A kutatók 87 különböző korábbi tanulmány adatait is megvizsgálták, arra jutva, hogy az etnikai sokféleség társadalmi bizalmatlansághoz vezet.
A Koppenhágai Egyetem akadémikusainak tanulmánya szerint az etnikai sokszínűség negatív hatással van a közösségekre, mert aláássa a bizalmat.
A tanulmány arra kereste a választ, hogy a „folyamatos bevándorlás és a vele járó növekvő etnikai sokszínűség” pozitív hatással van-e a közösségi kohézióra, és ennek éppen az ellenkezőjét állapította meg.
Az elemzést Peter Thisted Dinesen és Merlin Schaeffer a Koppenhágai Egyetemről és Kim Mannemar Sønderskov az Aarhusi Egyetemről végezte.
Annak megválaszolására, hogy a „folytatódó bevándorlás és az ennek megfelelően növekvő etnikai sokféleség” pozitív hatással volt-e a dán közösség kohéziójára, a tanulmány nemleges eredményt talált.
A kutatók 87 különböző korábbi tanulmány adatait is megvizsgálták, arra jutva, hogy az etnikai sokféleség társadalmi bizalmatlansághoz vezet.
Ez azt jelenti, hogy ha a tömeges migráció bizonyos érdekcsoportoknak gazdaságilag vagy politikailag hasznos is lehet, a társadalmi bizalmat és kohéziót csökkenti. Joseph Watson, a Summit News publicistája szerint
a sokszínűség mára olyan tartalmatlan, értéknek tűnő hittétel lett, amit csak a „fajgyűlölők” tagadnának,
ezért nem merjük megkérdőjelezni azt, vagy elgondolkodni valós értelmén.
Az alacsony képzettségű bevándorlók befogadása nemhogy nem térül meg, de még kirívóan magas költséget is jelent az államháztartásnak, eltartásuk teherként nehezedik az őslakosok vállaira, tárta fel a dán pénzügyminisztérium éves jelentése.
A dán pénzügyminisztérium éves jelentésében feltárta, hogy a költség 2018-ban 31 milliárd dán koronát (4,8 milliárd dollár) tett ki, amit az ellenzéki Dán Néppárt vezetője, Kristian Thulesen Dahl „csillagászati összegnek” nevezett.
A pénz nagy részét – 24 milliárd dán koronát (3,7 milliárd dollár) – a MENAPT-országokból (Közel-Kelet és Észak-Afrika, valamint Pakisztán és Törökország) érkező migránsokra költik, akik a „nem nyugati bevándorlók” 55 százalékát teszik ki.
míg a többi nem nyugati országból származó migráns fejenként 1,2 millió forintnyi dán koronába.
A 4,8 milliárd dollárnyi éves költség valójában még csökkent is a korábbi évekhez képest, köszönhetően annak, hogy Dánia keményvonalas migrációs politikára váltott, és megpróbálja felszámolni a migráns gettókat is. Csakhogy már késő, egy jó ideig komoly összegeket vesznek még ki a büdzséből a migránsok.
Az elmúlt évtizedek keserű tapasztalatai és tudományos kutatásai fényében meglepő, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje szerint jótékony hatásai vannak a tömeges bevándorlásnak.
Ezt ő egy példával próbálta bemutatni: a Castro idejében Floridába menekült kubaiak kapcsán kifejtette, hogy „egy nagy horderejű amerikai kutatás, és a tudósok azt állapították meg, hogy összességében inkább pozitív, mint negatív hatást gyakorolt a nagyszámú, egy időben történő bevándorlás a térség gazdasági fejlődésére”.
Érdekes egybeesés, hogy pont a kubai bevándorlókkal érvelt a miniszterelnök-jelölt, miközben Magyarországon már egy kubai származású sztárközgazdász, George Borjas tartott előadást a tömeges kubai bevándorlás hatásáról az USA gazdaságára nézve. A sztárközgazdásszal exkluzív interjút készített a Makronóm.
A Koppenhágai Egyetem migrációval foglalkozó tanulmánya is szembe megy a balos politikus állításaival, a tömeges bevándorlás miatt keletkező sokszínűség szétszakítja a társadalom szövetét, aláássa a bizalmat.
„Amerikában és Kanadában azt éreztem, hogy sokkal befogadóbb, szeretetteljesebb a társadalom”. A hódmezővásárhelyi polgármester az integráció okozta esetleges „konfliktusokról” szólva elmondta, szerinte „konfliktusok mindig voltak, és lesznek is, ám egyaltalán nem mindegy, hogy az adott társadalom eleve hogyan viszonyul ehhez a kérdéshez: elfogadóan vagy elutasítóan”.
A szakirodalmi tényeket áttekintve jól látható, hogy
és a sok évvel ezelőtti nyugat-európai, manipulatív, érzelmi paneleket ismétli egy olyan jelenséggel kapcsolatban, amelyről ma bőséggel állnak rendelkezésre tudományos kutatások.
Meglepő a miniszterelnök-jelölt azon érvelése is, miszerint „ezek az emberek magyarrá válnak legkésőbb egy-két generáció múlva”. Ezzel ugyanis elismerte, hogy akár évszázados időszak is lehet az, hogy a bevándorlók beilleszkedjenek. Ami addig a társadalomra vár, az az elszabaduló káosz és a keresztényellenes gyűlölethullám, amint az Origo gyűjtéséből is kiderül.
Borítókép: MTI/Ujvári Sándor
PestiSrácok, Magyar Péter, a jobboldali média jövője és a Tisza első hónapjai. Huth Gergely szerint a jelenlegi közéleti légkör a Kádár-rendszer utolsó éveit idézi.
A főváros szerepének újragondolásáról, a NER gazdasági logikájáról, a Fidesz belső működésének átalakulásáról és a centralizáció következményeiről beszélt lapunknak Szatmáry Kristóf, a párt új budapesti elnöke.
Több ezres tüntetések, politikai konteók, személyes támadások és egy civil mozgalom, amely néhány hét alatt országos figyelmet kapott.
Nem is a miniszterelnöki mondat ad igazán okot aggodalomra, hanem azok hallgatása, akik számtalan alkalommal kiáltották világgá, hogy megszűnt a sajtószabadság.
A globális nagytőke agresszív nyomulása Magyarországon eddig nem látott koalíciókat eredményezhet, véli Schiffer András. A volt képviselő szerint a „mikroadományozók” már készülnek a Tisza szekerének elnehezülésére. Arról is kérdeztük, visszatér-e a politikába.
Az európai polgári kezdeményezés elindítói szerte a kontinensen mozgósítanak azért, hogy rászorítsák az EU vezetőit a migrációs politika radikális, európai érdekeket képviselő átalakítására.
Bár a rekkenő hőség már alábbhagyott Franciaországban, a szakemberek szerint a legrosszabb még csak most következhet.
Dudás Zsolt szerint Bart István helyettes államtitkárrá történő kinevezése olyan szemléletet emel kormányzati szintre, amely hosszabb távon a falvak leépítéséhez vezethet.
