Egyre inkább teret hódít a patrióta gazdaságpolitika a világon, ami ezúttal Horvátországban merült fel az exportőrök 16. összejövetelén. A rendezvény résztvevői egyetértettek abban, hogy Horvátországnak el kell mozdulnia a jelenlegi kis- és közép vállalkozásokra épülő gazdasági modelltől és egy olyan gazdaságpolitikát kellene kialakítania, amely támogatja a hazai vállalatokat, hogy nagyobbá váljanak. A szakértők szeretnék, ha Horvátországban a turisták horvát termékeket fogyasztanának, de kevés a nagyvállalat, amely ehhez szükséges lenne.
A rendezvény prezentációk formájában adta meg a lehetőséget az ország szakértőinek, hogy megvitassák Horvátország gazdasági fejlődésének útjait és hogy miként tudna az ország előrelepni az európai és globális gazdasági színtérre.
Marijana Ivanov, a Zágrábi Egyetem közgazdaságtani professzora, a rendezvény folyamán hangsúlyozta, hogy
A közgazdász szerint Horvátország félreértette a kapitalizmus és a piacgazdaság koncepcióját, a kis- és középvállalkozásokra épülő növekedési modellre koncentrálva, ami azonban a gazdaság „mikronizációjához” vezetett, ahogyan azt az adatok is sugallják. Ivanov szerint amikor egy gazdaság e fajta „mikronizációtól”, azaz töredezett szerkezetűvé válástól szenved, szinte lehetetlen magas növekedési ütemeket elérni, hiszen ezekhez nincs megfelelő forrás.
„Nagy, erős vállalatokra van szükségünk, amelyek megmozgathatják a gazdaságot, beruházásokat indíthatnak el és új projekteket vonzhatnak. A mikrovállalkozások sajnos nem képesek erre. Ez kapacitás kérdése”, véli a professzor.
Ivanov továbbá kijelentette, hogy
rámutatva, hogy a horvátországi mezőgazdasági szektor is összeomlott a túlzottan az importálásra való koncentrálás miatt.
Végül, a közgazdász hangsúlyozta, hogy Horvátországnak magabiztos vezetésre és gazdaságpolitikai mentalitásváltásra van szüksége. Ezt elsősorban a horvát exportszerkezet minőségének javításával lehetne kezdeni, amelynek jelenleg központjában a munkaerő és a nyersanyag áll, azonban fontos lenne ezeket a tőkével és a tudással helyettesíteni, tette hozzá Ivanov.
Ivanov gondolataira támaszkodva Tihomir Premužak, a Vetropack üvegcsomagolásgyártó vállalat vezetője kijelentette, hogy
Luka Brkić gazdasági elemző szerint is elkerülhetetlen egy gazdaságpolitikai váltás, s bár Horvátország gazdasági szerkezete (de Európa többsége is) valóban kis- és középvállalkozásokra épül, ez nem zárja ki azt az állítást, miszerint nagy és erős vállalatokra lenne szükség. A közgazdász azonban figyelmeztet, hogy ezeknek felépítését óvatosan kell követni, a monopóliumok és oligopóliumok, illetve a korrupció elkerülése érdekében.
A szakértők nagy potenciált illetve szükséget látnak nagy vállalatok fejlesztésére a mezőgazdasági szektorban. Mindannyian egyetértettek abban, hogy
Egy ilyen iparág a turizmus is. Premužak szerint fontos lenne a turisztikai iparnak együttműködnie a feldolgozóiparral és a mezőgazdasággal,
Boris Crnković, az Eszéki Egyetem Közgazdaságtudományi Karának dékánja hangsúlyozta, hogy az utóbbi gondolat megvalósításához egy nagy és erős mezőgazdasági ökoszisztémához lenne szükség.
Szerinte, az Ivanov által hangsúlyozott importhelyettesítés problémája azért lépett fel, mert a sok kistermelő (KKV) nem tud elegendő hazai terméket biztosítani a turizmusipar kielégítéséhez. Ezért is véli úgy Crnković, hogy nagyobb rendszereket kell kifejleszteni, amelyek mennyiségben, árban és minőségben képesek megfelelni a turisztikai kereslet kihívásainak.
Brkić is egyetértett a többi szakértővel, kiemelve, hogy
A közgazdász abban is egyetértett beszélgetőtársaival, hogy Horvátország mezőgazdasága a versenyképtelenség miatt nem tudja ellátni az ország igényeit, ezért is szükséges fejleszteni ezen iparágat.
Ráadásul a mezőgazdaságra a 21. században már nem tradicionális ágazatként kell tekinteni, ugyanis óriási innovációkat lehet itt elérni, amelyekhez pedig mérnökök, matematikusok, informatikusok, biológusok és agronómusok is szükségesek, csak így lehet igazán jól hasznosulóvá tenni az e területre érkező támogatásokat.
A gazdaságpolitikai gondolkodásmenet változásának felmerülése Horvátországban nem okoz nagy meglepetést, hiszen az európai periféria többsége is felismerte, hogy jobban jár, ha egy „patriótább” gazdaságpolitikát követ. Egyre többen kezdik felismerni, hogy egy olyan modell felé szükséges elmozdulni, amely nemcsak árban és költségben, hanem az áruk és szolgáltatások minőségében is versenyképes.
E gyakran kritizált gazdaságpolitikai iránnyal Magyarország az elmúlt évtizedben megmutatta, hogy nem csak a neoliberális út lehet piacbarát és úgy tűnik, hogy ma már az IMF és más európai országok is követendő példának tartják.
(Címlap: MTI Fotó: Varga György)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A német gazdaság szenvedésének árnyékából továbbra is képtelen kilépni hazánk. Magyarország gazdasági teljesítménye elmarad a várakozásoktól, de egy esetleges ukrajnai béke meghozhatná a fellendülést.
Ebben már teljesen biztos Orbán Viktor.
Idén véget érhet az MI-őrület korszaka. Most derül ki, hol teremt valódi értéket, és hol lesz belőle nagy bukta.
Az MI robbanásszerű terjedése olyan mértékű áraméhséget szabadít a világra, amely néhány éven belül térdre kényszerítheti a villamosenergia-hálózatokat, amelyek a zöldenergia használata miatt amúgy is fennakadásokkal működnek.
Horvátországnak használt, Szerbiának új vadászgépeket adtak el a franciák.
Nem mi mondjuk ezt, hanem a lengyel piacgazdaság híres-hírhedt legendája, a liberális ikon, a sokkterápia atyja: Leszek Balcerowicz. Varga Mátyás Zsolt írása.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
