Nőttek a külföldi beruházások Szlovákiában, de a drága munkaerő miatt már nem jönnek tömegesen

Míg nyolc évvel ezelőtt az ügynökség szerint a beruházásoknak csupán 10 százalékát lehetett ebbe a kategóriába sorolni, tavaly már a beruházások fele ide tartozik. Elsősorban az autóiparban keletkeztek kutató-fejlesztő központok.

Az egyik legnagyobb beruházást a rózsahegyi papírgyár valósította meg tavasszal. 380 millió euróért állított be egy új gyártósort. A papíriparban csökken e kereslet a grafikai papír iránt, viszont növekszik a csomagolóanyagok iránt, erre reagáltak.

A második legnagyobb beruházást a nagyszombati autógyár a Stellantis végezte, 180 millió eurót költött az új termelési program megvalósítására. Az autógyárból a Peugeot 208-as gyártása feltehetően Marokkóba, illetve a spanyol Zaragozába költözik. Viszont a spanyoloktól ide hoznák a C3 Aircross és az Opel Crossland modellek gyártását.

A beruházások közé sorolják a Kassa mellett kialakítandó ipari parkot is, amire 121 millió eurót költenek. A gazdasági minisztérium nem nevezte meg azt a vállalatot, amelynek érkezését várják, viszont 5 ezer munkahellyel számolnak. Innentől csak találgatni lehet, de pár hete már felröppent a hír, hogy Szlovákia esetleg benevezne az ötödik autógyár idetelepítésére. Egyelőre a Volvó pozitív döntésében reménykednek.

Érdekes beruházásnak tűnik a német Vaillant aktivitása, amely Szenyicén 120 millióért alakítana ki a hőszivattyúkra egy kutatással is foglalkozó egységet. Itt a tervek szerint 850 új munkahely keletkezne. A vállalatnak már van két gyára az országban, ahol 1500-an dolgoznak.

Kutató-fejlesztő központot jelentett be az autóipari Schaeffler Árva környékén. A 20 millió eurós beruházással 450 kutatómérnöknek nyílna munkalehetőség.

Ami viszont még kérdéses, az a bajor faipari Ziegler Group rimaszombati beruházása. A gazdasági minisztérium még tavasszal jelentette be a faipari beruházást a rimaszombati ipari parkba. A 255 millió eurós invesztíció mintegy 430 embernek adott volna munkát, ebben a járásban, amelyben az egyik legmagasabb a munkanélküliség aránya. A vállalat úgy néz ki, visszakozik, ugyanis kevesli a környéken hozzáférhető alapanyagot.

Drága a szlovák munkaerő?

Egyre inkább nyilvánvaló, hogy Szlovákia immár nem elsődleges célpontja a külföldi befektetőknek, mivel a régióban is az egyik legdrágábbá vált a szlovákiai munkaerőköltség. Persze lehet adni különféle ösztönzőket, vagy adókönnyítéseket, de a munkaerőköltség az hosszú távon itt marad, és a beharangozott adó- és járulékreform sem kívánt ezen könnyíteni.

Arra felelni, hogy „mennyibe kerül egy órányi munka” korántsem egyszerű. Felszámolhatjuk szerződéses fizetést, hozzáadhatjuk a járulékokat, és eloszthatjuk a havi óraszámmal. Ekkor kaphatunk egy viszonylagos számot, amiben még nincsenek benne a különböző caffeteria utalványok, szabadságok, betegszabadságok, stb.

Különböző modelleket hasonlítottak össze, amelyben például egy 30 éves irodai dolgozó munkaerőköltségét hasonlították össze, aki egyedülálló, akinek a 1200 euró bruttó (vagy inkább fél-bruttó) bér szerepel a szerződésében.

Még nagyobbak a különbségek, ha már egy 45 éves ipari munkást vizsgáljuk, akinek 800 eurós bruttó bér szerepel a szerződésében.

Hogy ilyenek a különbségek, arra hat a szabadságok különböző hossza, az állami ünnepek száma, vagy az is, hogy Szlovákiában a betegsegélyt az első tíz napban a vállalat téríti. De minderre a legnagyobb hatással a járulékok és az adók hatnak.

Valahol itt kereshető, hogy miért is nem jön az utóbbi időben annyi külföldi beruházó, illetve abban, hogy Szlovákia egyelőre inkább az EU tagországaira összpontosít, miközben a világban már többségében a keleti országok felé tolódott a beruházások súlya.