A pozsonyi DenníkN a magyar-szlovák viszony szításával igyekszik megfúrni az MVM részvényvásárlását egy szlovákiai energetikai cégben. Orbán-veszélyre hivatkoznak.
Ez a cikk eredetileg a Ma7.sk oldalon jelent meg. Matus Tibor írása.
A HNonline még a múlt héten megírta, hogy az évtized üzletére kerülhet sor, majdnem akkora nagyságrendűre, mint 2002-ben, amikor a szlovák állam eladta a szlovák gázműveket 2,7 milliárd euróért. Ez most valamivel kisebb lenne, egymilliárd körüli összeget kínálnak a Közép-szlovákiai Villamos Művek (Stredoslovenská energetika, SSE) 49 százalékáért, illetve a menedzselési jogaiért. Az 51 százalék továbbra is a szlovák állam tulajdonában marad.
Az ügylet pikantériája az, hogy a német E-on, a cseh ČEZ mellett a magyar MVM is bejelentkezett. Annyira felkavarónak tartották a DenníkN szakértői a témát, hogy cikküket azzal a címmel jelentették meg, miszerint maga Orbán (mármint a Viktor) szeretné megvenni a Közép-szlovákiai Villamos Műveket. Természetesen, illusztrációként a magyar miniszterelnök fotóját használták, és rögtön a bevezetőben utalnak a Gazprom példáján keresztül arra, hogy erre az ügyletre akár úgy is tekinthetünk, mint amivel a magyar kormány további hatalmi eszközt szeretne kiépíteni Szlovákiában.
Kár, hogy ez volt a cikk felütése. Kár, hogy a magyar-szlovák ellentétek szításába kezdtek, amit egy liberális lapnak tán mégsem kellene. Kár azért is, mert a DenníkN szakértőinek meglepő mélységben sikerült összeszedniük az ügylet körüli adatokat.
Az SSE 49 százalékát még 2002-ben privatizálta az Electricité de France 160 millió euróért, amihez még megkapta a menedzselési jogokat is. A franciák kivettek belőle 700 milliót, majd 11 év után kivonultak.
Tulajdonrészüket 400 millió euróért megvette Daniel Křetínský cseh milliárdos és szlovák társa Patrik Tkáč, az Energetický a průmyslový holding (EPH) vállalaton keresztül. Az SSE Holding azért is érdekes, mert egyszerre van kereskedelmi, illetve disztribúciós vállalata.
Bár az SSE egészséges vállalat, évek óta jó eredményeket ér el, és az elkövetkező időszakban kellene indítani a mohi atomerőművek további blokkjait, ami a jelenlegi magas árak mellett még jó üzletnek is tűnhet. A másik oldalon viszont a magas áramárak miatt, a szlovák kormány megvágná az áramdisztribúció nyereségkulcsát a jelenlegi 6,5 százalékról 4,4 százalékra. És azt is látni kell, hogy hosszútávon a haszon 9/10-e a disztribúcióból származik. Innentől érthető Křetínskýék döntése, hiszen a tőkéjüket nagyobb haszonkulcsokat adó üzletek felé terelnék.
A stratégiai vállalatoknál történő változásokba még beleszólhat az állam, egy idei februári törvénymódosítás alapján. A törvénymódosítás előtt adták el a Kelet-szlovákiai Villamos Művek részét, akkor még csak az elővásárlási joggal élhetett volna az állam. Persze erre akkor sem volt pénz.
A DenníkN szakértőinek szenzációsan sikerült összeszedniük szinte mindent. Bár rögtön felteszik a kérdést, hogy ez Magyarországnak üzlet vagy politika, illetve kihangsúlyozzák, hogy mindez ilyen feszült szlovák-magyar viszony idején történik. Akkor, amikor a szlovákoknak igencsak erőlködniük kellett, hogy a magyarok visszavonják a külhoni mezőgazdasági területek vásárlását segítő alapítvány tervét.
Persze állításukat alá is támasztják azzal, hogy a teljes cégnek az utóbbi években az EDITBA-ja (nyereség az adózás és a leírások előtt) 170 millió euró, így a vételárként a részvénycsomag felére eső EDITBA 10-szerese a megszokott.
Ez így meglehetősen bonyolultan hangzik, de végeredményben szerintük a cég részvénycsomagjáért 900 millió eurót lehet adni, pontosan annyit, amennyit a csehek kínálnak (hogyhogy nem). Aki többet ad, annak szerintük már titkos szándékai vannak, mint a fránya magyaroknak, akik 1200 milliót is adnának.
Mindemellett a DenníkN még felemlegeti az MVM egyik sikeres felvásárlását, amikor az egyik csehországi gázkereskedelmi vállalatot sikerült megvennie az E-on-tól, gondolom a cseh konkurensek nagy bánatára. No meg hozzáteszik, hogy ez csak azért sikerülhetett, mert akkor annyira jók voltak a kapcsolatok a cseh (Babiš) és magyar (Orbán) kormány között. Szerintük ennek csak az lehet a magyarázata, „mert Csehszlovákia különválása óta már nem szomszédosak”.
Részletesen bemutatják az MVM-et is, és azt sem felejtik ki, hogy a cég szorosan együttműködik az orosz Roszatommal a paksi atomerőmű bővítésén. Nehéz értelmezni, hogy liberáliséknak az oroszokkal van bajuk, vagy azzal, hogy nem nyugati céget bíztak meg a beruházással a magyarok.
Felvidéki magyarként a cikket olvasva igencsak keserű lett a szám íze. Újra szítják a feszültséget, még ott is, ahol nem kellene. A szlovák nacionalizmus káros megnyilvánulásának gondoltam először, és ilyenkor sajnos rögtön általánosítunk, és minden szlovákot egy kalap alá veszünk. Pedig nem kellene. Aki egy kicsit is előrelátó, az tudja, hogy az lenne a legjobb, ha minél több szlovák-magyar vegyesvállalat működne a térségben, és nemcsak a kicsik, közepesek közül. Ha minél több közös állami beruházás jöhetne létre, ami mindkét nemzetnek nyereséget hoz.
Véleményem szerint a szlovák kormány már nem ennyire becsípődött, hogy azért utasítson el egy magyar vállalat részvényvásárlását, mert az magyar.
A DenníkN-ről már rég tudjuk, hogy ideológiailag becsípődött, és úgy néz ki, szívesen használja a nacionalizmust is, ha az a világliberalizmus ügyét (értsd Orbán leváltását) szolgálja. Persze megértjük, a támogatóik ezt várják el tőlük.
Ebben az esetben viszont új jelenséggel találkozhattunk. Ha az érdekeket veszem figyelembe, akkor inkább arra gondolok, hogy ezt a cikket az MVM valamely konkurense rendelhette meg.
A DenníkN pedig úgy néz ki, partner volt ebben. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a progresszív liberalizmusnak, amit a DenníkN oly fennen a zászlajára tűz, nem érdeke, hogy a két egymásra utalt nép végre megtalálja az utat egymáshoz, hanem idegen hatalmak érdekei alapján az oszd meg és uralkodj elvét szolgálja.
Abba már bele sem merek gondolni, hogy akár a ČEZ, akár az E-on, amelyeknek több tízezer felvidéki magyar ügyfele is van, a nemzeti feszültségek szítását rendelje meg a laptól, csak azért, hogy megspóroljon pár százmilliót…
(MTI Fotó: Komka Péter)
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A nemzetközi helyzet fokozódik.
A hatóság elutasította a felvidéki magyar politikusok önfeljelentését.
Most már nem titkolózik az orosz elnök.
Ez már kabaré.
Az Európai Bizottság elnöke egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
„Ukrajna mindent feljegyez a fekete füzetébe, és a háború után mindenkivel elszámol” – hangoztatta az ukrán politológus.
A felcsúti edző ugyanakkor elvitte a balhét.
A sportoló szerint az aktivista tehetséges és jó a mozgása, ezért akár izgalmas meccs is lehetne a találkozóból.
