Rossz helyen kerestük az életet az űrben: sokkal több bolygó lehet élhető, mint eddig hittük

2021. október 11. 10:10

Csillagászok az exobolygók új osztályát határozták meg, és az úgynevezett „Hyceanok” meglehetősen ígéretesnek tűnnek az élet jeleit az űrben kutató szakemberek számára. A New Atlas tudományos hírportál szerint ezeken az égitesteken, akár zord körülmények között is találkozhatunk az élettel.

2021. október 11. 10:10
null

Még csak elenyésző részét fedezték fel a Naprendszeren kívüli bolygóknak

Régóta foglalkoztatja az emberiséget, hogy van-e élet a világűrben. A földönkívüliek után folytatott kutatás közben eddig több mint 4400 exobolygót fedeztek fel a kutatók. Az exobolygó az extraszoláris bolygók rövidített neve, ami alatt azokat a bolygókat értjük, amelyek a mi naprendszerünkön kívül, tehát idegen csillagok körül keringenek. Talán ma azt gondolnánk, mi sem természetesebb a létezüknél, ami azonban évszázadokon át csak tudományos feltételezés volt, és az első megerősített felfedezésekre csak az 1990-es évek elején került sor. 

A tapasztalatokból indulunk ki: eddig a Föld-szerű bolygókon kerestük az életet

Mivel a Föld az egyetlen olyan hely, ahol biztosan tudjuk, hogy van élet a világegyetemben, ezért a földönkívüliek kutatásában mindig is fontos helyet foglaltak el azok a bolygók, melyek a Földhöz hasonló körülményeket biztosítanak. Azonban ennek a feltételezésnek kissé ellentmond, hogy a tudósok a saját szülőbolygónkon is újabb és újabb olyan területeket, életre alkalmatlannak tűnő tájakat fedeznek fel, ahol bár józan ésszel elképzelhetetlen, mégis burjánzik az élet. Legyen szó a legszárazabb sivatagról, az óceánok sötét és elképesztő mélységű árkairól vagy a sarki jégtakaró alatti fagyos sötét helyekről, mindenhol találhatunk olyan életformákat, amik hatékonyan alkalmazkodtak a barátságtalan feltételekhez és képesek életben maradni. 

Hasonló zord körülményeket akár a Naprendszeren belül is találhatunk, például a Jupiter holdjának, az Európának a jeges óceánjaiban, vagy a Szaturnusz égi kísérőjének, a Titánnak a folyékony metánnal mosott árterein. Amennyiben a földi extrém körülmények kellemes élőhelyet tudnak nyújtani bizonyos fajok számára, talán más bolygók mostoha körülményei is otthon adnak idegen életformáknak. 

A sok kis „Neptunuszra” érdemes most figyelni

Ezt a szempontot figyelembe véve cambridge-i csillagászok egy olyan exobolygótípust határoztak meg, amelyet eddig talán figyelmen kívül hagytak az élet keresése során. Ezek az úgynevezett „mini-Neptunuszok”, amelyek, ahogyan a nevük is mutatja, a mi Neptunuszunk kisebb változatai. A hasonlóságot abban találjuk, hogy ezek is mind vastag légkörrel, kőzet- vagy jégrétegekkel és egyes esetekben vízből keletkezett óceánokkal rendelkeznek. A méretük általában 1,6-3,9-szer nagyobb a Földnél. 

A Hycean bolygókon nem érdemes napozni az óceán partján

A kutatócsoport most ezeknek a „mini-Neptunuszoknak” egy alcsoportját határozta meg, és ezeket nevezték el Hycean-világoknak. Ezek olyan forró „mini-Neptunuszok”, melyeknek hidrogénben gazdag a légköre és hatalmas óceánok találhatóak a felszínükön. Bár ezeken az égitesteken a hőség és a nyomás messze a számunkra kellemes szint feletti, de lehetséges, hogy bizonyos életformák számára ez az ideális környezet. 

Nagyobbak, mint a Föld és sok van belőlük

Egy ilyen Hycean bolygó a K2-18b jelű égitest, amely mintegy 124 fényévre található tőlünk, a lakhatási zónán belül kering a csillaga körül, és 2,6-szor nagyobb méretű, illetve 8,6-szor nagyobb tömegű, mint a Föld. A cambridge-i csillagászok már több éve tanulmányozzák és 2019-ben jelentették be, hogy vízgőzt észleltek a légkörében. Tavaly pedig különböző modelleket futtattak le annak érdekében, hogy meghatározzák pontosabban a légkörének összetételét. Ezek közül néhány modell potenciálisan lakható bolygóként határozta meg az égitestet. 

A K2-18b példájából kiindulva a csillagászok kiterjesztették a keresést más Hycean típusú exobolygók irányába isf. A tudósok szerint ezek az égitestek akár 2,6-szor nagyobb méretűek lehetnek, mint a mi bolygónk, tömegük elérheti a Föld tízszeresét, a légkörük hőmérséklete pedig akár 200 Celsius fokos is lehet. Arra számítanak viszont, hogy ezeken a bolygókon az óceánokban kellemesebbek lehetnek a körülmények, amik akár az életre is alkalmasak. Az előrejelzések szerint

a Hycean típusú bolygók hasonlóan gyakoriak lehetnek, mint a kisebb, sziklásabb „Szuper-Földek, és a nagyobb, gáznemű „mini-Neptunuszok”. 

A gyilkos sugárzástól mentes helyek alkalmasak lehetnek az életre

A New Atlas beszámolója szerint a kutatók úgy vélik, hogy ezen a típuson belül is létezhetnek különböző változatok. A „sötét világok” például azok, amelyek meglehetősen közel helyezkednek el a saját csillagukhoz, így az egyik oldalukon szinte örökké éjszaka van, ahol nincsen elviselhetetlen sugárzás, vagyis lehetséges az élet kialakulása. Vagy a „hideg óceáni világok”, amelyek a központi csillagtól elég messze vannak ahhoz, hogy ne érje őket nagy mennyiségű sugárzás, ezért szintén megfelelő környezetet biztosíthatnak az élet kialakulásához. 

A megfelelő vegyületek rendelkezésre állnak

A csillagászok azt gondolják, hogy a Hycean az egyik olyan típusú bolygó, amely ígéretes hely lehet az élet előfordulása szempontjából. Egyrészt azért, mert nagy számban megtalálhatóak az Univerzumban, másrészt valószínűleg rendelkeznek az élethez szükséges olyan fontos vegyületekkel, mint a metil-klorid és a dimetil-szulfid. Ennek kiderítése lesz az egyik feladata a hamarosan útnak induló James Webb űrteleszkópnak. 

Dr. Nikku Madhusudhan, a Hycean bolygókat bemutató tanulmány egyik szerzője elmondta, hogy

amikor ezeket a különböző molekuláris jeleket keresték, akkor a Földhöz hasonló égitestekre összpontosítottak, ami ésszerű kiindulópontnak tekinthető.

Most azonban már úgy gondolják, hogy a Hycean bolygókon nagyobb eséllyel bukkanhatnak az élet nyomaira. 

Ne várjunk a kicsi zöld emberekre, mert lehet, hogy csalódni fogunk

Ahogyan a New Atlas oldalán olvashatjuk, a csillagászok már azonosították a Hycean bolygójelöltek listáját, amelyeket majd a James Webb és más teleszkópok vizsgálhatnak. Ezek mindegyike 150 fényévnél közelebb van, és valamely vörös törpecsillag körül kering. Dr. Madhusudhan biztos benne, hogy amint sikerül bármilyen idegen életformát azonosítani, az azonnal át fogja alakítani a világegyetemben található életről alkotott képünket. Véleménye szerint

nyitottnak kell lennünk azzal kapcsolatban, hogy milyen égitesten várjuk az élet felbukkanását, és hogy az milyen formát ölt.

Hiszen sosem szabad elfelejtenünk, hogy a természet mindig képes arra, hogy elképesztő meglepetéseket okozzon számunkra. 

(Borítókép: Pixabay/Stefan Widua)

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 14 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Hájas Gerzson a hitlerszakértő
2021. november 05. 10:51
Nem végtelen. Már a legelején tévedtél.
NTLLK
2021. november 05. 10:49
Rengeteg élet lehetséges, de a felfoghatatlanul hatalmas térben és időben valószínű, hogy amit felfedezünk már nincs többé, ahogy akik minket felfedeznek valahol, mire felvennék a kapcsolatot, már hűlt helyünket találják. Minimális az esély egy - akár látszólagos - egyidejűségre. Egy élettől nyüzsgő időszakasz eltörpül a valódi folyamatokhoz képest. Az egyre gyorsuló tágulást nem is számítva...
Akitlosz
2021. november 05. 10:49
Hinni a templomban kell.
istvanpeter
2021. november 05. 10:48
Először is szögezzük le, hogy a világmindenség végtelen, ami azt jelenti, hogy az alapvető mértékegysége a végtelen. Vagy is, végtelen sok olyan bolygó és objektum létezik, ahol a földi élethez hasonló, vagy emberi ésszel fel nem fogható és el nem képzelhető értelmesnek minősülő élet létezik. Persze, a távolságok is irdatlanok és végtelenek.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!