A fenntartható üzemanyagra történő átállás hatalmas költségekkel jár, ezért a légitársaságok az adófizetők segítségét kérik.
Bár 2015-ben a COP 21-en nem esett szó a légitársaságok környezetszennyezéséről, az idei november tizedikén megrendezett COP 26 klímacsúcson viszont fontos szerepet kapott a fenntartható üzemanyag előállítása a légi közlekedésben is. Több nemzet is aláírta a nyilatkozatot, miszerint közösen fogalmazzák meg a hosszú távú, 2050-ig elérni kívánt kibocsátási célokat. A listán jelenleg 18 aláírás szerepel olyan nemzetektől, amelyek a globális légi közlekedésből származó kibocsátások több mint 40 százalékáért felelősek – olvasható az Edie hírportálon.
A célok kidolgozása a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) és „más kiegészítő együttműködési kezdeményezések” támogatásával történik majd – áll a nyilatkozatban.
„A célok számszerűek és időhöz kötöttek lesznek,
a változások nem a légitársaságok növekedésének korlátozását, hanem a technológia fejlődését jelenti”
– magyarázza a hírportál.
A nyilatkozat szerint a felek elismerik, hogy „a Covid-19 hatása ellenére a nemzetközi légi közlekedési ágazat, valamint a légi utasok száma és a rakomány mennyisége a következő 30 évben várhatóan jelentősen növekedni fog”.
A skóciai klímakonferencián vita kerekedett a fenntartható repülőgép-üzemanyagok (SAF) körül.
Az Európai Unió és az Egyesült Királyság a fenntartható üzemanyagok használatát szorgalmazza annak ellenére, hogy ez hatalmas költségekkel jár – ismertette a Bloomberg.
Az elektromos és hidrogén üzemű repülőgépekre még éveket kell várnunk, a meghosszabbított fejlesztési határidők miatt a fosszilis üzemanyagokról történő átállás több mint egy évtizedet is igénybe vehet. A becslések szerint az átállás nem kevesebb, mint 2 billió dollárba kerülne.
Borítókép: MTI/Koszticsák Szilárd
Berlin beadta a derekát, és nem áll többé a nukleáris energia megújulóként való elfogadásának útjába. Ennek Párizs is örülhet, hiszen az atomenergiával előállított rózsaszínhidrogént a németek az ipar zöldítésének kulcsaként látják. A döntés lendületet adhat a nagy európai hidrogénálomnak is, azonban rengeteg a bizonytalanság. Megéri kockáztatni?
Megint kavarnak a bürokraták és a légitársaságok az EU-ban.
A héten nemcsak a CPAC Hungary volt a figyelem középpontjában, hanem a XXI. Század Intézet és a Mandiner szervezésében megvalósult panelbeszélgetés is számos érdeklődött vonzott.
Remélem, a gyűlölködők és mocskolódók most már (végre) elkezdenek valami olyat is pingálni, amire lehet válaszolni.
Az eseményen az AfD-vezető Alice Weidel, az osztrák szabadságpárti Harald Vilimsky, valamint Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója is részt vettek.
Feltétlenül ott akar ülni a nagy ember asztalánál, csak nyalhassa már ki végre a megfelelő alfelet.
A Michigani Egyetemen dolgozó férfit letartóztatták.
