Globális monopóliummá váltak manapság az olyan technológiai és digitális platform szolgáltató cégek, mint a Google és a Facebook, amelyeknek adatkezelési és gazdasági tevékenységüket nem kevésszer kérdőjelezték meg a hatóságok. Martin Cave brit közgazdász szerint nem feltétlenül szükséges globális szervezeteket létrehozni e cégek karbantartásához, az is elég, ha a világ jogilag „közös egyezség” alapján cselekszik .
A 20. században az alapvető szolgáltatások piaci részesedését szinte teljes mértékben egy vállalat adta, hiszen a telefontársaságok, az áramszolgáltatók vagy a vízügyi társaságok monopóliumként – gyakran állami kezekbe – dominálták e piacokat, hangsúlyozza PYMNTS.com.
A gazdaságtechnológiai lap kiemeli, hogy végül a szabályozók vagy arra kényszerítették a monopolszolgáltatókat, hogy a kisebb helyi vállalatok számára engedjék meg, hogy méltányos áron hozzáférjenek az elosztóhálózathoz, vagy államosították őket.
Valóban, a 19.-20. század táján gyakori volt az „alapvető szolgáltatások” monopolizálása főleg állami tulajdonú vállaltok formájában. Az utaktól kezdve, a kikötőkig és az energiaszolgáltatókig az állam kritikus infrastruktúraként tekintett e szolgáltatásokra, hiszen hiányuk esetében nemzetbiztonsági problémák merülhettek fel, de még a gazdasági élet is leállt volna.
Manapság viszont nem csak kézelfogható létesítményekre tekintünk kritikus infrastruktúraként, hanem az olyan láthatatlan infrastruktúrára is mint például az adatok. Ezt teszik az úgynevezett liberális piacgazdaságok is, amelyek annak ellenére, hogy a minimális állami beavatkozásról híresek nagyon szigorúan védik kritikus infrastruktúrájukat – ezáltal adataikat is, írtuk többször régebben a Makronómon.
Sajnos ez nem fog működni a digitális kort uraló öt „Big Tech” óriásvállalattal, véli Martin Cave, a London School of Economics (LSE) közgazdástan professzora, aki a portálnak adott interjújában kiemelte, hogy a Google, az Amazon, a Meta (Facebook), az Apple és a Microsoft „rendkívül eltérő” esetek a régebbi monopóliumokkal szemben.
Márpedig olyan vállalatokról van szó, amelyeknek például már a fél világ – 2,8 milliárd ember – felhasználója (Facebook) és az internetes keresések piacának több mint 90 százalékát fedik le (Google), mutat rá a „tech”-óriások rendkívüli piaci dominanciájára Cave.
A közgazdász szerint alapvetően az a „baj” a digitális platform szolgáltatókkal, hogy
Ezért is véli úgy Cave, hogy az imént említett „nagy ötösnek” is nagyon nehéz lesz versenyezni egymással az alaptevékenységükben, de más ágazatokban még lehet versenyképes a piac.
Ilyenek például a felhő szolgáltatások, ahol az Amazon Web Services az élvonalas, akinek a Google Cloud Platform és a Microsoft Azure a fő versenytársai, bár az Oracle, az IBM, az Alibaba és a Tencent is versenybe szállt, hangsúlyozza Cave, hozzátéve, hogy örömmel látja, hogy e hatalmas vállalatok képesek megküzdeni egymással új területeken.
Cave kiemeli, hogy mindezen vállalatok már akkorára nőték ki magukat, hogy
Ezzel szemben, a versenyhatóságok csak nemzeti szinten tudnak dönteni, teszi hozzá a közgazdász, kiemelve, hogy nyilvánvalóan egyesek „fontosabb” szereppel bírnak, mint például az Egyesült Államok vagy az Európai Unió.
Cave hangsúlyozza, hogy mivel a nemzeti szabályozó hatóságok eltérő törvények alapján működnek, egy globális együttműködésnek ezesetben informálisnak kell lennie, hozzátéve, hogy egy kompatibilis szabályozási keret az olyan nagy joghatóságokban, mint az Egyesült Államok és az Európai Unió, rendkívül fontos lépést jelentene e cél elérése érdekében.
Végül Cave hozzáfűzi, hogy a hatóságnak is fejlődniük kellene és követniük az iparág trendjeit. A közgazdász szerint kereskedelmileg hozzáértő embereknek kell a hatóságok élére állniuk, mert olyan szervezetekkel van dolguk, amelyek igen jelentős kereskedelmi képességekkel rendelkeznek.
Az Európai Unió vezetői aláírták a Trump által diktált megalázó kereskedelmi megállapodást, amelyben Európa mindent odaadott, míg semmit sem kapott cserébe. A háttérben zajló politikai manőverek és a mérlegelt hibák hosszú távú következményekkel járhatnak a kontinens számára.
Egyetlen cég elhibázott frissítése idézte elő minden idők legnagyobb globális informatikai leállását.
Nőtt az import, erősödik az együttműködés a zöldátállásban, és előkészületben van egy közvetlen légi járat is. Vajon hogyan alakul India növekedése?
A robbanásszerűen gyarapodó népesség exponenciálisan növekvő fogyasztása – a bombára épülő bomba – nem a fenntartható fejlődés, hanem a Föld lerombolásának a receptje.
„Olyan jól olvassa a játékot, mint egy vak a fényújságot.”
Brüsszel nyomul, Magyar Péter adót emelne – most a nemzeti konzultáción dönthetnek a magyarok.
