Kína 2014 óta folyamatosan figyel a digitális valuta kérdésére, és már egészen előrehaladott állapotban tart a világ többi országához képest. A Kínai Népi Bank (PBOC) már 7 éve kutatja a digitális valuták rendszerét és működését, és célja, hogy minél előbb bevezessék a hivatalos Digital Chinese Yuan-t (DCNY), mellyel Kína monetáris szuverenitását védenék meg.
A kínai jegybank úgy véli, hogy a Bitcoin és más kriptovaluták népszerűsége fenyegetést jelenthet a kínai pénzügyi rendszerre, ezért elkezdték kialakítani a saját digitális pénznemüket. A hatékony fizetés elősegítésére hivatott digitális jüan még messze áll a végleges verziójától azonban fontos megjegyezni, hogy Kína az első nagy gazdaság, amely megkezdte a saját digitális valutájának a bevezetését.
Ahogy arról korábbi cikkünkben beszámultunk, a központi bank szerint a szuverén digitális valutára azért van szükség, hogy megőrizzék a pénzügyi stabilitásukat akkor is, ha „valami történne” az Alipayjel vagy a Tencent Payjel.
Azt, hogy pontosan milyen váratlan hatástól féltik a techóriásokat, a jegybank nem részletezte. Ugyanakkor nem lenne teljesen idegen a kínai módszerektől, ha véletlenül pont az állami hatóságok beavatkozása lehetetlenítené el a magánszolgáltatók tevékenységét, s terelné át az embereket a központosított, jegybanki rendszerbe. Erre enged többek közt következtetni az, hogy tavaly decemberben trösztellenes eljárás indult az Alibaba ellen, másrészt pedig az, hogy tavaly novemberben nyomtalanul eltűnt három hónapra Jack Ma kínai üzletember, akinek az érdekeltségei közé tartozik többek közt az Alipayt tulajdonló Ant Group is.
A digitális jüan használata
Mu Changchuan, a kínai jegybank Digitális Valuta Kutatóközpontjának vezetője elmondta, hogy az új digitális pénz arra hivatott, hogy egy kényelmes alternatívát biztosítson a fizetések során, de semmiképpen sem cél ezzel a készpénzes fizetés kiszorítása .
A tervek szerint a kínai digitális valuta online és offline térben is használható lesz, így egy szélesebb felhasználói kört tudnak bevonni a pénznem használatába. A kínai kormány felkereste az Alipay online fizetési platformot, valamint a WeChat meghatározó kínai közösségi oldalt is – amelyeken keresztül a mobilfizetések 98 százaléka történik – így ezeken a felületeken is várható lesz előbb-utóbb a digitális pénz bevezetése.
Rui Ma, A Tech Buzz China alapítója úgy nyilatkozott a kérdésről, hogy
Sikeres kísérletek
2020 őszén próbálkoztak már néhány nagyvárosban kísérleti programokkal is, amely keretein belül közalkalmazottak számára biztosítottak kiegészítő utazási támogatást, így Shenzhen Luohu kerületében egy hét alatt több mint 47.000 ember, összesen 8,8 millió jüant (421 millió forintot) költött el digitális valutában.
A digitális valuta hivatalossá tétele érdekében Kína már több mint 120 szabadalmi bejelentést nyújtott be az új pénz tesztelésére és olyan nagyvállalatokat is meghívott a digitális pénznem tesztelésére, mint a McDonald’s, a Starbucks vagy a Subway. 2021 júliusáig a próbafelhasználók több mint 20 millió digitális jüan értékben hoztak létre online pénztárcákat és több mint 31 millió jüan értékben hajtottak végre tranzakciókat.
Adatvédelmi aggályok
Ugyan a digitális jegybankpénz valóban egy kényelmes fizetési alternatívának bizonyulhat, de kritikusok szerint a digitális pénznem bevezetésének tulajdonképpen az a célja, hogy a kormány fokozott felügyeletet nyerjen a lakosság felett. A legtöbb kriptovaluta alaptechnológiája ugyanis a blokklánc, amivel megőrizhető a tranzakciók anonimitása és a decentralizáció, ezzel szemben a kínai digitális jüan egy központosított főkönyvre támaszkodik, ami rendkívül sok adattal látja el a központi bankokat a lakosság pénzügyi tranzakcióiról.
Így a kínai kormány olyan adatokhoz férhet hozzá, amikre eddig nem volt rálátása, ez pedig megerősítheti a kormány hatalmát. Egyesek szerint a kínai digitális jegybanki pénz bevezetésénél nem is a digitális jüan alakulása a központi kérdés, hanem ez egy lépés abban a nagyszabású tervben, amiben a kormány részletesebb képet akar szerezni az állampolgárairól.
Az adatvédelmi kérdések alól eddig a kínai kormány mindig azzal bújt ki, hogy a rendszer egy úgynevezett „ellenőrizhető névtelenségben” fog működni, azaz a tranzakciók során a vevő és az eladó is anonim marad egymás számára – tehát az online kereskedésben nem lehet adatokat gyűjteni az ügyfelekről – azonban minden tranzakció és adat látható a kormány számára, amivel céljuk, hogy a bűncselekményeket, korrupciót, pénzmosást, adócsalást, vagy a terrorizmus finanszírozását kiszűrjék. Azonban kérdés, hogy az állam megáll-e itt, vagy betekint az állampolgárok pénzügyi életébe is. Ez a válasz még várat magára, de az biztos, hogy a digitális pénzügyi világ jelentősen átalakíthatja a magánélet körüli normákat.
Fontos cél az amerikai dollár destabilizálása
Elemzők szerint Kína célja a digitális pénz bevezetésével az, hogy megingassa az amerikai dollár globális elsőbbségét, gyengítse azt, mint globális tartalékvalutát, és ezzel destabilizálja az Egyesült Államok pénzügyi hegemóniáját a világgazdaságban. Ugyan a valóságban még messze vagyunk attól, hogy a kínai digitális pénzt a világ országai felhasználják az amerikai dollár kiszorítására, de az amerikai tisztviselők ezentúl fokozott erőfeszítéseket tesznek a hosszú távú hatások vizsgálatára. A Biden kormány pedig folyamatosan figyeli az eseményeket és csak idő kérdése, hogy reagáljon, írja a Wired cikke .
A dollár hegemóniája eddig megdönthetetlennek tűnt
Jelenleg egyetlen olyan valuta van a Földön, mely vitathatatlanul világpénznek nevezhető: az amerikai dollár.
A világpénz olyan valuta, mely világszinten is képes betölteni a hagyományos pénzfunkciókat – azaz csere-, fizetési és magtakarítási eszközként is rutinszerűen használható és értékmérő szerepe is van a globális színtéren. Az amerikai fizetőeszköz régóta rendelkezik mindezen tulajdonságokkal, s azt, hogy ez így is maradjon, több dolog is garantálja. A kutatás szerint fontos szempont, hogy az USD mögött „a világ legnagyobb és legfejlettebb gazdasága áll”. Továbbá a nyitott és likvid pénzügyi piac a dollár és a dolláreszközök terén biztosítja a rugalmas, minimális költségvonzattal járó tranzakciókat. Emellett a dollár és a dolláreszközök „magas minőségű befektetést képviselnek”, s az sem mellékes, hogy az árutőzsdéken és a nyersanyagok terén világszinten az USD-árazás az elfogadott. S ha mindez nem volna elég, nem szabad elfelejteni, hogya dollár olyan mértékben van beágyazódva a nemzetközi rendszerbe, hogy hálózatos jószágként egy kritikus tömeg alatt minden kihívója vert helyzetből indul.
A SWIFT-rendszeren keresztül az USA különböző szankciókkal illetheti a neki nem tetsző pénzmozgásokat, mellyel gyakran sújtja például Iránt, Oroszországot, vagy épp Kínát. Persze elméleti lehetőség van a SWIFT-rendszer megkerülésére, de ez a legtöbb kereskedelmi bank fejében meg sem fordul, révén ezzel a megkerülhetetlen amerikai pénzintézetekkel rúgnák össze a port.
Mint arról korábban beszámoltunk, a digitális jüan ledöntheti a SWIFT-rendszer eddigi dominanciáját, ezzel komoly fejfájást okozva az Egyesült Államoknak.
(Borítókép: Unsplash/Alexandre Valdivia)
A korábbi miniszterelnök úgy fogalmazott: ellenzéki munkánk elrugaszkodási pontja, hogy ez Magyarország elmúlt száz évének legsikeresebb korszaka volt, a magyar polgárosodás legsikeresebb tizenhat éve.
Az amerikai elnök 2026 első negyedévében több mint 3700 pénzügyi tranzakciót hajtott végre.
Az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) bejelentette, hogy számos kínai hajót átengedtek a stratégiai Hormuzi-szoroson.
A szakértő szerint a távol-keleti ország most kedvezőbb pozícióból tárgyal, aminek a világgazdaág lehet a legnagyobb nyertese.
Ma történelmi jelentőségű USA-Kína csúcstalálkozó kezdődött.
Az 58 éves politikus azzal védekezik, hogy a terhére rótt cselekményeket magánemberként követte el.
A rendőrség nem érti.
A Hotel Lentulai legújabb adásában Szentesi Zöldi László volt a vendég, aki hosszú idő után tért vissza a közéletbe – és rögtön neki is állt a választások utáni politikai káosz elemzésének.
