Már csak három hónap maradt az idei évből és minden jel arra mutat, hogy a világ nem tudja maga mögött hagyni a koronavírus járványt. 2022-ben is sokféleképpen befolyásolja majd a mindennapi életünket és ennek hatására az gazdasági és szociális életünkben is felgyorsult digitalizációra és virtualizációra számíthatunk.
Már csak három hónap maradt az idei évből és minden jel arra mutat, hogy a világ nem tudja maga mögött hagyni a koronavírus járványt. 2022-ben is sokféleképpen befolyásolja majd a mindennapi életünket és ennek hatására az gazdasági és szociális életünkben is felgyorsult digitalizációra és virtualizációra számíthatunk.
A Forbes összeszedte 2022 legfontosabb technológiai trendjeit, melyek között szerepel a fenntarthatóság igénye, az egyre növekvő adatmennyiségek és a növekvő adatszámítási és hálózati sebességek is.
Mesterséges intelligencia mindenhol
Annak idején az „okos” eszközök annyit jelentettek, hogy a már korábban is ismert technológiai eszközöket, mint a mobiltelefon vagy a TV, csatlakoztatták az internethez és készen volt az okostelefon, okostévé, okosóra. Ma már a mesterséges intelligencia (MI) által működtetett eszközök számítanak „okos”-nak.
Az okosautók arcfelismerő algoritmusok segítségével érzékelik, hogy a sofőr az utat figyeli-e, az okostelefonok MI-algoritmusokat használnak többek között a hívásminőség fenntartására vagy a jobb minőségű fényképek készítésére és még számos MI által vezérelt alkalmazáson keresztül segítik a felhasználókat.
A mesterséges intelligencia áthatotta a mindennapi munkához használt eszközöket - a mindenütt jelenlévő hangalapú asszisztensektől kezdve a nyelvi fordításon át az olyan eszközökig, amelyek lehetővé teszik a strukturált adatok kinyerését képekből, táblára firkálásokból és kézzel írt jegyzetekből. A robotizált folyamatautomatizálás nagy részét is ez működteti, ami lehetővé tette a munkaterhek csökkentését az adminisztrációs, logisztikai, könyvelési és HR-osztályokon.
Ez a trend magába foglalja a mesterséges intelligenciát, a dolgok internetét (IoT) és az újonnan kialakult szupergyors hálózatokat, mint például az 5G. Ezek együttesen új lehetőségeket teremtenek a felhasználók számára és azt sejtetik, hogy a jövőben a konvergencia lesz a legnagyobb hatású trend. A növekvő adatmennyiség, a gyorsabb hálózati- és processzorsebesség, valamint az adatok „demokralizálódása” összeadódnak és olyan hatással lesznek a társadalomra, ami sokkal több, mint a részek összege.
A szolgáltatás- és a kódmentes forradalom
Az adatok demokralizálódásáról már szó esett, de mit is jelent ez? Az elmúlt években egy egész iparág épült arra, hogy a társadalom minél nagyobb részének a kezébe adja a technológiai alapú innovációhoz szükséges készségeket és eszközöket, függetlenül a szaktudástól vagy tapasztalattól.
A felhőalapú tárolási, hálózati és feldolgozási megoldások révén jelentősen csökkennek a költségek, és az új ötletek kipróbálásához szükséges drága infrastruktúra létrehozásának kockázatai. A „csináld magad” megoldások az innováció területén is működni látszanak és erre a nagy vállalatok is rájöttek. Nincs szükség profi IT-s csapat állandó jelenlétére a technológiai megvalósításokhoz, hiszen a marketingtől kezdve a HR-en át a projektmenedzsment és termelési folyamatok tervezéséig mindenre léteznek már mesterséges intelligencia által működtetett kész megoldások, 2022-ben pedig még tovább bővül a paletta. Emellett a kód nélküli felületek is egyre népszerűbbek lesznek, mivel a programozási tudás hiánya vagy a statisztikák és adatszerkezetek részletes megértése többé nem lesz akadálya az innovációnak.
Az OpenAI - egy Elon Musk által alapított és többek között a Microsoft által finanszírozott kutatócsoport - nemrég mutatta be a Codexet, egy olyan programozási modellt, amely képes kódot generálni a természetes, beszélt emberi nyelvből. Ahogy az ehhez hasonló technológiák konvergálnak majd a felhőinfrastruktúra által kínált lehetőségekkel, újabb kapuk nyílnak meg a fejlesztések irányába.
Digitalizáció és virtualizáció
A világjárvány ideje alatt a munkahelyek nagy része kénytelen volt átállni a virtuális működésre a távmunka életbelépése miatt. Ez az első lépése volt annak a hosszútávú trendnek, amit 2022-ben fog tovább erősödni és az emberek megismerkednek a "metaverzum " fogalmával - olyan tartós digitális világokkal, amelyek párhuzamosan léteznek a fizikai világgal. A metaverzumban számos olyan hétköznapi, valós világban végzett tevékenység megvalósítható lesz, mint a munka, a játék és a társas érintkezés. A digitalizáció ütemének növekedésével ezek a metaverzumok egyre pontosabban fogják modellezni és szimulálni a valós világot, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy a digitális világban egyre magával ragadóbb, meggyőzőbb és végső soron értékesebb élményekben legyen részük.
Az Ericsson 2030-ra egy olyan rendszer fejlesztésén dolgozik, amely virtuális élményeket tesz lehetővé, amelyek megkülönböztethetetlenek lesznek a valóságtól.
Átláthatóság és egységes szabályozás
A technológiai fejlesztések azonban csak akkor működnek, ha a felhasználók megbíznak benne. Erős ellenérzetek vannak a technológia jelenlegi használatával és a mesterséges intelligenciával kapcsolatban is, mert nem látják át a működésüket.
Az átlátható és megmagyarázható mesterséges intelligencia gondolata az elmúlt években egyre népszerűbb lett, mivel világossá vált, hogy a társadalom bizonyos rétegei bizalmatlanok vele szemben. A kormányok is egyértelműen megértették, hogy szükség van egy szabályozási keretre, amit az EU által javasolt mesterséges intelligenciáról szóló törvény is bizonyít. A javasolt törvény megtiltja a hatóságoknak, hogy a mesterséges intelligenciát társadalmi pontozási rendszerek létrehozására használják, valamint azt is, hogy arcfelismerő eszközöket használjanak nyilvános helyeken. A jogszabály tartalmaz egy listát is a potenciálisan veszélyes hatásokról, többek között a "sebezhetőségek kihasználásáról" és a "fizikai vagy pszichológiai sérülések okozásáról", amelyeket a mesterséges intelligencia megoldások szolgáltatóinak bizonyítaniuk kell majd, hogy rendszereik nem jelentenek ilyen veszélyt a felhasználókra nézve, mielőtt azokat eladásra kínálnák.
A Google vezérigazgatója, Sundar Pichai kijelentette, hogy
Ez az egyensúlyozás 2022-ben valószínűleg egyre inkább a viták témájává válik, mivel egyre többen lesznek tisztában a mesterséges intelligencia és más technológiai trendek lehetséges pozitív és negatív hatásaival a társadalomra.
Fenntartható energetikai megoldások
A világjárvány idején a megújuló energia volt az egyetlen olyan energiaforma, amelynek felhasználása növekedett. Világszerte csökkent a nem megújuló energia felhasználása, mivel az iparágak leálltak és az emberek otthon maradtak, ami összességében 8 százalékos kibocsátáscsökkenést eredményezett. Ez pedig arra enged következtetni, hogy a jövőben egyre több beruházást fognak eszközölni a megújuló forrásokból származó energia előállítására.
Becslések szerint a különböző forrásokból - többek között szárazföldi és tengeri szél-, nap- és árapályenergiából - származó megújuló energia előállításának költsége hét és 16 százalék közötti mértékben csökkent. Ez Ez óriási segítség lesz azon országok és vállalkozások számára, amelyek megpróbálják elérni a kibocsátási célokat, például a szén-dioxid-semlegességet.
Emellett a bioüzemanyagok, a folyékony hidrogén és magfúzió is egyre életképesebbé válnak, nem beszélve a zöld hidrogén alkalmazásáról.
A cikk szerzője Krakkai Alexandra
(Borítókép: Pixabay)
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
Az Egyesült Államokban legutóbb egy tinédzser halálát kérték számon a mesterséges intelligencián! Az AI veszélyei egyre fenyegetőbbek.
Az energiaszektorba szállt bele utolsó heteiben a demokrata elnök.
Aztán jött a kijózanító felismerés.
Bár elvileg a mesterséges intelligencia mögött álló nagy nyelvi modellek pártatlanok, egy kutatásból kiderült, hogy vannak kétségek efelől.
Jelenleg a hazai a kkv-k 53,2 százaléka, míg a magyar lakosság 58,9 százaléka rendelkezik legalább alapvető digitális képességgel. Előbbi esetben elmaradunk, utóbbiban viszont meghaladjuk az uniós átlagot ám mindkét szegmensben előre kell lépünk – erről beszélt lapunknak Belényesi László, a Miniszterelnöki Kabinetiroda Európai uniós fejlesztések végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára az ezt a célt szolgáló DIMOP Plusz program kapcsán.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
