Irina Szlav az Oilprice oldalán az iráni médiára hivatkozva azt írja, hogy bár Irán a világ második legnagyobb földgáz-tartalékával rendelkező országa, ha nem talál befektetőket több 50 milliárd dolláros gázipari beruházáshoz, könnyen szorulhat komolyabb importra is akár.
Az Egyesült Államokkal megromlott viszony sodorhatja nehéz helyzetbe Iránt
Bár Iránban található a globális gáztartalékok több mint 17 százaléka, az ország az utóbbi időben súlyosan alulfinanszírozottá vált, miután Trump elnök kiléptette az Egyesült Államokat az Iránnal kötött nukleáris megállapodásból, és újra gazdasági szankciókat vezetett be az ország ellen. Ezek az intézkedések elijesztették azokat az energetikai óriásokat, amelyeknek meg voltak az eszközeik ahhoz, hogy segítsék Teheránt a hatalmas gáztartalékok kiaknázásában.
Biden elnök ugyan újrakezdte a tárgyalásokat Iránnal, de az utóbbi időben ezek is megrekedtek, mivel egyik fél sem hajlandó megtenni a szükséges engedményeket. Ennek eredményeként az iráni kormány figyelmeztetett, hogy az országban az idei télen áramkimaradásokra kell számítani, mivel az erőművek gázellátása akadozhat. Az Iran International cikke szerint az Iráni Nemzeti Olajtársaság ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az országot az a veszély fenyegeti, hogy nettó gázimportőrré válik, ha nem tesznek sürgős lépéseket ennek megakadályozására.
Nem haladnak a kitermeléssel, így befektetők nélkül komoly gázhiányra kell készülni
Irán legnagyobb olajlelőhelye dél-keleten, a Perzsa-öbölben található, ahol a tengeri olajmezőn Katarral osztoznak. Öt évvel ezelőtt Teherán megállapodást kötött a francia TotalEnergies céggel, hogy az öt milliárd dollárt fektet be a mező egy újabb szakaszának feltárásába, de az újra bevezetett amerikai szankciók hatására a vállalat elhagyta Iránt, a helyét pedig a kínai CNPC vette át. Az olajmező kitermelése azonban a jelek szerint lassan halad. Ami komoly gondokat okozhat, ugyanis egy nemrégiben megjelent Bloomberg beszámoló napi 200 millió köbméterre becsülte az iráni gázhiányt.
Szintén a Bloomberg írta meg, hogy a téli áramkimaradások kockázatának csökkentése érdekében Irán növeli nyersolajkészleteit. Azonban az Iran International arról számolt be, hogy az ország olajtermelésének jövője semmivel sem bíztatóbb, mint a gázkitermelésé, így csak egy 150 milliárd dolláros új beruházás jelentene valódi megoldást.
(Borítókép: Unsplash)
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Két hete zajlanak az egyre fokozódó rendszerellenes tüntetések Iránban, a nem állami források szerint több tucat tüntető halt meg eddig az összecsapásokban.
Egyesek már forradalomról beszélnek, miközben az iráni Forradalmi Gárda egyik tisztjének a szobrát is ledöntötték.
Utánunk a lengyelek és a szlovákok következnek a sorban.
Az izraeli miniszterelnök szerint Iránban a történelem íródik: a nép a kezébe vette a sorsát, és Jeruzsálem mellettük áll.
A tüntetések elsősorban az infláció miatt robbanttak ki, de egyre több a rezsim ellenes szólam.
Az iráni elégedetlenségnek elsősorban gazdasági okai vannak.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
A bizonyítás veszélyeztetése és az ismételt bűnelkövetés lehetősége miatt döntöttek a hosszabbítás mellett.
