Szerbiában orosz befolyás alatt a kőolaj és földgáz

A Szerbiai Kőolajpari Vállalat (Naftna Industrija Srbije, NIS) nemrégiben a pancsovai (Délkelet-Vajdaság) Kőolaj-finomtó Vállalat tulajdonosa lett. Amint arra az energetikai szakemberek rámutatnak, mivel nem tudják majd a legkorszerűbb technológiát alkalmazni, az energetikai piac jövőbeli követelményeit sem tudják majd követni . Ugyanis, miután

A NIS erre saját éves pénzügyi jelentésében is rámutatott.

„2014. szeptember közepétől a Társaság folyamatosan a korlátozott külső finanszírozási lehetőségek kockázatainak van kitéve, miután az EU és az Egyesült Államok az orosz tulajdonban lévő legnagyobb energiavállalatokkal, illetve az EU-n kívül alapított, az orosz energiavállalatoktól függő társaságokkal szemben szankciókat vezetett be. Ugyanis, a szankciók nem teszik lehetővé, hogy a Társaság uniós bankoktól, vagy az Egyesült Államokbeli bankoktól, több mint 30 napos lejáratú hitelt vegyen fel” – jegyzi meg a NIS utolsó 2020-as évre vonatkozó éves jelentése (2021-es évi jelentés még nem elérhető).

Mint arra rámutatnak, ahhoz hogy a Szerbiai Kőolajipari Vállalat megfelelő mennyiségű pénzeszközt tudjon biztosítani a vállalat zavartalan működéséhez, két év alatt (2019-ben és 2020-ben) több mint 700 millió eurós új hitelre szerződött le a szerbiai, illetve a szerbiai fiókintézetekkel rendelkező orosz és arab bankoknál. Ebből a hitelből sikerült folyamatosan eleget tenni a korábbi hitel-kötelezettségeknek, illetve sikerült a kedvezőtlen hiteleket is idő előtt törleszteni. Vagyis a NIS rámutat,

A pénzügyi jelentés ugyanakkor kitér arra is, hogy a 2020-as évet 7,6 milliárd dinár (64,4 millió euró) veszteséggel zárták, amely okaként a koronavírus-járványt emelték ki, illetve arra mutattak rá, hogy az adott évben a kőolaj világpiaci ára jelentős mértékben visszaesett.

Aleksandar Kovačević, energetikai szakember a Szabad Európai Rádiónak adott nyilatkozatában elmondta, hogy a NIS ilyen jellegű pénzügyi rendszere hosszú távon nem fenntartható. Szavai szerint a jelenlegi beruházási döntések hosszú távú következményekkel járhatnak a NIS számára. Kiemelte:

Kovačević szerint azonban erre nem lesz lehetősége, ha az energetikai piac legújabb fejleményeit vesszük alapul.

A NIS megvásárolta a pancsovai Petrohemija részvényeinek 90 százalékát

A pancsovai Petrohemija Kőolaj-finomító Vállalat stratégiai partnerségéről szóló megállapodás aláírására 2021 decemberének végén került sor, amikor is a kőolaj-finomító részvényeinek 90 százaléka (a partnerség iránt egyedüli érdeklődő cég) a NIS tulajdonába került. A tervek szerint hamarosan befejezi a 150 millió euró értékű feltőkésítést, azzal, hogy egy polipropiléngyártó üzem megépítésére is sor kerül.

A pancsovai vállalat az ország legnagyobb kőolajfinomítója. A stratégiai partnerséget megelőzően a több mint ezer foglalkoztatottal rendelkező Petrohemija részvényeinek 75 százaléka felett Szerbia rendelkezett, a megmaradt 25 százalék volt a NIS-é. 

A Petrohemija honlapján feltüntetett adatok szerint az ország legnagyobb kiszállítójának számít, jövedelmének 80 százalékát a szomszédos államok és az EU tagállamainak piacán szerzi meg.

míg a megmaradt részvényekkel az alkalmazottak, a volt munkások és a polgárok rendelkeznek.

A 2008-ig állami tulajdonban levő vállalat 51 százalékát a Gazprom Nyeft 400 millió euróért vásárolta meg, ezzel pedig a furatokat, a geotermikus forrásokat és a kitermelés jogokat is szerzett.

A NIS nem csak a kőolaj és a földgáz kitermelésében rendelkezik monopoliummal Szerbiában, az elmúlt években a kőolajbehozatalért is kizárólag ő felel.

Nem csak a Gazprom Nyeft van büntetésben

Nem sokkal az után, hogy az Európai Unió 2014-ben az ukrán Krím-félsziget orosz annektálása miatt Ororoszországgal szemben szankciót vezetett be, Oroszország legnagyobb olajtermelőit is, a Gazprom Nyeftet, a Rosznyeftet és a Transznyeftet is büntetés alá vonta, döntésüket pedig „az ukrajnai zűrzavarban való részvételükkel” magyarázták. Így megtagadták tőlük az EU piacán való részvételt és az EU-val való pénzügyi tranzakciókban sem vehetnek részt.

Ugyanebben az időszakban az Egyesült Államok is hasonló szankciókat vezetett be az orosz energiavállalatokkal szemben.