Tovább élénkülhet a béremelkedés

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott jelentése szerint tavaly októberben és a múlt év első tíz hónapjában egyaránt 8,5 százalékkal nőtt az átlagkereset az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzőjének véleménye szerint a januártól további 30 százalékkal emelkedő egészségügyi szakdolgozói bérek, illetve az évenként kiugró mértékben növekvő orvosi bérek, illetve más szektorok ütemezett, jelentős mértékű béremelései továbbra is érdemben támogatják majd a bérdinamikát, amelyben gyorsulás várható az idei évtől. A minimálbéremelés miatt, továbbá a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt aktív béremelésre kényszerülnek a munkaadók.

A Takarékbank elemzője szerint az idei évben  érdemben feljebb tolódhat a teljes bérskála és 13 százalék körüli lehet az átlagbér emelkedése, a tavalyi 9 százalék után. Ezt látszanak alátámasztani a szakszervezeti források, amelyek szerint 7 és 27 százalék közötti átlagos béremelésben állapodtak meg januártól a vállalkozásoknál. Az ilyen mértékű emelés pedig tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, amit azonban könnyen érvényesíthetnek is  a kiugróan erős fogyasztói kereslet mellett.

Horváth András szerint a helyzet elvezethet egy klasszikus ár-bér spirálhoz is, mikor az erőteljes inflációhoz erőteljes kereslet párosul, a vállalatok pedig a kereslet következtében rekord számban keresnek új munkaerőt, ami szintén felfelé hajtja a béreket.

Egyelőre az inflációs kockázatok is inkább felfelé mutatnak, tette hozzá. Az szja visszatérítésnek, a 6 havi fegyverpénznek és több egyszeri transzfernek köszönhetően még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is

ami a fogyasztási oldalról jelentős támaszt ad a GDP növekedésének.

Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzőjének nem okoztak meglepetést az októberi kereseti adatok: a bérnövekedés megegyezett az év korábbi hónapjaiban mérttel. Az emelkedés ismét a költségvetési szektorban volt gyorsabb az állami bérrendezések nyomán. A versenyszférában pedig az alacsonyabb bérnövekedésben az összetételhatás, a korábban elbocsátott alacsony keresetű munkavállalók felvétele játszott közre, amelyet ellensúlyozott az egyre több ágazatban kialakuló munkaerőhiány – írta kommentárjában.

Az idei béremelésekkel kapcsolatban szerinte a legfontosabb kérdés az lesz, hogy a 20-20 százalékkal növekvő minimálbér és garantált bérminimum milyen béremelési nyomást vált ki a magasabb bérkategóriákban. A századvég szakértője arra számít, hogy idén a versenyszférában ismét kétszámjegyű béremelkedés várható, amelynek kigazdálkodását a gazdasági növekedés, a járulékcsökkentés, valamint az infláció segíti elő. A költségvetési szférában szintén fennmaradhat a gyors bérdinamika, amelyet az egyes területek  bérrendezései segítenek elő. A kétszámjegyű béremelkedés azt is jelenti, hogy a magas, de várhatóan lassuló infláció ellenére a reálbérnövekedés tovább folytatódhat.

MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor