A munkáltatók 34 százaléka tervez létszámbővítést Magyarországon 2022 első negyedévében, miközben csökkentéssel 17 százalékuk számol; ehhez hasonló optimizmusra a piaci szereplők körében utoljára 2018 harmadik negyedévében volt példa – közölte a ManpowerGroup kedden az MTI-vel.
A ManpowerGroup a világ 40 országában zajló kutatásában Magyarországon 504 munkáltatóból álló reprezentatív mintán végzett felmérést az első negyedéves munkaerő-felvételi szándékokról. A válaszok alapján a Munkaerőpiaci Előrejelzés szezonális hatásokkal korrigált nettó értéke +19 százalékon áll, ami 17 százalékponttal haladja meg az egy évvel korábbi szintet, és 8 százalékponttal a mostani, negyedik negyedévre vonatkozó várakozásoknál is magasabb.
A közleményben Fehér Tamás, a ManpowerGroup ügyvezető igazgatója kifejtette, a magyar vállalkozások további konjunktúrára számítanak, ehhez pedig minden korábbinál nagyobb számban tartják szükségesnek újabb munkaerő felvételét. Mindez a már jelenleg is korlátozott kínálattal rendelkező munkaerőpiac egyre több szegmensében okozhat kisebb-nagyobb feszültségeket, a járvány előtti időszakhoz hasonlóan újra általános jelenséggé válhat a munkaerőhiány – tette hozzá a szakember.
A 19 százalékos létszámbővítési mutató egy átlagos mérték, az ország régióit vizsgálva azonban jelentős eltéréseket tapasztaltak. A legszélesebb körű, 30 százalékos létszámbővülést Budapesten várják, de az Észak-Alföldön, valamint Nyugat-Dunántúlon és Dél-Dunántúlon is jelentős a növekedési kilátás. Ugyanakkor jóval visszafogottabbak a várakozások a Dél-Alföldön (9 százalék), míg a Közép-Dunántúlon stagnálás várható az új munkaerő felvételében.
Az egyes szektorok között is nagyok a különbségek: a legszélesebb körben a technológiai cégek, illetve a banki, pénzügyi vállalkozások körében jeleznek előre létszámbővítést, de az étterem-vendéglátás szektorban is átlag feletti az igény. A gyártás és az építőipar területén visszafogottabb a munkáltatók várakozás, míg nagy- és kiskereskedelemben a cégek 10 százaléka tervezi bővíteni a létszámot.
A felmérésből az is kiderült, hogy a létszámnövelést tervezők aránya a közepes, 50 embernél többet és a nagy, 250 alkalmazottnál többet foglalkoztató cégek körében a legnagyobb: 22, illetve 28 százalékos. A kis-, illetve mikrovállalkozások körében viszont az átlagos várakozás 11, illetve 9 százalékos.
Arról is beszámoltak, hogy a ManpowerGroup globális Munkaerőpiaci Előrejelzése világszerte optimizmust mutat, a 40 vizsgált ország mindegyikében jóval nagyobb a bővítésben gondolkodó cégek száma az elbocsátást tervezőkénél. Nemzetközi összehasonlításban a magyarországi kilátások a középmezőnyben, a 40-es lista 25. helyén szerepelnek.
A ManpowerGroup évente körülbelül 3,4 millió munkavállaló elhelyezkedésében segít, világszerte csaknem 400 000 ügyfelet szolgál ki. Magyarországon a ManpowerGroup már 30 éves tapasztalattal rendelkezik a munkaerő-közvetítés és kölcsönzés területén.
(MTI)
Mindössze néhány hete maradt az ukrán pénzügyminisztériumnak, hogy megállapodjanak hitelezőikkel, akiket hónapok óta képtelenek kifizetni. Amennyiben karácsonyig nem sikerül áttörést elérni, akkor végleg csődbe kerülhet Ukrajna.
Magyar Péter persze – szokásához híven – gyáván menekül, s megpróbál úgy tenni, mintha a kiszivárgott dokumentum nem is létezne.
Önök szerint előfordult már olyan a magyar politika történetében, hogy egy párt letagadta a teljes gazdasági programját? (Nem néhány elemet – az egészet!)
Az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzésében végre kimondja, a konfliktus Kelet-Európa országainak gazdasági növekedését fékezi a legjobban.
Milyen hatással lesz a magyar gazdaság szereplőire a washingtoni csúcs? Miként működik együtt a Kamara a kormányzattal a kis- és középválallkozások érdekeit képviselve? Illetve kiből lehet sikeres üzletember? Többek között erről kérdeztük Nagy Eleket, az MKIK elnökét. Interjúnk.
A spekulációs valutatámadások mindig egyszerre szólnak gazdaságról és politikáról: a szuverenitás, a hitelesség és a felkészültség tükrei is egyben.
A 73 éves brazil edzőnek a nyilvánosság előtt kellett bocsánatot kérnie „meggondolatlan tettéért”.
Eva Vlaardingerbroek szerint Brüsszel mindent megtesz, hogy aláássa a demokratikus választásokat.
