A történet még 2006-ban kezdődött, amikor megjelent egy külföldi befektető, aki koncessziót nyert földgáz és kőolaj kutatására Kelet Szlovákia északi részén. 2015 és 2017 között már kutatófúrásokat végzett volna, de a közvélemény ellenállása miatt hátrálni kényszerült. Pedig joguk volt 1,5 kilométer mély próbafuratokra.
Mivel a kutatási koncesszió 2014-ben lejárt, azt a szlovák környezetvédelmi minisztérium 2016-ban meghosszabbította további 6 évre. Ez az az idén járt le. A közvélemény minden módon tiltakozott, megakadályozták a társaság gépeinek használatát, néhol még a rendőrségnek is be kellett avatkoznia. 2018 májusában a társaság már csak egy helyszínen szerett volna kutakodni, majd minden elcsitult.
2021 októberében azonban a Discovery Global, a szlovák leányvállalat, az Alpine and Gas egyetlen tulajdonosa beadványt nyújtott be a Világbank választott bíróságánál, az 1991-ben elfogadott, az USA és Szlovákia befektetés-védelmi egyezményre hivatkozva.
Mivel a vállalat egyelőre nem nyilatkozott a kívánt összegről, ez ügyben csak találgatások folynak. Nagyságrendileg százmillió eurós tételről lehet szó, kiindulva az eddigi hasonló ügyletekből.
A vállalat amúgy Lengyelországban is bepróbálkozott, ahol a kutatási aktivitásokban nem tudott megegyezni a lengyel állami vállalattal, a PGNiG-vel. Gondolkodtak amúgy, hogy aktivitásaikat kiterjesztik Magyarországra és Romániára is, de valószínű ezekre már nem kerül sor.
Sokkal érdekesebb az az eset Ukrajnából, ahol a Discovery Global partnere, a JKX Oil and Gas, már egy sikeres bírósági döntés után van. Az ukrán vállalatot Ukrajna második leggazdagabb oligarchája, Igor Lokomiszkij ellenőrzi.
A vállalkozás figyelmeztette a kormányt, hogy sérülnek az érdekei, és az 1994-ben datált Energy Charter Treaty szerződésre hivatkozott, amely Ukrajna és Nagy Britannia, illetve Ukrajna és Hollandia között köttetett.
A hirtelen adóemelés előtt pár héttel, a JKX még egy komoly beruházást is bejelentett, hogy bővítené a földgázkitermelést. A szakértők akkor úgy vélték, hogy ezt a vállalat számára csaka akkor reális, ha az adóemelés valóban csak 2015 elejéig lesz hatályban. Persze semmi sem marad hosszabb ideig érvényben, mint egy ideiglenes kormányintézkedés. 2014 decemberében Kijev az intézkedésből kihúzta az ideiglenes szócskát. A JKX rögvest választott-bírósági eljárást indított a Stokholmi Kereskedelmi Kamaránál, hogy Ukrajna ne kérhessen több adót 28 százaléknál, illetve 270 millió dollár kompenzációt követelt.
A JKX tehát az ukrajnai bíróságokhoz fordult, hogy bírálja el az ítélet végrehajthatóságát. Az ügy végül a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely 2018 szeptemberében úgy döntött, hogy
mivel az indoklás szerint ez ellentétes lenne a közrenddel, továbbá nehezményezte azt is, hogy a vállalat sem igyekezett kompromisszumos megoldás elérésére az ítélet meghozatala után.
Ilyen helyzet Ukrajnában még nem állt elő, így akár könnyen precedenssé is válhat. Azért ez figyelmeztetés az ukrán kormánynak is, hogy nem lehet megrendelésre adótörvényeket változtatgatni.
Mindenesetre rossz példa Szlovákia előtt a JKX, a Discovery Global partnerének sikere, amely épp most készül perelni Szlovákiát. Igaz Szlovákia nem emelt adót, viszont kutatási koncessziót adott ki, amit végül a vállalat nem tudott érvényesíteni.
Szlovákiában is megkezdődött annak a politikai nyomásgyakorló hálózatnak a leleplezése, amelyet a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálatai korábban már feltártak Magyarországon.
Még mindig nem sikerült feldolgozni a pénteken történteket.
„Nagyon nehéz nem azt a következtetést levonni, hogy a cél Magyarország és Szlovákia megbüntetése” – állapította meg Sebestyén Géza.
„Az Európai Bizottság a napokban frontális támadást indított a magyar rezsicsökkentéssel szemben” – mutatott rá a külügyminiszter.
A szlovák miniszterelnök azonnal visszaszólt.
A szlovák miniszterelnök szerint a terv „teljesen elfogadhatatlan” az országa számára.
Szintet lépett a kijevi propagandaháború.
Miért szüntette meg Trump a Szíria elleni szankciókat? Az Atlantic Council által megkérdezetett szakértők válaszoltak!
