Alison Johnston és Aidan Regan gazdaságpolitikai kutatók szerint a legnagyobb probléma abból adódik, hogy
az unió a német export-orientált gazdaságpolitikát díjazza és erőlteti.
A két kutató szerint tehát nem csoda, hogy egyre jobban növekszik a kritika és a szkepticizmus az unió ellen e tekintetben, hiszen bár az együttműködésre hivatkozik, egyértelműen győzteseket, illetve veszteseket avat – ráadásul a kisebb, „periférikus” országok számára szinte lehetetlen versenybe lépni a német, már-már merkantilista gazdaságpolitikával szemben, ugyanis ehhez jelentős intézményi változáson kell keresztülmenniük, ami komoly gazdasági és társadalmi költségekkel járna, hangsúlyozzák a kutatók.
Egy országon belül is máshogy hat a kereskedelmi integráció
A fentieket már széles körben vizsgálták a komparatív gazdaságpolitikával foglalkozó kutatók, szinte már tényként rámutatva, hogy az EU-s szinten történő kereskedelmi integrációnak nemzetállami szinten voltak nyertesei (magországok) és vesztesei (periféria). Egy friss kutatás viszont fényt derít arra, hogy az unióval kapcsolatos kereskedelmi nyitás belföldi költségekkel is jár egy periférikus gazdaság számára.
Andrés Rodríguez-Pose, a gazdasági geográfia neves művelője és Alexandra Sotiriou közgazdászok legfrissebb kutatásukban a megnövekedett kereskedelem és a regionális GDP-növekedés közötti kapcsolatot vizsgálták Görögországban az euró bevezetése utáni időszakban (2000–2013).
Azon kívül, hogy általánosságban negatív összefüggést találtak a kereskedelem növekedése és a görögországi gazdasági növekedés között,
kimutatták, hogy a dél-európai állam „gazdagabb” régiói is porul jártak az EU kereskedelmi nyitás során, hiszen nem tudták felvenni a versenyt az észak-európai magas hozzáadott értékű termékeket fejlesztő és előállító iparral.
Érdekes módon az uniós integráció különösen erősen hatott a legfejlettebb görög régiókra, sőt, ezek sérülékenyebbeknek bizonyultak, mint a fejletlenebb térségek, hiszen szektorálisan és iparilag hasonlóak, mint fejlett nyugati versenytársaik. Emiatt a fejett görög régiók sérülékennyé váltak és lemaradtak.
Emellett Görögország persze kereskedik a harmadik, unión kívüli világgal is. És itt persze lehet elérni sikereket globális értelemben. Csakhogy a kutatók szerint a harmadik világgal való kereskedelem és az abból eredő nyereség sem tudta kompenzálni azokat a veszteségeket, amelyeket a legfejlettebb görög régiók elszenvedtek az uniós kereskedelem miatt. Ráadásul a fejlettek mellett a kevésbé fejlett régiók sem tudnak igazán előnyökre szert tenni az uniós kereskedelmi integrációból.