Úgy földbe állt a német vállalat, mint a gerely – búsulhatnak a románok
400 millió euró hiányzik, Romániában kongatják a vészharangokat.
Az elmúlt pár évtizedben bizonyára sok nő gondolkozott el azon, hogy vajon mennyit költenek éves szinten alapvető higiénés eszközökre. Vajon mennyiben térnek el a hazai és a nyugati árak?
A G7 által szervezett kutatásban három különböző ország – Magyarország, Németország és Ausztria – DM webshopjában ugyanazokat a termékeket helyezték kosárba. A kutatás során egy átlagos havi bevásárlólistát állítottak össze, ahol a lehető legolcsóbb, akción kívüli termékeket válogatták össze, az eredmény pedig igen meglepő:
„A magyar Dm-ben 4356 forintot fizetünk, Ausztriában viszont csak 4258-at, Németországban pedig mindössze 3684 forintnak megfelelő eurót” – olvasható a G7 kutatásáról szóló cikkben.
A hírportál azt is hozzátette, hogy ez a bevásárlás a magyar fogyasztó havi bérének 2,07 százalékát jelenti, míg az osztrák és a német vevő a fizetésének csak 0,52 százalékát hagyja a boltban. A magyarok kiadása a fizetésükhöz képest négyszerese a német és osztrák polgárokéhoz viszonyítva.
A tények azt mutatják, hogy a német multi a magyar fogyasztókon keresztül jut extraprofithoz, a hazaiaknak pedig – annak ellenére hogy jóval magasabb az átlagfizetésük – kevesebb pénzért adja el a termékeit.
Nemrégiben lezárult a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) hároméves projektje, amelynek egyik fő célja az élelmiszerek kettős minőségének vizsgálata volt – írta meg korábban a Makronóm.
A kutatás során Ausztria, Magyarország és Németország termékeit vizsgálták, a tájékoztatás szerint
ez a vizsgálat alá vont termékek 25,6 százalékánál be is igazolódott.
A vállalatok azzal takaróznak, hogy az ország lakosainak igényeit elégítik ki azzal, hogy a számukra preferált összetevőket és arányokat használják.
„Speciális kategóriát alkotnak a saját márkás termékek, amelyekre különösen jellemző, hogy az adott ország igényeinek megfelelően készülnek. A Nébih hangsúlyozza, a jövőre nézve fő kérdés, mely eltérések lehetnek jogszerűek, illetve szükségszerűek, és hogyan lehet korrekten tájékoztatni róluk a fogyasztókat” – olvasható az Index korábbi cikkében.
Borítókép: MTI szerkesztett