Kibékülne az újraválasztott Trumppal Zuckerberg: még a pénztárcáját is kinyitotta
„Nagylelkű” ajánlatot tett a Meta-vezér.
Százhúsz éve született Neumann János, az egyik legnagyobb, máig ható magyar tudós, aki az atomfizikától a számítógépek elméletéig megkerülhetetlen kutatásokat végzett.
Gózon Ákos írása a Mandiner hetilapban.
A tudománytörténeti anekdota szerint a Nobel-díjas Enrico Fermi olasz fizikus felesége, Laura nevezte először az Egyesült Államokban élő, a nukleáris kutatásokban vezető szerepet játszó magyar tudósokat marslakóknak az egymás közötti beszélgetéskor használt anyanyelvük különleges hangzása miatt. Az öt „marslakó” közül – az ábécé szerinti névsorban – a második volt Neumann János. De ő nemcsak az atomfizika 20. századi fejlődésében játszott szerepet Kármán Tódorral, Szilárd Leóval, Teller Edével és Wigner Jenővel együtt, hanem talán még ennél is fontosabbnak bizonyultak a számítástechnika megalapozásában végzett kutatásai. A hazai tudományos élet idén sokféle eseménnyel, kiadvánnyal és kiállítással emlékezik meg a százhúsz éve született Neumann Jánosról.