A legtöbben hosszú távú célok megvalósításán kezdtek el gondolkodni
Idén az Egyesült Államok és Kína is küldött szondákat a Marsra. A kínai Zhurong rover az elmúlt három hónapban folyamatosan működésben volt. A kifinomultabb NASA Perseverance pedig február óta aktív és többek között egy kis kísérleti helikoptert is bevetett. Mindkettőt hosszú távú küldetések eszközeként mutatták be.
Kína hosszú távra tervez: az állami média ismertette a Kínai Nemzeti Természettudományi Alapítvány jelentését, amely szerint
Pekingnek meg kell vizsgálnia a Föld körüli pályán összeszerelt, egy kilométeres vagy annál is hosszabb - a Nemzetközi Űrállomás méretének tízszeresét kitevő - hatalmas űrplatformok gyártásának lehetőségét.
A kínai tudósok véleménye szerint egy ilyen teljesítményhez jelentős technikai problémák leküzdésére van szükség. A projekt megvalósíthatóságának tanulmányozása Peking 2021-2025-ös gazdasági tervének részét képezi.
Kína jelenlegi űrállomása lehet a legnagyobb platform a Föld körüli pályán, ha a Nemzetközi Űrállomás működését nem sikerül 2030-ig meghosszabbítani, ahogyan abban az Egyesült Államok bízik.
Oroszország a közelmúltban számolt be róla, hogy az űrállomás egyik modulján repedések mutatkoznak, amelyek idővel súlyosbodni fognak, továbbá már most a berendezések meghibásodásának lavinájára figyelmeztetett, ami feltehetőleg 2025-ben következik be.
Míg az Egyesült Államok az Artemis-programban való együttműködésről európai és ázsiai szövetségesekkel kötött megállapodásokat, addig Kína a fejlődő országok felé kezdett nyitni, de kiterjesztheti az együttműködést Oroszországra is.
Amerikai-orosz bizalmatlanság
A nyár folyamán több amerikai médium, köztük a Daily Beast és az Ars Technica technológiai oldal is olyan cikkeket közölt, amelyek megkérdőjelezték az orosz űrprogram eredményeit, miután egy orosz modul rakétái - látszólag spontán módon - működésbe léptek, röviddel az űrállomásra való megérkezésük után.
Az Egyesült Államok az űrsiklóprogram 2011-es leállítását követően Oroszországtól függött azzal kapcsolatban, hogy űrhajósokat juttathasson el a Nemzetközi Űrállomásra és vissza. Tavaly azonban Amerika újraindította saját programját. A kapcsolatok azóta tovább romlottak, amit erősített az is, hogy Moszkva közelebb került más feltörekvő űrhatalmakhoz, például Indiához és az Egyesült Arab Emírségekhez és segíti ezen országok űrhajósait kiképezni. Ezek fontos szövetségek, ezért is szorgalmazza az Egyesült Államok, hogy saját megállapodásokat kössön olyan partnerekkel, mint az Egyesült Királyság, Japán és az európai hatalmak, hogy csatlakozzanak az Artemishez, zárul a Khaleej Times véleménycikke.
(Borítókép: Unsplash/NASA)