A 2008-as gazdasági világválság után százával mentek ki magyar építőipari szakemberek külföldre dolgozni, ahol aztán több tízezer eurónyi bért nem fizettek ki nekik, mutat rá a G7 hírportál. A Makronóm szemléje.
„Pár nappal 2012 karácsonya előtt 44 elég dühös magyar munkás ült egy ausztriai szálláson, és azon tanakodott, hogyan juthatna hozzá a ki nem fizetett jussához. Az építőipari dolgozók a Cristim Bau KG nevű osztrák bejegyzésű, de magyar tulajdonú cég alkalmazásában álltak. Legalábbis azt hitték. Később ugyanis kiderült, hogy a valóságban akkor már nem létezett a cég” – kezdi a G7 hírportál a külföldre szakadt építőipari munkások tragikus történetének bemutatását. A hírportálnak a neve elhallgatását kérő gipszkartonozó mesélt a történtekről, akit az egyszerűség kedvéért Mihálynak keresztelt a cikk írója.
Mihály elmondja, hogy
2012 végére a dühös dolgozók úgy számoltak, hogy 10-30 ezer euró elmaradt bért kérhetnek számon a cég magyar tulajdonos-vezetőin.
„Pár nappal korábban fejeztek be egy munkát, a Tuchlauben strassén,
Bécs központjában gipszkartonoztak egy hotel-áruház épületegyüttest, és a megállapodás szerint jönnie kellett volna a kifizetésnek.
Karácsonyra már mindenki indult volna Magyarországra, a családnak ajándékokat szerettek volna venni. Egyébként is tele volt már a hócipőjük a fizetési ígéretekkel, a hangulat ilyen körülmények között elég feszültté vált” – mutatja be a hírportál a dolgozók lelki állapotát.
A hírportál rámutat, hogy a válság utáni kilátástalan helyzetből sokan külföldre menekültek, viszont a családjuk otthon maradt, akik számítottak a hazaküldött pénzekre – a munkaadó hitegette a dolgozókat, hogy hamarosan utalja a teljes munkabérüket, amiből aztán adhatnak az otthoniaknak is. A történet főszereplőjének, Mihálynak ráadásul svájci frank alapú hitele is volt.
„Mihály elmondása szerint a munkaadójuk akkor már másfél éve nem fizette ki őket rendesen. Igaz, valamennyi bért mindig adott, hogy a csapat ne széledjen szét, de az elvégzett munkák utáni járandóságot teljes egészében általában nem adta meg, így halmozódott fel a több tízezer eurós fejenkénti összeg. A feszültség ráadásul egyáltalán nem oldódott, mert a cégtulajdonosok csak egy (szintén magyar) ismerősüket hozták a helyszínre, aki
mindenkinek a kezébe nyomott egy 100 euróst, és azt mondta, ezúttal ennyit tudnak adni, ennyivel kellene hazamenniük.
A csapat haza is jött a 100 eurósokkal, de előtte még megkérték a németül jól beszélő építésvezetőjüket, hogy az osztrák hatóságoknál hivatalosan jelentse be az esetet, azaz csoportos feljelentést tettek a munkaadójukkal szemben. Egyúttal fel is mondott mindenki. Mihály három hónapig Magyarországon keresett munkát, de nem talált, így 2013-ban a családját ismét hátrahagyva egy másik munkaközvetítőn keresztül megint Ausztriában próbált szerencsét (sorsa azóta jóra fordult, de nagyon megszenvedett érte, évekig szűkös körülmények között volt kénytelen meghúzni magát, mire egy jobb osztrák munkaadóhoz került).
Az elmaradt fizetések kapcsán megindult osztrák eljárásban Mihálynak 28 884 euró elmaradt bért állapítottak meg, ám ehhez a mai napig nem jutott hozzá.
Társai hasonló módon elbukták a soha kézbe nem kapott jövedelmük jelentős részét” – meséli a hírportál a pórul járt dolgozók történetét.
„Mihály becslése szerint 2010-12 között összesen közel 200 magyar építőipari munkás járt hozzá hasonlóan pórul csak az ő akkori munkaadóján keresztül,
a 44 felperes ugyanis csak a játszma vége volt, sokan már előtte feladták, és hazamentek, részben kifizetetlenül” – mutat rá a G7.
A hírportál számos szabálytalanságra mutat rá az osztrák foglalkoztató részéről, ami a per során kristályosodott ki:
„A perben kiderült, hogy a munkaadó cég, amellyel szerződésben álltak, a történet végén már úgy működött, hogy jogilag jó ideje nem is létezett. A Mihályhoz hasonló munkások egy ideje már be sem voltak jelentve, az adókat és a járulékokat nem fizették. A munkaügyi bíróság összesen 473 ezer euró ki nem fizetett bért állapított meg a 44 felperes részére, de azt is konstatálta, hogy a nem létező cégen már nem tudja az összeget behajtani. A végzés szerint a hivatalos út a pénzhez az lehetett volna, ha Mihály és társai azt a céget perelték volna be, amely a Cristim Bau KG felett állt a láncban. Ez a cég az osztrák E+H Trockenbau GmbH” – fedte fel a G7.
„Mihály három osztrák ügyvédnél is járt azóta, de mindhárom azt mondta neki, hogy szinte biztosan nem fog hozzájutni a pénzéhez, mert természetesen az osztrák állam előtte áll a sorban: ha bármit be lehet hajtani, akkor az az elmaradt adók és járulékok fedezetére fog elmenni.
Azt javasolták, hogy Magyarországon próbálja meg perelni a Cristim Bau KG magyar alapító-tulajdonosát, Juhász Bélát, de mivel Mihály már régóta kiköltözött Ausztriába, ezt nem tette meg” – érzékelteti a hírportál, mennyire reménytelen visszaszerezni ebben a helyzetben a jogosan járó munkabért.
„Mihály becslése szerint 2010-12 között összesen közel 200 magyar építőipari munkás járt hozzá hasonlóan pórul csak az ő akkori munkaadóján keresztül, a 44 felperes ugyanis csak a játszma vége volt, sokan már előtte feladták, és hazamentek, részben kifizetetlenül” – festi le a G7, hogy tulajdonképpen egy tömegjelenségről beszélünk.
A hírportál részletesen is bemutatja a pórul járt gipszkartonozó szenvedéssel teli másfél évét. Mihály jelenleg olyan jogi segítőt keres, aki sikerdíj fejében megpróbálja érvényesíteni az osztrák bíróság határozatát, amely 28,8 eurót ítélt meg neki.
Borítókép: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor
A mai Péter Magyar azért hasonlít egykori önmagára, csak most az idegeli be, ha nem róla szólnak a hírek, nem vele van tele sajtó.
Nagyon nem jött be az előrejelzés.
Különösen a média- és intézményépítés terén.
A párt vezetője kimondta azt is, ki a felelős az iszlamisták beengedéséért Európába.
A Mi Hazánk elnökhelyettese a Hotel Lentulaiban fejtette ki véleményét a Tisza Párt elnökéről, aki ismét helyretette a hozzá lojális ellenzéki portált.
„Mától papírja is van Magyar Péternek, hogy ő a magyar hazudozó Péter” – jegyezte meg Fülöp Attila.
A 444 „leleplező cikket” közölt arról, hogy világ egyik legelterjedtebb, ingyenes webes térképe segít tájékozódni a kormányhivatalokról, amelyet másfél évtizede egy ukrán férfi fejlesztett.
Szerinte az amerikai fegyverek Ukrajnába juttatása rendkívül veszélyes lépés lenne.
