A Bizottság letette javaslatait az új uniós saját forrásokra

A javasolt intézkedések teljes körű bevezetése után, a 2026–2030 közötti időszakban várhatóan évente átlagosan akár 17 milliárd eurót generálnak az uniós költségvetés számára. A javasolt új saját források a Szociális Klímaalap finanszírozását is biztosítják. A Szociális Klímaalap az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozóan javasolt új kibocsátáskereskedelmi rendszer alapvető eleme, amelynek célja a dekarbonizált gazdaságra való átállás szociális méltányosságának biztosítása.

Johannes Hahn, a költségvetésért és az igazgatásért felelős biztos úgy nyilatkozott, hogy ezzel egyrészt megteremtik a Next Generation EU törlesztésének pénzügyi fedezetét, másrészt a Szociális Klímaalap finanszírozásának biztosításával alapvető támogatást nyújtanak az „Irány az 55%!” intézkedéscsomaghoz.

Uniós kibocsátáskereskedelem

Az „Irány az 55%!” elnevezésű, 2021. júliusi intézkedéscsomag célja, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkentse az EU-ban az üvegházhatású gázok kibocsátását. A tervek szerint, a csomag magában foglalja az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer felülvizsgálatát.

A jelenlegi uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer keretében a kibocsátási egységek (CO2 kvóták) árverés útján történő értékesítéséből származó bevételek nagy része a nemzeti költségvetésekbe áramlik.

A teljes körű bevezetés után a becslések szerint a 2026–2030 közötti időszakban átlagosan évente mintegy 12 milliárd euró (a 2023–2030 közötti időszakban átlagosan 9 milliárd euró) összegű bevétel keletkezne az uniós költségvetés számára.

A Bizottság indoklásában megemlíti először, hogy az új bevételek a 2021 júliusában előterjesztett Szociális Klímaalapot is finanszíroznák. Ennek az alapnak kellene biztosítania társadalmilag méltányos átmenetet, és támogatnia a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokat, közlekedési felhasználókat és mikrovállalkozásokat az energiahatékonyságba, az új fűtési és hűtési rendszerekbe és a tisztább mobilitásba történő beruházások finanszírozásában, illetve adott esetben ideiglenes jelleggel közvetlen jövedelemtámogatást is nyújthatna számukra.

Az alap teljes pénzügyi keretösszege főszabályként az épületek és a közúti közlekedés új kibocsátás-kereskedelmi rendszeréből várt bevétel mintegy 25%-ának felel meg.

Az importáruk karbon-intenzitását ellensúlyozó mechanizmus

A Bizottság által szintén 2021 júliusában javasolta az importáruk karbon-intenzitását ellensúlyozó mechanizmust.  Ennek célja a kibocsátás-áthelyezés kockázatának csökkentése azáltal, hogy a nem uniós országok termelőit ösztönözné a termelésük környezet-barátabbá tételére. A mechanizmus az EU-n belüli CO2 -árnak megfelelő hatású szén-dioxid-vámot vetne ki az importra. Ez a mechanizmus meghatározott ágazatokat érint majd, és a Bizottság szerint teljes mértékben összhangban van a WTO szabályaival.

A becslések szerint a 2026–2030 közötti időszakban átlagosan évente mintegy 1 milliárd euró (a 2023–2030 közötti időszakban átlagosan 0,5 milliárd euró) összegű bevétel keletkezne az uniós költségvetés számára. A 2023-tól 2025-ig tartó közötti átmeneti időszakban a mechanizmus várhatóan nem hoz bevételt.

A nemzetközi társasági adózási keret reformja

2021. október 8-án több mint 130 ország, amely tagja az OECD/G20-ak adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással foglalkozó inkluzív keretének, megállapodott a nemzetközi adózási keret reformjáról. Oolyan kétpilléres megoldás született az adókikerülés kezelésére, amelynek célja annak biztosítása, hogy a nyereséget ott adóztassák meg, ahol a gazdasági tevékenység folyik és a gazdasági értékteremtés történik.

Az aláíró államok a globális GDP több mint 90%-át adják. A megállapodás első pillére alapján a világ legnagyobb multinacionális vállalataitól származó úgynevezett reziduális nyereség egy részének megadóztatásához való jog visszakerül a részt vevő országokhoz világszerte.

A Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy – azt követően, hogy az OECD/G20-ak inkluzív keretében létrejött megállapodás első pillérének részleteit véglegesítették – 2022-ben irányelvjavaslatot terjeszt elő, amely az egységes piac követelményeivel összhangban végrehajtja a megállapodás első pillérét. Ez a folyamat kiegészíti a második pillérről szóló irányelvet, amelyre vonatkozóan a Bizottság tegnap külön javaslatot fogadott el.

Jogalkotási eljárás

Mindehhez az EU-nak módosítania kell a saját forrásokról szóló határozat módosítását javasolja annak érdekében, hogy a már meglévő saját források körét ki kell bővíteni ezzel a három javasolt új forrással. Illetve, módosítani kell a 2021–2027-es időszakra szóló jelenlegi hosszú távú uniós költségvetésről (vagyis a többéves pénzügyi keretről) szóló rendelet.

A saját forrásokról szóló határozat a Tanács egyhangú jóváhagyását igényli, amelyre az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően kerülhet sor. A határozat azt követően léphet hatályba, hogy valamennyi uniós tagállam a saját alkotmányos követelményeiknek megfelelően azt jóváhagyta.

A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet az Európai Parlament egyetértését követően a Tanács egyhangú jóváhagyását igényli.