Eddig összesen 113 páciensen végeztek sikeres kísérletet, és a kutatók úgy vélik, hogy az alkalmazott technológia nem csak a szűrővizsgálatokkor, hanem a betegségek innovatív kezelésénél is jelentős előrelépést biztosíthat.
Számítások szerint az eszköz körülbelül három évre előre meg tudja jósolni az esetleges szembetegségeket olyan minimális tünetek alapján is, amit orvosok esetleg észre sem vennének. A precíz előrejelzések pedig nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy már korai fázisban kezeljék a látásvesztés kialakulását, ezzel lassítva a folyamatot.
Francesca Cordeiro, a tanulmány vezető szerzője, az Imperial College Healthcare NHS Trust tiszteletbeli szemész-tanácsadója és a londoni Imperial College szemészeti professzora elmondta:
Mivel a fejlett országokban a várható élettartam tovább nő, így a szembetegségek megjelenése is egyre gyakoribb lesz. A látásvesztés fokozottan befolyásolja a betegek életminőségét, mivel a betegség előrehaladtával olyan hétköznapi feladatok is nehézzé válhatnak, mint az olvasás, vezetés vagy ismerős arcok felismerése, ezért mindenképpen különös hangsúlyt kell fektetnünk a szembetegségekre.
Továbbá kiemelte, hogy
a leghatékonyabb védekezés ezek korai felismerése, de mivel a tünetek legtöbbször csak az előrehaladottabb stádiumokban jelentkeznek, nehéz már utólag megmenteni a látást.
A professzor asszony hozzátette, hogy reméli, ezt a technológiát ki tudják majd terjeszteni általános optikákra is alapellátásban szereplő szűrővizsgálatként.
Magyarországon is jelentős probléma a vakság, ugyanis évente 4-6 ezer magyar veszti el a látását. Az 50 éves és annál idősebb korosztályban közel 33 ezer vak és 218 ezer látássérült él, akiknek legtöbbször a diabétesz áll a látásvesztés hátterében. Mivel ez egy 80 százalékban megelőzhető ok lenne, így 2000 óta minden októberben megrendezik hazánkban a Látás Világnapját, mely arra hívja fel a figyelmet, hogy a vakság megelőzhető és gyógyítható.
A cikk szerzője Blősz Dalma
(fotó: Unsplash/Amanda Dalbjörn)