Az Európai Unió lakosságának 69,8 százaléka él saját tulajdonú ingatlanban, míg Magyarországon ez az arány 91,3 százalék; ennél magasabb aránnyal csak két ország előzi meg hazánkat az unióban, Románia 96,1 százalékkal és Szlovákia 92,3 százalékkal – közölte a Duna House kedden az MTI-vel az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) legfrissebb adatai alapján.
A saját tulajdonú ingatlanok arányát tekintve Magyarország az uniós rangsorban Horvátországgal osztozik a 3. helyen, mindkét országban mindössze 8,7 százalékos a bérlemények hányada.
Nyugat-Európában jóval kevésbé jellemzőek a saját tulajdonú ingatlanok: Hollandiában 69, Svédországban 64,5, Franciaországban pedig 64 százalék.
de ezek aránya 60 százalék alatt van Ausztriában és Dániában is.
A magyarországi adatokkal összefüggésben a közleményben Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője elmondta, a rendszerváltás után nagyon kedvező feltételekkel tudtak egykori bérlakásokat megvásárolni az emberek, ez pedig olyan hullámot indított el a hazai ingatlanpiacon a saját tulajdon birtoklása iránt, ami azóta is tartja erejét.
Hozzátette,
beépült ez az ideál a magyar lakáskultúrába. Az emberek ragaszkodnak a saját tulajdonhoz és a saját vagyon megteremtéséhez, és jelenleg a legnagyobb értéket az ingatlan képviseli. A fogyasztóbarát hitelek és az állami, otthonteremtési kedvezmények megjelenésével pedig ez a lehetőség még több ügyfél számára vált elérhetővé. Az elmúlt évek jelentős lakásáremelkedése viszont így a magyar lakosság vagyonát gazdagította. Kérdéses azonban, hogy emiatt, mikor alakul ki a Nyugat-Európában megszokott bérleti piac és hozzá a szolgáltatói, intézményi rendszer – fejtette ki Benedikt Károly.
Az elmúlt 10 évet vizsgálva az látható, hogy 2011-2017 között nagyon lassú csökkenés volt tapasztalható Magyarországon a saját ingatlanban élők arányában. Az igazi kiugrást 2019 hozta el, hiszen ekkor jelent meg például a babaváró és a falusi csok is, amelyeket az első igénylők még abban az évben fel is használhattak lakásvásárláshoz – olvasható a Duna House közleményében.
(MTI)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Ferencz Orsolya fideszes országgyűlési képviselőjelölt arra is felhívta a figyelmet, hogy Bódis Kriszta alapítványa körül több mint 700 millió forint tűnt el.
Mark Rutte a kijevi parlamentben az ukrán demokráciát méltatta, és arról beszélt, hogy a NATO a végsőkig kitart Zelenszkij mellett.
Dehogy az évek alatt kiépített kínai és amerikai kapcsolatok fordultak termőre, dehogy.
Itt a bizonyíték, amire senki nem számított: 30 ezer magyar fiatal már megcsinálta a lehetetlent.
Egyenes beszéd.
A Republikon Intézet korábbi kutatója jelentős EU-támogatást kapott, hogy tanulmányozza az „autokráciát”.
Szörnyű hírek érkeztek Moszkvából.
