Már a Business Insider is arról cikkezik, hogy a növekvő infláció mögött a legnagyobb óriáscégek valójában a profitjukat emelik szép csendben. Sok esetben szó sincs arról, hogy az elszabaduló költségek miatt kellene emelni az árakat. A mára kialakult inflációs hangulat pedig alkalmas arra, hogy a legnagyobb piaci erejű cégek olyan lépésekre szánják el magukat, amit eddig nem tudtak és nem mertek.
Ezért nőnek az árak: most jött el az alkalom a profit leplezett emelésére
A nagyvállalatok hajlamosak kihasználni a növekvő inflációs időszakokat, hogy növeljék haszonkulcsukat, írja az ausztrál Business Insider, hozzátéve, hogy ha egy iparágban kevesebb versenytárs van, a vállalatok számára még könnyebbé válik az áremelés. Idézik Robert Reich volt munkaügyi minisztert, aki szerint a jelenlegi inflációs ráta annak a folyamatnak a tünete, hogy a nagyvállalatok egyre több hatalmat szereznek és a piacok egyre koncentráltabbá válnak, azaz egyre kevesebb cég szerez egyre nagyobb hatalmat.
A cikk szerint bár a fogyasztói árak mostanság emelkednek, de
A cikk szerint egyre több nagy cég henceg azzal a befektetőinek, hogy jelenleg viszonylag büntetlenül emelhetik az árakat. Ezt pedig a nagyok ki is használják, tegyük hozzá, sokszor áthárítva extra profitigényüket a kisebb, függő helyzetben lévő beszállítókra, akik pedig a fogyasztókra próbálják terhelni a növekményt.
„Amiben nagyon jók vagyunk, az az árképzés” – mondta Noel Wallace, a Colgate-Palmolive vezérigazgatója. „Akár a devizaárfolyam-inflációról, akár a nyersanyag- és csomagolóanyag-inflációról van szó, idővel megtaláltuk a módját annak, hogy ezt az árrésünkben visszanyerjük.”
„Nagyon elégedettek vagyunk azzal a képességünkkel, hogy a mostani áremelkedéseket tovább tudjuk hárítani”
– mondta októberben Gary Millerchip, a Kroger pénzügyi igazgatója. „És arra számítunk, hogy ez továbbra is így lesz.”
Kijöttek a statisztikák: tényleg emelkednek a vállalati profitok
A vállalatok hajlamosak arra, hogy a megemelkedett infláció idején megpróbálják növelni a haszonkulcsokat – írta a The Wall Street Journal –, és ez most sincs másképp.
– állapította meg a WSJ a FactSet adataira hivatkozva. Közülük közel 100 legalább 50 százalékkal jobban teljesített idén, mint 2019-ben, azaz míg a közvélemény az áremelkedéstől vagy az újabb járványhullámoktól tart, a monopolkapitalizmus legnagyobbjainak rég volt jobb éve a mostaninál.
Robert Reich volt amerikai munkaügyi miniszter szerint gazdasági koncentráció zajlik, ami azt jelenti, hogy az amerikai gazdaság viszonylag kevés, az áremeléshez szükséges eszközökkel és piaci erővel bíró vállalat kezében összpontosul.
Az infláció problémát jelenthet a fogyasztók számára, de a valódi kihívás a verseny hiánya, mondta Reich.
„A vállalatok az infláció ürügyén emelik az árakat, hogy még nagyobb profitra tegyenek szert” – tette hozzá Clinton volt minisztere.
Az amerikai iparágak az elmúlt évtizedekben drámaian koncentrálódtak, ami csökkentette a piaci versenytársak számát és növelte a vállalatok erejét.
A vállalati adózás előtti nyereség az USA teljes termelésének arányában szintén többéves csúcsot ért el, 13,5 százalékot a második negyedévben, ami azt jelenti, hogy a vállalatok még nagyobb szeletet hasítanak ki a gazdasági tortából. És ez a szám egyre magasabbra kúszik.
Nem kartelleznek, mert már gondolatból is értik egymást a koncentrált piac szereplői
A fogyasztási cikkek óriáscégei, az Unilever, a Procter and Gamble és a Colgate-Palmolive például figyelemre méltóan hasonló portfólióval rendelkeznek, hasonló termékeket értékesítő márkákkal, és érdekes módon mindegyikük javuló profitról számolt be a harmadik negyedévben, a magasabb árképzésnek köszönhetően. A Coca-Cola és a PepsiCo is ugyanebben az időben hajtott végre áremeléseket.
Ez nem jelenti azt, hogy illegális áregyeztetés folyik a cégek között, de mivel ilyen kevés szereplő van a piaci játékban, a vállalatoknak sokkal könnyebb hasonló stratégiákat követniük. Azaz immár úgy is kialakulhat egy kartellezéshez hasonló helyzet vagy piaci kimenet, hogy ténylegesen a cégek nem is egyeztettek egymással. Mert már nincsenek is rászorulva.
A járványból való talpraállás okozta nagy kereslet és az ezzel lépést tartani alig tudó kínálat lehetővé tette a legtöbb vállalat számára, hogy kevesebb árengedményt kínálva növelje nyereségét. A cikk szerint ezt a lépést az autógyártók például már évtizedek óta meg akarták tenni, de korábban, amint egy vállalat elkezdett alkukat kötni a fogyasztókkal a piaci részesedés megszerzése érdekében, a többiekre hamarosan nyomás nehezedett, hogy kövessék.
Az alapanyagköltségek valóban megdrágítják a vállalkozások számára az áruk és szolgáltatások nyújtását, de a vállalatok által elért egészséges nyereség azt mutatja, hogy ezzel együtt is nagyon jól megvannak, miközben a fogyasztók egyre inkább látják, hogy vásárlóerejük elpárolog.
Reich szerint
„ez a strukturális probléma csak egy dologgal oldható meg: a trösztellenes törvények agresszív alkalmazásával”.
Amerika mára a nagyvállalati koncentráció foglyává vált, a Biden-kormányzatról pedig kiderült, hogy csak szóban volt szociálisan érzékeny, de valójában politikái szép csendben a leggazdagabbakat hozzák helyzetbe, progresszív kommunikációs köntösbe bújtatva, erről ír legalábbis decemberben az Economist liberális gazdasági lap is (itt és itt).
Egy-egy esetet találhatunk már csak, amikor a Biden-kormányzat megpróbál komolyan fellépni a gazdasági koncentráció ellen, azt is olyankor, amikor szimbolikus politikai üzenete van az intézkedésnek. Azt például az amerikai kormány már tényleg nem engedhette, hogy a nemzetközi értékláncok válságának és a globális mindenhiánynak az idején két amerikai cukorgyártó óriás még egyesüljön is. A kormányzat szerint ez egyértelműen növelte volna az árakat.
De jól jelzi ez, hogy a strukturális problémák ettől még nem változnak, a piaci erő pedig nem nagyon változik attól, hogy egy, vagy két óriáscég uralja a piacot vagy annak nagy hányadát.
A Biden-kormányzatot egyébként beperelte a két cukoripari óriás, a United States Sugar Corporation és az Imperial Sugar Company, mivel a kormány megakadályozta a tervezett egyesülést.
Joe Biden elnök első évét a Fehér Házban az jellemezte, hogy próbált lépéseket tenni a piaci koncentráció ellen, többek között a technológiai és a légiközlekedési iparágakban.
(Címlap: MTI/AP/Seth Wenig. A Csillagok háborúja című sorozatból ismert Baby Yoda óriásfigurája lebeg a Macy's áruház hagyományos hálaadásnapi parádéján New Yorkban 2021. november 25-én.)
„A magyar választóknak fel kell ismerniük, hogy ez a gyűlölet nem a megoldás, hanem maga a katasztrófa” – hangsúlyozta összeállításában a Transzparens Újságírásért Alapítvány.
Zürichi kerekasztal-beszélgetés az európai demokráciáról, értelmes politikai vitákról és persze Magyarországról.
Karácsony Gergely támogatja a Tisza Párt adópolitikáját, azt azonban nem tudja ő sem, hogy mit titkol Tarr Zoltán, pedig rendszeresen egyeztetnek.
Egyértelmű sikerként értékelték egy ukrán gazdasági lapban, hogy az elmúlt napok súlyos csapásai után emelkedésnek indult az olaj világpiaci ára. A drágulást márpedig mi is megérezzük majd előbb-utóbb, lehet, hogy az ukránok dróntámadásai miatt egy időre búcsút mondhatunk a 600 forint alatti üzemanyagáraknak
Szijjártó Péter szerint mindez a brüsszeli vezetési hibák ellenére történt.
Az is kiderült, hogy egy újabb kormány csak tetézné a bajt.
Fontolóra vette az ötletet Donald Trump.
A bemutatót megelőző, ún. premier előtti vetítésekre az összes jegy elfogyott egy hónappal a meghirdetett esemény előtt.
