Az emberiség meghackelése

2022. február 21. 08:40

Amy Webb vezető futurista új könyvében azt állítja: a következő évtized kétségkívül a mesterséges intelligenciáról szól majd, de mellette hasonló hangsúlyt kap a szintetikus biológia. Elképzelése szerint öt hipotetikus forgatókönyvet érdemes megvizsgálni. Többek között arra is rámutat,miként szivároghat be a DNS-programozás az élet minden szegletébe, a genetikai szelekciótól az élelmiszertermelésig.

2022. február 21. 08:40
null

A globális járványt okozó SARS-CoV-2 vírus katalizátorként működött a genetikai szekvenálás és a szintézis tudományterületeinek fejlődésében, ugyanis megjelenése óta óriási tőke áramlik erre a területre. Néhány biotechnológiai veterán a közelmúltban 3 milliárd dollárt gyűjtött össze egy új vállalat létrehozásához azzal a feltevéssel, hogy az élő sejtek alapvető gépezetét át lehet programozni. A következő két-három év majd megmutatja, miképp fejlődhet ez az ökoszisztéma.

Nemrégiben a McKinsey Global Publishing  munkatársa beszélgetett Amy Webb vezető futuristával és üzleti tanácsadóval új könyvéről, a The Genesis Machine: Our Quest to Rewrite Life in the Age of Synthetic Biology (Hachette Book Group, 2022), amelynek társszerzője Andrew Hessel mikrobiológus.

A The Genesis Machine című könyv a tudománynak egy olyan új területéről szól, amely

ötvözi a mérnöki tevékenységet, a tervezést és a számítógépeket a biológiával.

Ezek a technikák lehetővé teszik, hogy akár az élő sejtekbe nyúljanak bele, és tervszerűen átprogramozzák. 

Webb szerint tíz év múlva úgy beszélgethetünk a szintetikus biológiáról, mint a tudománynak azon új területéről, amely mindent megváltoztathat. Mindez különböző iparágakba begyűrűzhet, nyilvánvalóan elsősorban a gyógyszeriparba és az egészségügybe. De változásokat várhatunk a mezőgazdaságban, az ipari anyagok használatában és még az űrtechnológiában is, hiszen a járvány alatt bebizonyítottuk: lehetséges az élet alapvető információt hordozó egységeinek, a DNS-nek vagy RNS-nek az átprogramozása.

Mivel egyre több befektetés érkezik, és egyre több ilyen technológia fejlődik ki, mindez tovább erősítheti az innovációt ezen a területen.  

A szerző azonban felhívja a figyelmet a kockázatokra is, amelyekből könyvében kilencet azonosított. Szerinte például a jövőben a legaggasztóbb adatbiztonsági incidensek a DNS-ünket fogják érinteni. Mint írja, az új biológiai korszakban, amelybe belépni készülünk, már megvannak az „egyszerű” módszerek bárki genetikai kódjának megszerzésére. Ennek komoly következményei lehetnek, ha az érintett személy politikus, vagy egy nagy cég vezérigazgatója.

Amy Webb szerint a bio-kiberbiztonság fontos, és magasabb szinten felbukkanó probléma lehet. További kockázatot lát abban is, hogy a szintetikus biológia, akár új geopolitikai konfliktusokhoz vezethet. A következő háború meglátása szerint akár biológiai is lehet, amelyre fel kellene készülni.

A klímaváltozással kapcsolatban elmondta: „Nehéz megváltoztatni az embereket, és a világ vezetői sem fognak egyszerűen és elég gyorsan fellépni az éghajlati válság enyhítése érdekében. Ezért alternatívákat kell kidolgoznunk, amiben a szintetikus biológia lehetőségeket nyújt. A CO2 szabályozással történő csökkentése mellett más módok is vannak a probléma megoldására. Ahogy vannak más módok az élelmiszerek termesztésére is.”

Könyvében öt forgatókönyvet ismertet, amelyben a kutatásokat és az információkat igyekszik valóságosabbá tenni az emberek számára.Arra törekszik szerőtársával, hogy, el lehessen képzelni, miképp is nézhetne ki a jövő. Bár a forgatókönyveket spekulatív fikciókként tálalják, , valójában kutatásokból, modellekből, adatokból és a tudományból indultak ki.

Első forgatókönyv: Egyedi gyermek létrehozása

Az első forgatókönyvben egy jövőbeni termékenységi központot képzelnek el, amelynek segítségével azt vizsgálják, hogy a jövőben miképp befolyásolhatja a szintetikus biológia a gyermeknemzést. Próbálnak modelleket nyújtani arra, hogyan változhat a szülőségről való gondolkodás vagy a család felépítése.

A forgatókönyvben felvetett kérdések is izgalmasak:

Ha kiválaszthatná az utódja génjeit, mely géneket  választaná ki?

Mit nem választana ki? És miért? 

Ha már kiválasztott néhány gént, tulajdonságot, akkor az vajon nem okoz-e egyensúlyhiányt egy másik helyen?

Hogy nézne ki ez a folyamat?

Miképp nézne ki egy futurisztikus termékenységi központ?

Második forgatókönyv: Az öregedés leállítása

Amy Webbék ebben a forgatókönyvben azon gondolkodtak el, hogyha az emberek sokkal tovább és sokkal egészségesebben élhetnek, az miképp változtatná meg a munka jövőjét? Hogyan változtatja meg mondjuk egy vállalaton belül a vezérigazgató és a vezetői csapat kapcsolatait. Hogyan fogja befolyásolni az igazgatótanács tevékenységét. Egy családi cég esetében, miképp változtatja meg a döntéseinket? Hogyan néz ki az utódlástervezés egy olyan világban, amelyben az emberek sokkal tovább élhetnek, mint manapság. Az is jó felvetés, hogy mi történik, amikor egy vezető akár 60 éven át ül a székében, és

mindez miképp hatna a fiatalabb generációk számára, akik várakoznának az idős szereplők mögött, hogy érvényesülhessenek.

Harmadik forgatókönyv: Étkezési útmutató

Szinte minden országban közzéteszik a legjobb éttermek éves listáját. A jövőkép érdekében írtak egy étteremkalauzt 2037-ből. Webb szerint ez az a fejezet, amelyet valaki vagy szeretni fog, vagy teljesen undorodni fog tőle. Már most előrehaladott a szintetikus biológia abban, hogyan és honnan szerezzük be táplálékunkat, legyen szó sejtekből előállított húsról, vagy nem farmon, hanem bioreaktorban termesztett növényekről. Ahogy írják, megkaphatjuk életünk legfrissebb sushiját, akár egy nebraskai bioreaktorból is.

Negyedik forgatókönyv: Költözés a föld alá

Ebben a forgatókönyvben egy érdekes alternatív nézőpontot vizsgáltak. Akár a klímaváltozás, vagy más katasztrófa, esetleg egy űrutazás is arra kényszerítheti az emberek valamekkora csoportját, hogy teljesen másképp éljenek. Mondhatni elzárkózzanak és leköltözzenek a föld alá.

Ötödik forgatókönyv: Egy új kiberbiológiai támadás

Bár nagyon ijesztő az ötödik forgatókönyv, de ez a szerző kedvence. Azért ijesztő, mert teljesen hihető. Felvetik, hogy mi történhet aközben, amikor egy laborban találnak egy genetikai kódot, amit elküldenek Kínába, ott összeállítják, majd visszaküldik a szekvenciákat. Ez egy teljesen megszokott folyamat, a számítógépes kódokat is oda-vissza küldözgetik, és mindig vannak sebezhető pontok, ahol lehetőség nyílik arra, hogy valaki rosszindulatú módosításokat szúrjon bele.  

Mi van akkor, ha esetleg rosszindulatú programot fecskendeznek be a genetikai kódba, és azt nem észlelik?

A visszaküldéskor lehetséges, hogy az elküldött teljesen ártalmatlan kód kórokozóként térhet vissza, anélkül, hogy tudnának róla. Ez a forgatókönyv egy laborban bekövetkezett katasztrófával kezdődik, ahol sok ember meghal, és az emberek nem nagyon tudják, mit tegyenek.

Az új tudomány alkalmazása

A szintetikus biológia szinte mindenki számára új kifejezés, ahogy valamikor a mesterséges intelligencia is új fogalom volt. Manapság beszélünk mesterséges intelligenciáról, de a legtöbb, amit értünk alatta az olyan témákhoz kapcsolódik, például az automatizálás.

A mesterséges intelligencia már itt van, láthatatlanul követi a mindennapi tevékenységeink zömét. Amy Webb szerint, egy évtized vagy 15 év múlva ugyanitt leszünk a szintetikus biológiával is.

A 21. század legnagyobb és legtartósabb találmányai a biológia és a technológia összekapcsolódásából fognak megszületni.

Nem lesz olyan iparág, amelyre a következő évtizedben a szintetikus biológia ne lenne majd hatással. Gyógyszerek, ipari anyagok, autógyártók, bankok, valamilyen módon mindenki szerepet játszik majd benne. 

Összesen 68 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
budapesti
2022. május 27. 03:01
"Fiatal koromban mindíg a jövőbe akartam volna utazni" De hiszen mára el is jutottál a jövőbe...
roughneck
2022. május 27. 03:01
Nem kapcsolodik szorosan a temahoz, de... Japanban egy vegyeszeti laborban kielemeztek, hogy milyen osszetevokbol all a bor, aztan ugyanazokbol az osszetevokbol rekonstrualtak a bort. Ihatatlan volt!
kálmi
2022. május 27. 03:00
Szörnyű és embertelen.
BLA1
2022. május 27. 02:59
Fiatal koromban mindíg a jövőbe akartam volna utazni, hogy megnézzem milyen jó és izgalmas lesz ott. Mire megöregedtem már semmiképpen nem akarok a jövőbe menni, nem vagyok kíváncsi azokra totál elmebeteg dolgokra amik ott várnának. Technológiai szingularitás lesz-e, vagy a maradék emberiség néhány milliárdos rabszolgája lesz-e, vagy az Idiokrácia (Hülyék paradicsoma https://www.youtube.com/watch?v=EAB7dIu2HQs) című filmben bemutatott dolog válik-e valóra mindegy, nem érdekel. Ha menni lehetne valahová, akkor a múltba szeretnék menni, legalább 8000 évet vissza a múltba. MOST!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!