Márki-Zay privatizálná az egészségügyet
„Én meg vagyok győződve róla, hogy ezen az állapoton, ami ma van, ezen csak egy drasztikus magánosítás segíthet (...) a szolgáltatók, azok igenis legyenek magánszolgáltatók, versenyezzenek egymással, gazdálkodjanak felelősen” – nyilatkozta Márki-Zay Péter 2018-ban az egészségüggyel kapcsolatban.
Márki-Zay 2021-ben hozzátette, hogy „az egybiztosítós, versengő egészségügyi modellt” látja ideálisnak, mivel
„álszentség lenne azt mondani, hogy az egészségügy nem üzlet”, valamint „ahol fizetős egészségügyet vezettek be, ott viszont jól működött”
, valamint
– idézte a baloldali miniszterelnök-jelöltet korábban a Századvég.
Egy friss példa cáfolja Márki-Zayt: a privatizálás romba döntheti az egészségügyet az amerikai orvosok szerint
Egy magántulajdonban lévő bőrgyógyászati lánc, a Pinnacle Dermatology volt orvosa bizalmas információkat szivárogtatott ki elveszett biopsziákról, túljelentkezésről és a cég tulajdonában lévő laboratórium megkérdőjelezhető minőségellenőrzéséről.
Dr. Allison Brown bőrgyógyász bevallotta, a Wall Street Farkasai filmet idézték a magánlaborban történtek.
„A hónap utolsó napjaiban vagyunk, és már csak 217 páciens választ el minket attól, hogy teljesítsük a költségvetési célkitűzéseinket.
(...) Ne feledkezzenek meg az augusztusi ösztönző bónuszról az augusztusban beütemezett összes betegért! Ez a legkönnyebben megkereshető pénz. Szerezd meg azt a pénzt!” – osztotta meg a cég 2020. augusztusi feljegyzését az NBC News amerikai lappal a bőrgyógyász.
Az orvos elmondása szerint tájékoztatta a vezetőséget a problémákról, nem sokkal azután pedig elbocsátották a cégtől.
Gyakoriak a figyelmen kívül hagyott diagnózisok és az elveszett biopsziák, megkérdőjelezhető a minőségellenőrzés, a személyzet alacsony száma ellenére pedig túl sok időpontot vállalnak – fedte fel Brown.
Az orvosok kötelessége, hogy a betegek érdekeit helyezzék előtérbe, amikor viszont agresszív pénzemberek átveszik az orvosi tevékenységet, a profitra való törekvés elsőbbséget élvezhet
– adtak hangot véleményüknek más orvosok is az NBC hírportálon.
A privatizálás célja a rövid távú profit, a minőség csak másodlagos szempont
Manapság az egészségügy legagresszívabb finanszírozói a magántőke-befektetéssel foglalkozó társaságok. Ezek a cégek az amerikai ipar több területére is rátették a kezüket – a vállalatok felvásárlásához hatalmas hiteleket vesznek fel, majd néhány évvel később megpróbálják azokat a kifizetett összegnél magasabb áron továbbértékesíteni – írja az NBC News.
A szakemberek szerint a magántulajdonban lévő cégek átalakítják az egészségügyi ágazatot. A magántőke-befektetési adatok forrása (Preqin) szerint az elmúlt évtizedben az egészségügyi tevékenységekre szakosodott alapítványok 350 milliárd dollárt kalapoztak össze befektetőktől. 2010-ben 8 milliárd, tavaly pedig csaknem 50 milliárd dollárt gyűjtöttek az egészségügy kivásárlására.
A kutatók szerint – amennyiben a rövid távú nyereségre összpontosítanak a betegellátás minősége helyett –
a magántulajdonú cégek vezetői „az egészségügyi vállalatokat adósságokkal fogják túlterhelni, hosszú távú csődveszély fenyegeti majd őket, valamint esélyes, hogy nem etikusan számláznak majd”.
.
Nagytőke, kis bér: Amerikában többet fizet az állam, mint a spekulánsok
Tényleg nem mindig a spekuláns a jó tulajdonos, erről tanúskodik egy friss amerikai kutatás is. Az állami tulajdonban lévő étteremláncok dolgozói ugyanis magasabb bérekre számíthatnak az Egyesült Államokban, mint a magántőke-befektetők által birtokolt cégek munkavállalói, derül ki egy elemzésből.
Alma Jordan, a New Jersey állambeli Burlingtonban található Marcella Center idősek otthonának segédápolója arról számolt be, hogy a vállalati csoport csökkentette a munkavállalók juttatásait a világjárvány kellős közepén: a fizetett szabadságuk egy részét elvették, havi egészségbiztosítási költségeik pedig megháromszorozódtak.
„Minden időmet és energiámat ennek az intézménynek szenteltem, de most, hogy új vezetőség van, nem akarják megadni nekünk azokat a juttatásokat amik járnának.
Őket csak a profit érdekli, a személyzet és a lakók nem fontosak”
– állítja Jordan.
A National Bureau of Economic Research kutatói 1980 és 2013 között közel tízezer, hitelből finanszírozott felvásárlást elemeztek és megállapították, hogy
tizenhárom százalékkal csökkent a foglalkoztatás, amikor egy magántőke-befektető cég átvett egy állami vállalatot.
A foglalkoztatás még ennél is nagyobb mértékben (tizenhat százalékkal) csökkent, amikor a magántőke egy vállalat egységét vagy részlegét vásárolta csak meg – írta meg korábban a Makronóm.
Miért is fizetne többet egy magánbefektető, mint az állam? Amennyiben csak néhány befektetőről vagy cégről beszélünk egy piacon, akkor elképzelhető, hogy épp olyan monopolhelyzet alakul ki, akárcsak az állami tulajdonlás esetében.
Befektetők tehát az állami monopolhelyzetet tartják ellenálhatatlanul vonzónak, ezért szeretnék megszerezni azt.
A magyar tapasztalat is azt mutatja, hogy amikor a balliberális kormányzatok külföldi tulajdonba engedték át a hazai energiaszektort, akkor a szektor monopoljellegéből és a szabályozatlanságból eredően a magánbefektetők teljese szabad kezet kaptak, hogy ezzel a rendkívüli piaci erővel (vissza)éljenek. Így lett a legmagasabb európai összevetésben az energia ára Magyarországon 2010-re. A fő kérdés tehát nem mindig az állami-magán vita, hanem az, hogy milyen a piac szerkezete és szabályozása. Általában vannak olyan tevékenységek és piacok, ahol a monopolhatalomból eredő felelősséggel csak az állampolgárainak felelő, demokratikusan megválasztott állam tud jól élni, hogy azzal végül mégis az állampolgárok járjanak jól.
A magyarok többsége ellenzi a privatizálást
A Századvég friss kutatása szerint a válaszadók 85 százaléka nem ért egyet az egészségügyi privatizációval és mindössze 12 százalék támogatja azt.