Egy magántulajdonban lévő amerikai bőrgyógyászati lánc volt orvosa felfedte, mivel jár az, ha privatizálják az egészségügyet.
„Én meg vagyok győződve róla, hogy ezen az állapoton, ami ma van, ezen csak egy drasztikus magánosítás segíthet (...) a szolgáltatók, azok igenis legyenek magánszolgáltatók, versenyezzenek egymással, gazdálkodjanak felelősen” – nyilatkozta Márki-Zay Péter 2018-ban az egészségüggyel kapcsolatban.
Márki-Zay 2021-ben hozzátette, hogy „az egybiztosítós, versengő egészségügyi modellt” látja ideálisnak, mivel
„álszentség lenne azt mondani, hogy az egészségügy nem üzlet”, valamint „ahol fizetős egészségügyet vezettek be, ott viszont jól működött”
– idézte a baloldali miniszterelnök-jelöltet korábban a Századvég.
Egy magántulajdonban lévő bőrgyógyászati lánc, a Pinnacle Dermatology volt orvosa bizalmas információkat szivárogtatott ki elveszett biopsziákról, túljelentkezésről és a cég tulajdonában lévő laboratórium megkérdőjelezhető minőségellenőrzéséről.
Dr. Allison Brown bőrgyógyász bevallotta, a Wall Street Farkasai filmet idézték a magánlaborban történtek.
„A hónap utolsó napjaiban vagyunk, és már csak 217 páciens választ el minket attól, hogy teljesítsük a költségvetési célkitűzéseinket.
(...) Ne feledkezzenek meg az augusztusi ösztönző bónuszról az augusztusban beütemezett összes betegért! Ez a legkönnyebben megkereshető pénz. Szerezd meg azt a pénzt!” – osztotta meg a cég 2020. augusztusi feljegyzését az NBC News amerikai lappal a bőrgyógyász.
Az orvos elmondása szerint tájékoztatta a vezetőséget a problémákról, nem sokkal azután pedig elbocsátották a cégtől.
Gyakoriak a figyelmen kívül hagyott diagnózisok és az elveszett biopsziák, megkérdőjelezhető a minőségellenőrzés, a személyzet alacsony száma ellenére pedig túl sok időpontot vállalnak – fedte fel Brown.
– adtak hangot véleményüknek más orvosok is az NBC hírportálon.
Manapság az egészségügy legagresszívabb finanszírozói a magántőke-befektetéssel foglalkozó társaságok. Ezek a cégek az amerikai ipar több területére is rátették a kezüket – a vállalatok felvásárlásához hatalmas hiteleket vesznek fel, majd néhány évvel később megpróbálják azokat a kifizetett összegnél magasabb áron továbbértékesíteni – írja az NBC News.
A szakemberek szerint a magántulajdonban lévő cégek átalakítják az egészségügyi ágazatot. A magántőke-befektetési adatok forrása (Preqin) szerint az elmúlt évtizedben az egészségügyi tevékenységekre szakosodott alapítványok 350 milliárd dollárt kalapoztak össze befektetőktől. 2010-ben 8 milliárd, tavaly pedig csaknem 50 milliárd dollárt gyűjtöttek az egészségügy kivásárlására.
A kutatók szerint – amennyiben a rövid távú nyereségre összpontosítanak a betegellátás minősége helyett –
a magántulajdonú cégek vezetői „az egészségügyi vállalatokat adósságokkal fogják túlterhelni, hosszú távú csődveszély fenyegeti majd őket, valamint esélyes, hogy nem etikusan számláznak majd”.
Tényleg nem mindig a spekuláns a jó tulajdonos, erről tanúskodik egy friss amerikai kutatás is. Az állami tulajdonban lévő étteremláncok dolgozói ugyanis magasabb bérekre számíthatnak az Egyesült Államokban, mint a magántőke-befektetők által birtokolt cégek munkavállalói, derül ki egy elemzésből.
Alma Jordan, a New Jersey állambeli Burlingtonban található Marcella Center idősek otthonának segédápolója arról számolt be, hogy a vállalati csoport csökkentette a munkavállalók juttatásait a világjárvány kellős közepén: a fizetett szabadságuk egy részét elvették, havi egészségbiztosítási költségeik pedig megháromszorozódtak.
„Minden időmet és energiámat ennek az intézménynek szenteltem, de most, hogy új vezetőség van, nem akarják megadni nekünk azokat a juttatásokat amik járnának.
Őket csak a profit érdekli, a személyzet és a lakók nem fontosak”
– állítja Jordan.
A National Bureau of Economic Research kutatói 1980 és 2013 között közel tízezer, hitelből finanszírozott felvásárlást elemeztek és megállapították, hogy
A foglalkoztatás még ennél is nagyobb mértékben (tizenhat százalékkal) csökkent, amikor a magántőke egy vállalat egységét vagy részlegét vásárolta csak meg – írta meg korábban a Makronóm.
Miért is fizetne többet egy magánbefektető, mint az állam? Amennyiben csak néhány befektetőről vagy cégről beszélünk egy piacon, akkor elképzelhető, hogy épp olyan monopolhelyzet alakul ki, akárcsak az állami tulajdonlás esetében.
A Századvég friss kutatása szerint a válaszadók 85 százaléka nem ért egyet az egészségügyi privatizációval és mindössze 12 százalék támogatja azt.
Évekkel ezelőtt teljesen átíratta a vele készült interjút, ami végül nem jelent meg. Most nyíltan fejezi ki, hogy meg akarja határozni a nálunk megjelenő tartalmakat.
Orbán Balázs fideszes képviselő és Magyar Péter miniszterelnök csörtéjéből teljesen más elemeket emelnek ki.
Százával érkeznek a támogató üzenetek, miután Magyarország miniszterelnöke közölte, hogy kiadóként az állam akarja megmondani, mi jelenhet meg a Mandineren.
Lassan már megjegyezni is felesleges, hogy a kormányfő a törvényhozásban nyílt törvénysértés szándékát jelentette be.
Az ötvenhatos megemlékezés után Magyar Péter visszatért a hergeléshez, és nekiment mindenkinek, aki meg mert szólalni a Házban.
Még a kommunizmus idején sem merték a politikusok ilyen nyíltan megfogalmazni ez irányú ambícióikat.
A mostani megállapodás aláírása utáni következő feladat a MOL-csoport és a Gazprom Neft közötti, a NIS 56,15 százaléknyi tulajdonrészéről szóló adásvételi szerződés véglegesítése.
