A vásárlóerő kérdése foglalkoztatja jelenleg leginkább a franciákat, s annak alakulása fogja a legfőképpen meghatározni döntésüket a jövő évi elnökválasztáson, jóllehet egyelőre egyetlen elnökjelölt sem fogalmazott meg karakteres elképzeléseket a témában – derül ki az Elabe közvélemény-kutatóintézet felméréséből, amelyet szerdán ismertetett a BFM hírtelevízió.
Az 1002 francia választópolgár megkérdezésével október 18-án és 19-én készült reprezentatív felmérés szerint a megkérdezettek 45 százaléka a három legfontosabb téma között jelölte meg a vásárlóerő kérdését, s negyedük az elsőszámú kérdésnek gondolja a gazdasági helyzetet a koronavírus-járvány után.
Második legfontosabb témának a közbiztonság alakulását tartják, de ez messze elmarad a vásárlóerő miatti aggodalmaktól: a megkérdezettek 30 százaléka említette fontos problémának, s közülük csak 10 százalék tartja ezt az elsőszámú kérdésnek.
Harmadik helyen a bevándorlás áll. A most megkérdezett franciák 27 százalékának fontosak ez ügyben az elnökjelöltek javaslatai, de csak 9 százalékuk tartja ezt az elsőszámú problémának.
Negyedik helyre szorult az egészségügy helyzete, 26 százalékkal, amelyet a környezetvédelem követ (25 százalék), a nyugdíjak (22 százalék), a munkanélküliség (21 százalék) és a társadalmi egyenlőtlenségek (18 százalék) előtt. Az oktatás helyzete a franciák 17 százaléka szerint a legégetőbb probléma, 16 százalékuk a terrorfenyegetettséget említette, 13 százalékuk pedig a magas adókat. A megkérdezettek a legkevésbé gondot jelentő kérdésként az államadósságot, a nemek közti egyenlőséget és a nők helyzetét említették.
A közvélemény-kutatás arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben Emmanuel Macron államfővé választása óta a franciák vásárlóereje javult,
A felmérés arra is rávilágított, hogy a gazdasági kérdések az elmúlt hónapokban kerültek előtérbe, amióta csökkennek azok az állami juttatások, amelyek alanyi jogon járnak egyes ágazatokban dolgozóknak a koronavírus-járvány alatt.
A vásárlóerő alakulása egyébként mindegyik szavazótábor számára a legfontosabb témát jelenti: a baloldaliak fele, Emmanuel Macron táborának 43 százaléka, míg Marine Le Pen szavazóinak 52 százaléka jelölte meg első helyen.
Az Elabe szerint nehéz a felmérés eredményének hatását előrevetíteni a félév múlva esedékes elnökválasztás alakulására, miután a jelöltek között nincs olyan, akiben a gazdasági kérdéseket illetően a választók igazán megbíznának. Emmanuel Macron vezeti a listát, róla a franciák 30 százaléka gondolja, hogy sikeres lehet a vásárlóerő javításában, őt követi a jobbközép politikus, Xavier Bertrand 27 százalékkal, míg a radikális jobboldali Marine Le Pen gazdasági hozzáértésében a franciák 24 százaléka bízik meg.
(MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Ezek most már csak a tiszások későbbi hergelésére jók.
A szakértők egyetértenek: kampányhajrára időzített destabilizáció zajlik. Külföldi titkosszolgálatok és a Tisza körei együtt dolgoznak a magyar állam ellen.
Az LMP alapítója arra volt kíváncsi, hogyha igaz a Tisza-előny, akkor miért kell a többi ellenzéki politikust bántani.
Azt a Washington Post cikket idézik, mely szerint az orosz Külső Hírszerző Szolgálat felvetett egy Orbán Viktor elleni önmerénylet ötletet.
A DK színeiben induló egykori jobbikos leszögezte, „nem hajlok meg előttük akkor sem, ha ezzel a politikai pályafutásom kettétörik”.
Hónapok óta nem jutnak a helyszínre a szakértők, miközben az ukrán fél vis maiorra hivatkozva tartja fenn az olajleállást.
Újabb botrányos eset.
Meg a Barátság kőolajvezetéket is elzárták, meg a Török Áramlatot is támadják.
