A szakértők szerint az űr benépesítésén dolgozó emberek a közeljövőben élelmezési gondokkal nézhetnek szembe – ez akár kannibalizmusra kényszerítheti őket.
Charles Cockell, az Edinburgh-i Egyetem asztrobiológia professzora a Metro hírportálnak beszélt arról, hogy milyen kihívások várhatnak azokra az űrhajósokra, akik a Jupiter Callisto holdjának és a Szaturnusz Titán holdjának kolonizálásán dolgoznak.
Cockell hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági és termesztési rendszerek meghibásodása hatalmas problémát jelenthet a kolonizálók számára, amennyiben a Földről nem kapnak rendszeres ellátást.
A professzor Sir John Franklin 1845-ös sarkvidéki felfedezőútjára hivatkozik, melynek során az élelem hiánya miatt egymást falta fel a legénység:
„Franklin legénysége a 19. század végén hajókkal kereste az északnyugati átjárót – ekkoriban ezek voltak a rendelkezésre álló, technológiailag legfejlettebb hajók” – ismertette a múltban történteket Cockell. „Voltak konzervjeik, abban az időben ez korszerűnek számított – ennek ellenére
eltévedtek, a hajók megfeneklettek, végül kannibalizmusba torkollott a felfedezőút.”
„Amennyiben egy csapat embert a Callistóra küldünk, a dolgok pedig rosszra fordulnak és a növénytermesztési modul is elromlik, akkor
a túlélés reményében egymást fogják megenni”
– tette hozzá Cockell.
Bár Cockell üzenete elég rémisztő, valójában csak figyelmeztetésnek szánja – a professzor arra akarja felhívni a tervezők figyelmét, hogy a növénytermesztő rendszereket alaposan teszteljék és kalibrálják az éles bevetés előtt, lehetőleg a Holdon vagy a Marson – írja a Futurism.
„Amennyiben egy, a Holdhoz hasonló élhetetlen környezetbe húsz embert akarsz kitenni több százmillió kilométerre a Földtől, biztosnak kell lenned abban, hogy a rendszer működni fog, ellenkező esetben elég gyorsan összeomolhat” – zárta gondolatait a professzor.
Egy nemzetközi felmérésre hivatkozva a legolvasottabb politikai hírportáljának hazudja magát a Telex, holott a valós adatok alapján pár hellyel hátrébb van. Érdekes mód a régóta az első tíz közt szereplő Mandiner meg sem jelenik a felmérésben.
A Mandiner online beszélgetésében Lentulai Krisztián kérdezte Cserényi Gyulát a HUNOR-program csúszásáról és az indulás körülményeiről.
Először június 19-én próbálkozhat újra az Axiom-4 misszió legénysége.
Miért fontos egy kis nemzetnek az űrbe menni? Hogyan lett éppen Kapu Tibor a kiválasztott? Összeállításunk az újabb magyar űrhajóst elindító Hunor-misszióról.
Orosz-ukrán háború és lengyel elnökválasztás – ezekről is vitázott a Presszó e heti adásában Szent-Iványi István külpolitikai szakértő és Somkuti Bálint youtuber.
Első nemzetközi interjúját Szalai Zoltánnak, a Mandiner hetilap főszerkesztőjének adta Karol Nawrocki, a Maxima című műsorban!
Az Európai Bizottság elnöke közösségi oldalán hangsúlyozta, hogy a perzsa állam számára most jött el a pillanat, hogy hiteles diplomáciai megoldást találjon.
Az időzítés sem lehet véletlen.
