A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek adásában Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes a 2022-re várható ESG trendekről beszélgetnek.
Az ötletet a Financial Times témában írt cikke szolgáltatta, melyben az előttünk álló év nyolc legerősebb ESG trendjét fejtették ki, az adásban ezek közül hármat tárgyaltak ki a résztvevők valamivel részletesebben.
Mindenképp érdemes felkészülni a Scope 3-as emissziók fontosságának növekedésére. A Scope 3-as emissziók alatt értjük egy vállalat esetén azokat a kibocsátásokat, melyek nem a vállalat tevékenységéből fakadnak, de annak ellátási lánca során keletkeznek (ügyfelek, beszállítók, munkavállalók emissziói). A várakozások szerint ezek jelentősége markánsan emelkedni fog 2022-ben, így egyre több nagyvállalattól elvárják majd, hogy ezekkel is érdemben foglalkozzanak, ami aligha fog tetszeni a vezetőségeknek.
A klímatechnológiai megoldások elengedhetetlenek lesznek a klímaváltozással szembeni hatékony fellépéshez, nem meglepő, hogy a befektetők is vonzódnak ehhez a területhez és készek a pénzüket is oda tenni, ahol a szájuk van. A nem épp környezetbarát elveiről ismert Blackstone alternatív alapkezelő a hírek szerint egy 30 milliárd dolláros alapot is indíthat, amit környezetvédelmi technológiai megoldások finanszírozására fordítanának.
A hatékony fellépés másik elengedhetetlen hozzávalója, hogy a vállalati fenntarthatósági riportolás egységesebbé váljon, ezáltal pontosabban megítélhető legyen az egyes szereplők reakciója a klímaváltozás ellen . Az EU új fenntarthatósági taxonómiája egy rendszertani besorolással igyekszik egységesíteni az EU-s vállalati riportolást a témában, ám a kezdeményezés máris vitát szült, mivel az atomenergiát és a földgáz egyes formáit zöldnek sorolták be). Az EU-hoz hasonlóan az USA is lépéseket hoz a kérdésben, az SEC (Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet) például kötelezővé teszi a klímaváltozással kapcsolatos vállalati riportolást, mivel szerintük csak ez tud konzisztens javuláshoz és eredményekhez vezetni.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Akik még nem döntöttek, le fognak majd szavazni a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra és a tapasztalatra, ez az én reményem – mondja Orbán Viktor. Hogy látja a háborús helyzetet? Megnyerhető-e a jobboldalnak a digitális tér? Mit gondol a Szőlő utcában történtekről? Interjú a miniszterelnökkel.
A South China Morning Post szerzője arról ír, Trump külpolitikáját nem az ideológiai ellentét vezérli, hanem az erő és tekintély iránti tisztelet.
Az Európai Parlament előtti téren csaptak össze a tiltakozó gazdák és a rendőrök csütörtökön délelőtt Brüsszelben. Vízágyúkat és könnygázt is bevetettek az egyenruhások. A Mandiner helyszínen lévő újságíróit is lefújták könnygázzal a rendőrök.
Az NGO-k továbbra is aggályosnak tartják a javaslatot – írja a Les Echos.
Világfelfogások, sőt a háború és a béke pártja között kell majd döntenünk. Látjuk a körülöttünk zajló eseményeket, halljuk a nyugati vezetők, köztük a NATO-főtitkár riasztó mondatait, amelyek apáink, nagyapáink háborús emlékeit idézik. Ebben a helyzetben a polgári oldalnak, a nemzeti kormánynak óriási a felelőssége.
A konfliktus egy teljesen új, veszélyes szakaszába lépett, a kockázat ma nagyobb, mint valaha.
ÉN CSAK LEÍRTAM… – Nyugat-Európában a folyamatos iszlám hódítás ma már komplett településeknél tart.
