A Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek adásában Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes a 2022-re várható ESG trendekről beszélgetnek.
Az ötletet a Financial Times témában írt cikke szolgáltatta, melyben az előttünk álló év nyolc legerősebb ESG trendjét fejtették ki, az adásban ezek közül hármat tárgyaltak ki a résztvevők valamivel részletesebben.
Mindenképp érdemes felkészülni a Scope 3-as emissziók fontosságának növekedésére. A Scope 3-as emissziók alatt értjük egy vállalat esetén azokat a kibocsátásokat, melyek nem a vállalat tevékenységéből fakadnak, de annak ellátási lánca során keletkeznek (ügyfelek, beszállítók, munkavállalók emissziói). A várakozások szerint ezek jelentősége markánsan emelkedni fog 2022-ben, így egyre több nagyvállalattól elvárják majd, hogy ezekkel is érdemben foglalkozzanak, ami aligha fog tetszeni a vezetőségeknek.
A klímatechnológiai megoldások elengedhetetlenek lesznek a klímaváltozással szembeni hatékony fellépéshez, nem meglepő, hogy a befektetők is vonzódnak ehhez a területhez és készek a pénzüket is oda tenni, ahol a szájuk van. A nem épp környezetbarát elveiről ismert Blackstone alternatív alapkezelő a hírek szerint egy 30 milliárd dolláros alapot is indíthat, amit környezetvédelmi technológiai megoldások finanszírozására fordítanának.
A hatékony fellépés másik elengedhetetlen hozzávalója, hogy a vállalati fenntarthatósági riportolás egységesebbé váljon, ezáltal pontosabban megítélhető legyen az egyes szereplők reakciója a klímaváltozás ellen . Az EU új fenntarthatósági taxonómiája egy rendszertani besorolással igyekszik egységesíteni az EU-s vállalati riportolást a témában, ám a kezdeményezés máris vitát szült, mivel az atomenergiát és a földgáz egyes formáit zöldnek sorolták be). Az EU-hoz hasonlóan az USA is lépéseket hoz a kérdésben, az SEC (Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet) például kötelezővé teszi a klímaváltozással kapcsolatos vállalati riportolást, mivel szerintük csak ez tud konzisztens javuláshoz és eredményekhez vezetni.
2026 tavaszán már tudjuk, milyen következményei lettek annak a bizonyos májusi napnak. De abban megegyezhetünk: aki aznap a Mandinert olvasta, az tényleg az első sorból nézhette végig, ahogy megváltozik a világ. Köszönjük, hogy velünk tartanak!
A Vekker legújabb adásában Máthé Zsuzsa beszélt arról, hogyan és miért vállalta a parlamenti munkát a KDNP-frakcióban. A beszélgetésben szó esett hitről, politikáról, közbeszédről, a kereszténydemokrácia jövőjéről, valamint a Fidesz–KDNP ellenzéki szerepéről is.
Az első olyan választáson vagyunk túl az új magyar demokrácia történetében, ahol nem számított a tematizáció, csak az érzület.
A Hotel Lentulai legújabb adásában Papp Réka Kinga volt Lentulai Krisztián vendége. Szó esett a közmédia működéséről, a hatalom számonkérésének hiányáról, a választások utáni politikai helyzetről, a közbeszéd torzulásáról, valamint a bevándorlással és társadalmi félelmekkel kapcsolatos kérdésekről is.
Merényletkísérlet Donald Trump ellen, elhúzódó iráni háború, titkos amerikai–orosz egyeztetések az ukrajnai front mögött. A globális feszültség nő, Európa gyengül, miközben Oroszország erősödik – ki fizeti meg ennek az árát?
Választások után: kétharmad, széthulló bizalom, és egy ország, amely még keresi az egyensúlyt a politikai történések és a társadalmi törésvonalak között.
A nemzeti össztermékük 0,25 százalékáról lenne szó.
Arra is fény derült, mit tervez a kormány az Ukrajnából érkező élelmiszerekkel és hogyan alakítaná át az agrártámogatásokat.
