Moszkva üzent: „Franciaország, Magyarország, Spanyolország – ezek az országok megértik!”
Több-kevésbé konstruktív politikát folytatnak.
Már egyenesen aggasztónak találják az elmúlt évek egyik fejleményét a Wall Streeten. A zöld kultusznak sikerült beszivárognia a pénzügyi szetorba, ami arra kényszeríti a cégeket, hogy ajánlataikat a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) kritériumok szerint dobják fel. Különben azt kockáztatják, hogy ügyfeleket veszítenek a jobban „felkészült” riválisokkal szemben.
Mint minden más hóbortnak, az ESG-re való áttérésnek is vannak érdekességei, azon kívül, hogy a befektetők által újabban piszkosnak tartott olaj- és gáztársaságok (a szénről nem is beszélve) súlyosan megszenvedték a modern kor új jelszavát. Sokak szerint, az ESG rendszer miatt az olajtársaságok jóval kevesebb hitelt mertek bevállalni a fejlesztéseikhez, így
Mindenesetre az ESG-hullám komolyan visszacsapott, hiszen a hagyományos energiavállalatokkal szembeni elutasítás, illetve az új washingtoni irányultság hozzájárult ahhoz, hogy az inflációs nyomás az elmúlt három évtized legmagasabb szintjére emelkedjen.
Elég megnézni a Wall Street két legnagyobb „ESG” alapjának legfelső állományát. Ez alapján úgy tűnhet, hogy az Apple és az American Express immár a szén-dioxid-semlegesség mintaképe.
Persze van létjogosultsága a „zöld” kötvényeknek. Ősztönözhetik a hitelfelvevőket, hogy alacsonyabb kamattal juthassanak pénzhez, amennyiben megfelelnek a „zöld” követelményeknek (legalábbis látszólag).
Persze, nem mindenki fogadja kitörő örömmel ezt a gyors előrehaladást – még azok közül sem, akik profitálnak belőle. A Danske Bank egyik vezető ESG bankára, néhány napja a Bloombergnek nyilatkozott az ESG márkajelzésű eszközök, különösen a hitelek és kötvények robbanásszerű növekedésében rejlő kockázatokról.
Persze az, hogy az egyik bankárja őszintén nyilatkozott, az még nem akadályozza meg a Danske Bankot abban, hogy ESG-vel kapcsolatos kétes ügyletekben vegyen részt. A bank éppen most jelentette be, hogy alapjai túlnyomó többségét „újrakategorizálja”, és besorolja őket az ESG kategóriába.
A bank szerdán, egy sajtótájékoztatón jelentette be a terveit, miszerint ebben a hónapban a Danske Invest piacain több mint 130 alapot sorolnak be ESG-alapok közé, és tízet pedig a „fenntartható befektetési célú” alapok közé. Úgy nyilatkozott a Danske Bank, hogy az EU Fenntartható Pénzügyi Tájékoztatási Szabályzat 8. és 9. cikkelyében szereplő meghatározásokat fogja használni.
A befektetők már egyre gyakrabban jelzik, hogy a vállalatok ESG- besorolásának részletesebb indoklását szeretnék, mint az eddigi általános körvonalakat, amit azt az eladási oldal eddig preferált.
Ettől fogva, komolyan számíthatnak azok a vállalatok a hitelfelvételi költségek megugrására, amelyek nem teljesítik az éghajlat-központú célkitűzéseiket. A veszély ott van, hogy ha ez egyszerre történne a hitelfelvevőknél, akkor ez potenciálisan komoly kockázatot jelenthet az ESG-kötvényalapok tulajdonosai számára is.
(Címlap: Devon Buchanan/Flickr.)