézet) keretein belül a KIC (Knowledge Innovation Centre) hirdetett egy pályázatot a Klímainnovációs Közösség szervezésében, ahol környezetvédelemmel és éghajlatváltozással kapcsolatos ötleteket vártak a jelentkezőktől. Két fős csapatok indulhattak, ezért Somával együtt dolgoztuk ki, majd adtuk be az eredetileg kenderből készíthető eszközökről szóló pályamunkánkat.
Soma: Mondhatni, hogy a járványhelyzet is elősegítette a munkánkat, mivel otthonról dolgoztunk és több időnk maradt kísérletezni a kenderrel. Korábbi tanulmányaim során a műszaki egyetemen megismerkedtem egy professzorral, aki sok tanáccsal látott el minket – még arra is lehetőséget kaptunk, hogy laboratóriumi körülmények között tesztelhettük az evőeszközeinket.
Megéri ma Magyarországon vállalkozónak lenni?
Soma: Ha gyors hasznot vár valaki, akkor sehol sem éri meg vállalkozni. Egy vállalkozót a terméke szeretete hajt és a tudat, hogy saját magának dolgozik. Nagyon izgalmas a vállalkozói élet, viszont ha valaki egyik napról a másikra akar meggazdagodni, akkor ne ezt az utat válassza.
Mit üzennének azoknak, akik vállalkozni szeretnének?
Soma: Ha van egy jó ötletük akkor ne habozzanak, vegyék a fáradságot és dolgozzanak rajta, megéri beleölni az energiát.
Villő: Semmit sem szabad elkapkodni, körültekintően, lépésről lépésre kell haladni.
Borítókép: Loubna Alidrissi
A heti Presszóban szó esett a Fővárosi Közgyűlés megalakulásáról, Magyar Péter tüntetéséről és Kiss László DK-s polgármester börtönből irányított önkormányzatáról is.
Elismerően nyilatkozott hazánkról a Mandinernek Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt EP-delegációvezetője.
Nem mindennapi videót osztott meg a közösségi oldalán Sulyok Tamás, köztársasági elnök.
Helyszíni tudósításunk!
A tárgyaláson a Tisza Párt vezetőjét a bíróság kétszer is rendreutasította.
A belpolitikai uborkaszezon véget ért, és a Tranzit fesztivállal elstartolt az új közéleti évad. A résztvevőket kérdeztük Magyar Péterről és a Fidesz előtt álló új kihívásokról.
Pedig az ázsiai BL-ben már a kezdőcsapat tagja volt az egy évet kihagyó brazil.
Megszólalt az ügyben a magyar külügy is, alapos és gyors vizsgálatot követelnek Karim Khan ügyében.
